Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-12-22 / 103. szám

„Komáromi Lapok.“ 3. oldal. 1921. 22. magyart Jtomán alattvalóul kapott, akiket a kö­zös hazához forrasztani, ha már nem köteles­ségünk, de saját érdekünk. Efdeiy magyarjai junius 8-á:i összejöttek, hogy a legközelebbi választásokra felkészülendő, egy szövetségbe tö­mörüljenek. A szövetség meg is alakult br. Jó­sika Miklós elnöksége és Ugrón egykori telj­hatalmú miniszter alelnöksége alatt. Programm­­jiikat és a!apszabályaikat közölték a hatóságok­kal, melyeket ezek jóvá is hagytak. Az állam biztonsága érdekében miqdan gyűlésükön a kormány kiküldöttje is jelen volt és a helyi hatóságok azt a meggyőződést szerezték, hogy a Szövetség komolyan dolgozik a magyar ki­sebbségnek az uj hazába való beilleszkedésén. Meg volt tehát minden biztosíték úgy törvényes szempontból, mint a reális célokat tekintve. Őfelsége a királyné kolozsvári tartózko dása alatt báró Jósika, a szövetség elnöke, el­követte azt az »ügyetlenséget*, hogy nem fo­gadta el a színházi díszelőadásra szóló meg hívást. Nem győzzük eléggé ajánlani a kormány­nak, hogy ne űzzön játékot a nemzetközi kö­telezettségekkel, melyeket mi is vállaltunk. Sokkal hasznosabb volna, ha magunkat érzés­ben é3 szellemben átalakítanék. Többnyelvű állam lettünk s az erőltetett naturaiizálások ideje ^régen lejárt. 1 magMkaMtak imdilhlaMtt kiterjesztik Szlsmzhóra is Msikira is. A magyar jog területén nem volt ren­dezve a magánalkalaiazottak nyugdíjügye, mig az osztrák területeken ezt ez ügyet az 1*06, évi december 16-áu kelt 1. sz. törvény rendezte. Az 1918. évi dec. 20 án kelt 92 szánni törvény felhatalmazta ugyan a kormányt, hogy a nyugdíjtörvény hatását Sílovenszkói a rende­letileg terjessze ki, a kormány azonban a ren­deletet nem bocsátotta ki azért, mert az álta­lános nyugdíjintézet, a bécsi központ likvidá­­ciójának munkálataival és a nyugdíjintézet uj osztályainak felállításával volt elfoglalva. Ezen előkészítő munkálatok befejezésével elérkezett­nek látta az idejét, hogy a javaslatot kitér jassze SMovenszkóra és RuszinsZkóra is. Az 1906 évi december 16'án kelt 1. sz. törvéuy hatályát ennek az 1914. évi junius hó 25 ^én kelt 138 sz. császári rendelettel s az 1980 évi február 5 én kelt 89 sz. törvénnyel módosított szövege szerint 1922 január 1 tői kezdődöleg kiterjesztik Szlovenszkóra és Raszinszkéva. Pozsonyban az általános nyugdíjintézet országos hivatalát ál itják fel. A kormány felhatalmazást kap arra uézvo, hogy ezen országos hivatal szervezése céljából igazgatási bizottságot nevezzen ki és pedig: fele részben a munkaadók, másik fele részben a biztositottak sorából. A hivatal sza­bályzatát és tárgyalási ügyrendjét a kormány fogja kidolgozni. A kormány rendeleti utón megszüntetheti, vagy megváltoztathatja a Szlovruszkóa és Ruszinszkón érvényben lévő törvényes rendelkezéseket, amennyiben a nyngdijtörvénnyel ellentétben vannak. A szudetaországokban ezidöszerint fenn­álló jog az 1906. évi december 16-iki osztrák törvény, azután az 1914 évi jénius 25 én kelt 133. császári rendelet és az 1919 február 5-én 89. sz. a. kelt 89. sz. csehszlovák törvény alapján lényegében a következőkben foglalható össze: Biztosításra van kötelezve azon magán­alkalmazott, aki életének 16 évét betöltötte és a cseh-szlovák köztársaság területén áll szol­gálati viszonyban, ha nem mint munkás, ta­­nnnc van alkalmazva és nem végez alantasabb (pl. szolgai, napszámosi) munkát s különöské­pen biztosításra van kötelezve az, aki 1) túl­nyomóan szellemi munkát végez, vagy más munkája felett felügyeletet gyakorol, 2) aki irodában, üzletben, raktárban van alkalmazva. Ki van véve az, aki 3) 55 éves korában lép i ily alkalmazásba, b) akiknek a biztos alapját í képező foglalkozás csak a mellékfoglalkozásuk, ! e) állami és egyéb közalkalmazottak, d) ügy­véd és közjegyzőjelöltek, magánalkálmazásban lévő orvosok, e) vándorszínészek, vánflorzené­­szék stb., f) oly kü földi vállalatok alkalma­zottai, kiknek a belföldön nincs üzemük, vagy kik csak ideiglenesen tartózkodnak itt, g) akik a törvény alapján rokkantjáradékot élveznek. A biztosításra kötelezették fizetésük nagy­sága szerint 16 osztályba vannak sorozva, úgy hogy az I. osztályt azok képezik, kiknek fize­tése 900 koronán alul van, a XVI. osztályba pedig azok, akiknek fizetése a 900 koronát meghaladja. A fizetésbe beszámítják a külön­böző pótlékokat, renumerációkat és tandemeket. A biztosítás tárgyát képezi: 1. a rokkantsági, 2. sggkori járadék, 3 rokkantak, vagy aggok gyermekeinek nevelési járuléka, 4 özvegyi nyugdíj, 5. árvák neveltetési járulék, 6. teme­tési segély és 7. özvegyek, gyermekek és szü­lök végkielégítése. A rokkantsági járadék fel­tétele, hogy a munkaképtelen biztositottnak 120 várakozási hónapja van. Ez esetben az I.—VI. osztályban évi 180—900 koronáig fo­kozatosan emelkedő járadékot kap, a felsőbb osztáíyokban pedig a VI. osztálynak megfelelő 900 koronához biztosítási idejéoek megfelelő összeg járul, amely minden biztosítási, hónap után osztályonként P50 koronától 15 koronáig emelkedik fokozatosan. Akinek csupán 60 biz­tosítási hónapja van -2/s ára leszállított jára­dékot kap. A járadék viszont 50%-al emelhető, ha a biztosított annyira munkaképtelen, hogy gyógyításra és ápolásra is szüksége van. A rauukaképtelenség megállapítása céljából eljá­rás tehető folyamatba, melyet, a munkaadó is kérhet. Az aggkori járadék feltétele 480, nőknél 420 biztosítási hónap. 70 éves férfiak és 65 éves nők igényt tarthatnak a járadékra, ha a biztosításra kötelezett alkalmazásban legalább 5 évet töltöttek. A rokkantak és aggkoruak 13 éven aluli gyermekeik után nevelést járadé­kot kapnak, amely a inden gyermek u án az ő járadékuk úgy azonban, hogy ezek a járadékok az ő járadékuk 50®/0-át felül nem haladhatja. Az özvegyi nyugdija a biztosított járadékának felét teszi ki. Temetési segély 60 hónap után jár a biztosított évi járalék 40°/0-os összegben. Az özvegyek és árvák végkielégítése az évi járadék kétszerese, ba özvegy vagy árva nincs a biztosított atyjának vagy anyja uak van igénye az egyszeres évi járadékra, ba életükben is hozzájárult fenntartásukhoz. A szolgálati viszony megszűnésének ese­tén a biztositottnak az I.—IV. osztályban az általa befizetett összegnek % ára, a többi osztályokban pedig anuak 1/2-é,re van igénye, ha 6 hónapig foglalkozás nélkül volt. Azok, akik önként biztositatták magukat a tartalék 75%-át, nők, akik 2 éven belül férjhez men uek ennek 80% át kapják. A biztositottnak módjában áll ráfizetés utján igényét is felemelni és nagyobb szolgá­lati időt megvásárolnia, ha tartalékát oly ösz­­szegre egészíti ki, mely megfelel a korának. A háborúban töltött évek kétszeresen számít­hatók be a mozgósítás u áni öt esztendőben. A befizetésekért a munkaadó felelős, aki köteles alkalmazottait 14 napon belül bejelen­teni. Az L—IV. osztályban a biztosítási díj V« a magasabb osztályokban pedig a V2-ét a törvénynél fogva ő fizeti. Oly megállapodás, mely szerint a munkaadó a biztosítási dij fizetése alól felmentetnék, érvénytelen. A magánalkalmazottak biztosítását a Prágában székelő általános nyugdíjintézet esz­közli. Elnökét a szociális miniszter nevezi ki, az elnökség többi tagját a közgyűlés választja, amelybe minden 2000 tag 2 delegátust küld ki. Az egyes országokban országos hivataloí vannak. A biztosításra kötelezetteknek azonban jogukban áll magukat az általános nyugdíjin­tézet helyett más intézeteknél is biztosítani, illetőig életbiztosítási szerződést köthetnek más intézetekkel is (feltéve, hogy a szerző­désben biztosított igény 7B-ével túlhaladja a törvény szerinti járadékot), ha az intézeteket a szociális miniszter elismerte és tagjai a nyugdíjbiztosítási intézetek szövetségének. A magánalkaimezottakra vonatkozó ezen jogszabályok a szociális haladást, szolgálják ugyan, de még számos fogyatékosság terheli őket. Nem lehetne állítani, hogy az 1919. évi cseh 1 örvény jobb volna, mint az 1906. évi osztrák törvény és az 1914. császári pátens. olcsó és megbízható bevásárlási forrása LD8ZTIS SÁNDOR bőrkereskedése és cipősarokgyára Budapest, VII. Stálilj-utea 5. szám Telefon: József 5—36. (Rókus kórház mellett.) KOO ITi.lZl.J _______.1.1.' .s. — Uj miniszter. Ismeretes, hogy Magyar­­ország kormányzója a multhéten uj kormányt nevezett ki. Az uj miniszterek közül egyik ko­máromi származású földiák, Térffy Béla köz­­élelmezési miniszter, akit számos rokoni kap­csolat köti városunkhoz. Térffy Béla mérnök a legutóbbi párisi világkiállításon tűnt föl egy mesterileg megalkotott domború térképével, amely egész Magyarország erdeit szemlélhető sziubi n tüntette föl. Ez a csodás térkép annyira megtetszett a párisi zsűrinek, hogy Térffyt a grand prix vei tüntették ki. Térffy ennek a ki­tüntetésnek köszönheti fényes karrierjét, mert ekkor bekerült a minisztériumba. — Halálozás. Őszinte részvéttnl vettük az alábbi gyászjelentést: Alulírottak úgy a magunk, mint a kiterjedt rokonság nevében is fájdalomtól megtört sziwel tudatjuk, hogy fe­lejthetetlen, szeretett édesatyánk, illetve apó­sunk és rokonunk alsólieszkói és ordódi Ordódy Mihály folyó évi december hő 12-én délelőtt 9 órakor, életének 65 ik évében hosszú, kínos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos fel­vétele után az Urban csendesen elhunyt. A drága halott földi maradványai folyó hó 14-én, délután 3 órakor fognak a temető halottashá­zában a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és ugyanazon temetőben nyuga­lomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise áldozat az elhunyt lelki üdvéért folyó hó 27- én délelőtt 9 órakor fog a józsefvárosi plébá­nia templomban az egek arának bemutatt&tni. Budapest, 1921. évi december hó 13-án. Ál­dás és béke drága poraira! Kis- és nsgyhindi Szabó Dezső tüzévezredes mint veje. Kis- és nagyhindi Szabó Dezsőné született alsólieszkói és oriódi Ordódy Jolánta, alsólieszkói és or­dódi Ordódy Tihamér, alsólieszkói és ordódi Ordódy Győző mint gyermekei, Alzólieszkói és ordódi Ordódy Tihamérné született Stirling Berta mint menye. — Lolkószmeghivás. A szőnyi ref. egyház­­község a nemrég halálozás folytán megürült lelkéízi állásra Várady Lajos tatabányai ref. lelkészt nagy szótöbbséggel meghívta. — Kis kadét Komáromban, R. Moly Margit a komáromiak dédelgetett primadonnája és az ő lelkes szorgalmas műkedvelő gárdája erősen készül Szilveszter estére. A Legényegyesület színpadján ugyanis előfogják adni A kis kadét c. kedves operettet. Az előadás elé igen nagy érdeklődéssel néz Komárom és környékének közönsége. ■ Ne hagyja magát megtéveszteni, mert aki oi-a "csőt vesz, az kétszer vesz. Raktáron tartok| Jjférfi és női gyermekcipőket, csizmákat a leg-" ■ jobb anyagból, lag és színes különlegességeket ■ Ugyanott egy „balkaros“ és egy „eilinderes*SINGER-féle-varrógép ELADÓ! Ne mulassza el senki az alkalmat! A karácsonyi és u j év i Ügyeljep a cégre!!! Cipők és csizmák! = r*1"..................................................... ■ Egyúttal, ki nálam szerzi be cipőszükségle- 2 leit, az ajándékul kap egy bármily nagyságú ■ Bersou gummi sarkot. a A n. é. közönség szi­ves pártfogását kéri Komárno, zsupán! hivatallal szemben

Next

/
Thumbnails
Contents