Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-12-20 / 102. szám
Hegfvenhatteáik éusfoSfam. 102. Rsánti Kedd» Í92I. december 20. K0MÁR0MMEGYEI KÖZLÖNY £loíU8tés! ár cseh-sslovák értékben: Helyben és vidékre posta! szétküldéssel: %é£s évre 80 S, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám áras 80 fillér. POLIT I KAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARAKYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-a. 28,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mii t a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendőt. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik hetenkini háromszor: keiden, csütörtökön és szombaton. Bil i liptai a nyugat magyarországi szavazásnál. Előre tudta mindenki, hogyha Nyugatmagyarországon népszavazást rendelnek el, az csak Magyarország javára dőlhet el. Bizonyos volt, hogy azok, akik Sopron és környékén laknak, ha alkalom jelentkezik, készséggel tesznek bizonyságot régi haza- i jukhöz való hűségükről. Mert bármilyen j címen történt is, hogy egyes részeket j kihasítottak Magyarország testéből, azzal ■ tisztában kellett lenni a nagyhatalmaknak ' is, hogy a népek nagy rétegeinek megkér- j dezése nélkül történt szétdarabolás, nagyon j is ellentétben áll az önrendelkezési joggal j és a kis nemzetek szabadságának elvével. Hogy Ausztriát Magyarország legnagyobb megaláztatására régi fegyvertársa területeiből kárpótolták, arról most nem beszélünk. De tény az, hogy a nyugatmagyarországi népszavazás, világosan megmutatta, hogy a tönk szélén, álló szomszédhoz nem kívánnak csatlakozni, bár Ausztria ügynökei a legnagyobb megvesztegetésektől sem riadtak viszza, hogy a becsületes népet ahhoz az uj államhoz csatolják, mely a múltban sem kellett se testének, se lelkének. A hetek óta kifejtett agitació, fenyegetések és vesztegetések a lakosságnak csak 35 százalékát juttatták Ausztriának, de bizonyos, hogy ezt a százalékot sem érték volna el tiszta eszközökkel. Hogy a magyarok elégtételnek állapítják meg az eredményt, nem lehet csodálni, Ausztria azonban még mindig ürügyet keres, hogy ha már megdönteni nem tudja, ferde színben állítsa be a népszavazás körülményeit, bár köztudomású, hogy a soproni antantbizottság a legmesszebbmenő engedékenységet tanúsította az osztrák követelésekkel szemben, s egyebek között épen a szavazási feltételeket — osztrák kívánságra változtatták meg ismételten. Az antant elismeri, hogy Magyarország minden tekintetben eleget tett a velencei egyezség rendelkezéseinek. Ez az egyezség pedig kimondta, hogy Magyarország és Ausztria kötelezik magukat a népszavazás eredményének elismerésére. Ausztriának tehát meg kell hajolnia a népitélet előtt, mellyel Sopronnak és környékének lakossága úgy döntött, hogy magyar marad. Az osztrákok amiatt bánkódnak, hogy : az osztrák jegyzékre mindezideig nem érkezett válasz Párisból. Ennek az az oka, hogy a nagykövetek tanácsa előbb bevárja a soproni antant-bizottság jelentését. Az antant felfogását ebben az ügyben eléggé megvilágítja az a nyilatkozat, melyet az angol alsóházban Harmsworth külügyi államtitkár telt, aki kijelentette, hogy semmisem erősiti meg azt a föltevést, mintha a soproni és sopronvidéki népszavazás időpontját azzal a célzattal állapították volna meg, hogy a döntés kedvező legyen a magyarokra. Az angol kormány szempontjából csak az a kérdés jön figyelembe, vájjon a népszavazást olyan körülmények között tarlották-e meg, amelyek bizlositották a rend íentartását és a szavazás szabadságát. Meg kell látnia ma már az antantnak, hogy Ausztria azért vonult vissza a szavazástól és azért akarta még az utolsó percben is húzni halasztani a szavazást, mert nern tudta elkerülni, hogy a nyugatmagyarországi népakarat megnyilatkozása megpecsételje az ottani lakosság osztrák hajlandóságáról terjesztett hazugságait. Mert midőn szabadon dönthetett saját sorsáról, tiltakozásának adott kifejezést abban a kérdésben, hogy őt elszakítsák régi hazájától. = Köszönő távirat Masaryk elnökhöz. Hainisch szövetségi elnök a esek szlovák köztársaság területeinek elkagyasakor Gmündenből táviratot intézett Masaryk elnökköz, melyben köszönetét mond a szives fogadtatásért. — A cseh szlovák—osztrák tárgyalások eredménye Benes dr. miniszterelnök és felesége Schober osztrák szövetségi kancellár tiszteletére soirét rendezett, melyben Benes beszédet mondott, felemlitva többek között, hogy ez a látogatás politikai jelentőségű és kifejezi a hangulatot, mely a két országban uralkodik. Két év előtt Középeurópa ujjárendezését erősítő egyezséget kötöttek és azóta igyekeznek ezt a viszonyt kiépíteni és barátságos összeköttetéssé kiegészíteni. A két országnak közös gazdasági és mostantól fogva közös politikai érdekei is vannak. A jövőre nézve gazdasági együttműködésben egyeztek meg és politikai egyezséget kötöttek, mely Középeurópa ují'árendezését megerősíti és egyúttal nagy lépés az általános béke felé. Az összes vitás kérdéseket barátságos utón fogják rendezni és a népszövetséghez fordulnak, ha nehézségek támadnának. A békés célokban és ebben az általános politikában kölcsönösen támogatni fogják egymást. = A soproni népszavazás. Szombaton délután 4 órakor hirdette ki Sopronban az ántánt bizottság a Sopronban és vidékén megtartott népszavazás eredményét. Eszerint Magyarország javára 15343, Ausztria javára í227 szavazat esstt. A magyarország javára szóló többség százalékokban 6516 százalékot tesz ki. A százalékarány Sopronban és a hozzátartozó brennebergi bányatelepen 73 százalék. Az eredmény Sopronban óriási örömet keltett, a lakosság nagy tömegekbe^ lepte el a város utcáit, lelkesen tüntetett. Eél hatkor a város összes harangjai megkondultak és egy órán át szóltak. Á magyar nemzetgyűlés szomaat délutáni ülésén Bánffy Miklós külügyminiszter jelentette be a szavazás eredményét, melyet a nemzetgyűlés tagjai pei’cekig tartó tapssal és éljenzéssel fogadtak. Az elnök javaslatára a nemzetgyűlés Sopron városának és a Dyugatmagyarországi községeknek hazafias magatartásukért (áviratbau mondott köszönetét. — Magyarország jóvátéteii kötelezettsége. A békeszerződés érteimében Magyarország nagyobb száma élő marhát köteles szállítani jóvátéteii számlája javára. A magyar kormány ez ügyben tárgyalásokat folytatott Párizsban, melyek eredményesen fejeződtek be. Az ántánt késznek nyilatkozott arra, hogy Magyarország mezőgazdasági jóvátéteii kötelezettségeit újabb revízió alá vegye és ezzel a budapesti ántánt missziót bízta meg. = A pénzügyminiszter a hadikölcsönről. A szenátus december 16 án tartott ülésén Novák pénzügyminiszter az 1921. évi költségvetés tárgyalás, alkalmával kitért a badikölcsönökreis. A miniszter úgy nyilatkozott, hogy a háború előtti címletek szelvényeit rövidesen ki fogják fizetni. Nehezebb a hadikölcsönök kérdése, mely eredetileg politikum volt, holott jobb leit volna azt kezdettől fogva tisztán gazdasági kérdésnek tekinteni. = A szlovák néppárt és a kormányzó pártok. A szlovák néppártnak a koalíciós pártokhoz való viszonya a napokban tisztázódott. A parlamenti 18-as bizottság szerdai ülésén a bizottság szloyák néppárti tagjai nem jelentek meg s a klub nem is formulázta meg parlamentáris módon a koalícióhoz való viszonyát. A 18 as bizottság elnöke az ülés kezdetén bejelentette, hogy a szlovák néppárt tagjai nem jelentek meg az ülésen és nem is közölték, hogy az uj klub megmarad-e a koalícióban, miáltal a kormány koncentrációhoz való tartozaudóságuk automatikusan megszűnik. A községi jegyzők ügye. — Végleges rendezés. — A jegyzők államosításával kapcsolatban igen sok kérdés merült fe), amelyek rendezése égetően sürgős volt. Végre is a múlt héten Pozsonyban, a teljhatalma minisztériumban egész napon át tartott tanácskozás kezdődött a községi és körjegyzők ügyeiről. Az értekezleten Kállay dr. közigazgatási főnök elnökölt, jelenvoltak a szakreferensek, a jegyzők képviseletében pedig Ferécyi. A konferencián Kállay dr. és Benkő dr. szakosztály tanácsos adták elő az aoyago". A jegyzők államosítása után véglegesen el kell intézni több ezzel összefüggő kérdést. Iiyenek a személyi s tárgyi kiadások, útiköltségek, drágaság!, helyi- s más pótlékok, iroda. Milus János és vegytisztító Komárom, Nádor-utca 3« és 48. szám, Mindennemű s-uhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.
