Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-12-24 / 104. szám

Kegyvenketttesfik éwtf©8fam. 104. szám. Szombat^ 1921. december 24. KOMAROMI LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY f> o l i rr i: k j\. I a i\ . Előfizetési ár cseüz-azlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: S<f«e* évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. £gyes szám ára s 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Fősaerkesztő: GAAL GYULA dr. Szerkesztő: BJtRANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nad«r-u. 28., hová úgy a iap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Ezért követeli egyik-másik magyar sajtóorgá­num is aa „uj orientálódás“-1. Nem vagyunk teljesen tisztában vele, mit értenek az elégedetlenek nj orientálódás alatt. A megalkuvást és a politika szellemének gyökeres megváltoztatását ebben az irányban, vagy a pártmegoszlás tekintetében való válto­zásokat stb., de ez nem is lényeges alább következő fejtegetésünk szempontjából. Mielőtt politikánk kérdéseiről tárgyal­nánk, szükségesnek látszik a „csehszlovák“ hivatalos politika szelleme és irányával fog­lalkoznunk, hogy reá világíthassunk azokra jjaz okokra, melyek álláspontunkat indokolttá tették és az emellett való kitartást indokolják, anél­kül azonban, hogy a politikai cselekvés minden rendelkezésünkre álló, akceptábilis eszközét igénybe na vehetnék. A „csehszlovák“ politika alapelveit a 'forradalmi nemzetgyűlés rakta le. Egyetlen egy mondatban foglalhatjuk össze ennek az iránynak a gerincét: „Az úgynevezett cseh­szlovák nemzetet föléje emelni kulturális, gaz­dasági és általában minden téren a többinek“. Az állami politikának minden ténye e körül csoportosul. Enmk az egy célnak a rugóit látjuk a nemzeti kérdéseket másodsorba he­lyező szociáldemokrata párt és csel*, és cseh­szlovák csoportjánál is érvényesülni, ez az alapélv uralja a mostani kormányzó pártok és igy a kormány politikáját is. Tervszerű és céltudatos, a demokráciával homlokegyenest ellenkező akció folyik az államhatalom csak­nem minden tényezője részérói, különösen a magyar nemzethez tartozóak kulturális és gaz­dasági lesülyesztése és elszigetelése érdekében. Es jegyezzük meg magunknak jól, ez a cél­tudatos munka annyira megy, hogy mellette teljesen másodrendűvé válik, vájjon a magyar politikának mi a szelleme. Lehet a magyar politika a realisták politikája, evezhet a libe­ralizmus vizein, ráálihat a szocializmus tala­jára, lehet keresztény, zsidó, nemzeti, vagy októbrista, ha meg akarja védelmezni a magyar nép emberi és természetes jogait, akkor bele fog ütközni a forradalmi nemzetgyűlés diktá­tumába. Teljesen mindegy, mennyire érvényesül politikánkban az úgynevezett realizmus és tel­jesen elegendő, ha mi az állam törvényei alap­ján állva, csak vállalkozunk is a politikára. Elegendő, mert ez esetben megőrizzük nyílt­ságunkat és komolyságunkat, melyet politikai életünk erkölcsi alapjának kell tekintenünk és elegendő, mert egy a most divatos helytelen értelmezésű realizmus számunkra semmiféle előnyt nem jölent. Mégis kell a változás, de nem annyira a politika szellemében, csupán abban az egyben, hogy munkánkat a széttagoltság helyett az egy­ség és a közelebb fekvő céljainknak alapos munkálása jellemezze. A köztársaság területén a szigorú alkotmányosság kiküzdésénél egyébre nem kell törekednünk, hogy az ellenünk folyó céltudatos akcióval szemben meg tudjuk védel­mezni magunkat. Miről lehet hát szó és mit kell tennünk? Megkeresni és megtalálni azt az utat, ame­lyen a cseh politika sokat markoló hajlamát kisebbíteni eredményesen is lehetséges és e Karácsony. Talán semmiféle, kor emberei nem tudták annyira megérteni az adventét, az Ur jövetelének varasát, mint mi. Kétezer esztendővel ezelőtt várták a Megváltót. Az emberiség érezte, hogy el­szakadt Istentől, magára hagyatva téve­­lyeg, keresi a Hozzá vezető utat és nem találja. Tudta nagyon jól, hogy maga ere­jéből nem is fogja megtalálni, vezetőre van szüksége, akit Isten küld rnajd, aki kiszabadítja a sötétségből s elűzi ennek rémeit Mikor közeledett az idő, mindenki érezte már, hogy jönnie kell a Megváltó­nak megérett már a világ arra, hogy be­következzék a nagy fordulat, elérkezett az idők teljessége. A szenvedés, a lelki nyo­morúság pohara csordultig telve, minden romokban hever, az emberiség tehetetlenül siránkozik a romokon és várja azt, aki uj világot tud épiteni. Mi is romokon ülve siránkozunk, egy összeomlott világ romjain. Várjuk a segít­séget, a megújulást. Nem a Megváltót •várjuk, aki kibékit bennünket Istennel, aki az igaz vallás tanításait hirdeti ne­künk, hiszen a Megváltó már kétezer esz­tendővel ezelőtt eijött a földre, küldetését elvégezte, hátrahagyta tanításait, amelyek örök időkre szóinak. Mi is várunk szabaditót, aki kibékít­sen bennünket önmagunkkal. Érezzük, hogy elérkezett az idők teljessége, csor­dultig tele a keserűség pohara. A régi értékek elpusztultak, uj értékekre van szükségünk. Helyzetünk nagyon szomorú. Az Ur jövetelére várók tudták, hogy jön a sza­badulás, Isten megígérte nekik a szaba­ditót. Minekünk nincsen ígéretünk, nincsen szilárd talaj, amiben megerősítsük re­ménységünk horgonyát, hajónk feneket­len vizeken bolyong. Tudjuk, hogy segítség nélkül el kell pusztulnunk, de nem tudjuk, jön-e segít­ség ? Nem csak az anyagi nyomorúság gyötör bennünket, a legrettenesebb nem az, hogy puszta életünkért is megfeszí­tett munkával keli küldenünk. Nem csak a jólétet vesztettünk el, hanem szellemi, erkölcsi kincseinket is. Mindaz, amit nagyszerűnek, értékes­nek tartottunk, értéktelennek bizonyult. Megrendült a bizalmunk az eszmékben és az emberekben! Támadlak hamis próféták, akik nagy hangon hirdették tanításaikat és mikor híveik észrevették, hogy becsapódtak, cinikus nevetéssel álltak odább. Akadtak kuruzslók, akik az emberi­ség beteg testén kísérleteztek és rossz néven vették, ha az agyonkinzott beteg felnyögölt a fájdalomtól. Nem az a legnagyobb baj, hogy amit a boltokban veszünk, mind rossz portéka, hanem hogy a szellemi kincsek, eszmék, amiket drága áron kínainak nekünk, mind értéktelen hamisítványok. A Megváltó megvárta azt az ünne­pélyes pillanatot., amikor az egész világon békesség volt és akkor jött a földre. Most az egész világon háború van : bellum omnium contra otnnes. Vadállali küzde­lem a gyengébbek ellen, irtóháboru az igazság, tisztaság ellen. Körülnézünk a háborgó tengeren és várjuk a vihar csillapodását. A sötétség­ben üiünk és várjuk a nap felkeitét . . , Szo-rnoru ünnep a karácsony. Más­kor boldog családi körben ünnepeltünk, most jól esik félrevonulni a magányos­ságba Vájjon mit mondanánk a szent ünnepről azoknak a tiszta, ártatlan te­kintetű apróságoknak, akik magukkal hoz­tak erre a sáros földre, egy kis ragyogást a mennyország fényéből ? Most nem mosolyogva, egymás sze­mébe nézve ünnepeljük a karácsonyt, hanem elfordulva, titkon töröljük le köny­­nyeinket. Újra meg kell tanulniok az embe­reknek a szeretetet, újra fel kell fedezni az igazságot és jóságot, el kell hajítani a hamis értékeket és uj értékeket terem­teni, hogy eljöjjön még egyszer közénk az ünnepek ünnepe: a karácsony. Bognár Cecil. Uj orientáció. Irta Szentiványi József. A szlovenszkói és ruszinszkói magyar politikai életet bizonyos nyugtalanság jellemzi. Ahogy anuak idején a legteljesebb közöny, vagy inkább érthető tartózkodásba ütköztünk lépten nyomon, úgy ma az ellenkezőjét látjuk. A minden erővel és minden áron való tenni akarás lett az uralkodó gondolat és ebből ke­letkezett az a felfogás, hogy nem jó a mos­tani politika, nem jó, mert nem hoz eredmé­nyeket, mert nem egyéb a sérelmek ellen való tiltakozásnál és ezért kell rajta változtatni! Milus lános '»hafestő^és vegytisztító Aim»»» Komarom, Nador-utca 3. es 48. szám. i------ Mindennemű ruhanemiiekeí, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. !=*■*.."■■■

Next

/
Thumbnails
Contents