Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-10-22 / 100. szám

1921. október 22

8. olilái;

!■

resti lépők se közöltek érdemleges dolgot a temesvári gyűlésről. De találni más érdekességet bennük.

Izsák Emil, az Adeverul Erdélyből elszármazott publicistája hosszú cikkben kesereg azon, hogy néhány bukaresti ur csak a gazember és ostoba jelzők kíséretében beszél Mániáról, Vajdáról, meg a többi erdélyi politikus ról, viszont hallotta, amint kolozsváriak csak kiélt kéjencek-ként beszéltek a múltkoriban a bukarestiekről. Egy másik cikkben bizonyos Báláié megtámadja az erdélyieket, hogy menynyire háádatlanok, mert már elfeledték, hogy Románia 200.000 embert áldozott Erdélyért, íme, így virágzik az egység Nagy-Romániában.

Tanító urak figyelmébe!

A tanügyi kormány által jóváhagyott

Bucenec és több tanító Olvasó

IVIVI. osztály számára

(bolti ára Ke. 18.—) már megjelent és nálam raktáron van.

Kérem a könyvre vonatkozó b. rendelését postafordultával, mivel a rendeléseket azok beérkezésének sorrendjében intézem el.

Ezenkívül a legközelebb meg fog jelenni: Mensik—Jahelka: Szlov. ismert. Ára Ke. 20'—

Több tanító: Számtan. II/III. o. „ „ 7'20

„ „ „ IV/VI. o. „ „ 12'—

„ „ Nyelvtan II III. o. „ „ 7'20

„ „ „ IV VI. o. „ „ 12'—

mely könyvekre előjegyzést már elfogadok.

Raktáron van és kapható:

Bucenec: Olvasókönyv II/III. o. Ára Ke. 10'— Bucenec—Kadenec—Kusinsky:

Abc és olv..................................... „ 8'—

Klíma: Honismertetés . . , . „ „ 4'20

Korén—Remenik: Földrajz . . „ ,, 4'80

Kraskó: Szlovák nyelvtan . . „ „ 3'60

Korén—Remenik: Cvicebnia . „ „ 6'—

Sivák: Abecedár................................. „ 6'—

Elemi káté 1/ II. o.. Kis káté III/VI. o. és Kis biblia III/VI. o.

Becses rendelését várva, maradok

teljes tisztelettel

SPITZER SÁNDOR

könyv- és papirkereskedáse, könyvnyomdája és könyvkötészete

KOMÁROM, Nádor-utca 29,

Teltfon -80.-sz.

Nem keli begyulladni

polgártárs semmiféle népgyüléstől és kommu nista gorombaságtól, mert azok másképen nem tudnak, sem egymásközt,, sem kifelé. Nem kell engedni semmiféle terrornak sem, mert mi többen vagyunk és csak némaságunkból következtetnek arra, hogy gyengébbek vagyunk. Ez nem igaz. Az eiöket pedig meg kell szervezni és a proletár diktatúra kísérleteket egyszerűen el lehet utasítani még akkor is, ha az

dobálnék a

felszínre.

A terror ideje elmúlt és az állam, mely dolgozó polgártársainknak, jövedelmüknek, tisztes munkájuk eredményeinek legnagyobb százalékát mindenféle adók címén kívánja tőlük, az állam, amely nekünk jogvédelmet és jogbiztosságot ígért és tartozik nyujtaui, lépjen az aktivitás terére a felforgató forradalmosdival seemben.

Az állam, igenis az állam, teljesítse a kötelességét a munkanélküliséggel szemben, mert az mm a mi kötelességünk, mert ehhez minekünk tőkénk és hitelünk nincsen. Az állam és nem más lépjen fel a drágaság ellen, ne csak akadémikus jelentőségű rendeletekkel, de törvényekkel, amelyet tartasson is meg. Az állam segítsen a községeknek a lakáshiány megoldásában, az állam, amely a közegészségügy, a lakásbigiénia, a népbetegségek és a járványos betegségek ellen törvények szerint küzdeni és védekezni köteles. Az állam az, mely felségjogánál fogva rendelkezik vagyonunk, véradónk és közszabadságaiuk felett mindenkor alkotmányos utón, az állam miudezzel köteles és végeredményében egyedül hivatott erre.

A magántulajdon ellen intézett minden

„Komáromi Lapók“1

támadást vissza kell utasítani bármelyik oldalról jöjjön is az. A magántulajdon az állami lét alapja és minden kísérlet, amely ellene irányul, akár törvényhatósági bizottságban történik az, akár népgyülésen, tételes törvényekbe ütközik. Aki pedig törvényeket megsért, az felelős büntetőjogilag tettéért. Az úgynevezett felelőtlen elemekkel való operáció, mely tömegek szabadsága ellen és egyesek ellen is irányul, csak jogos önvédelem és ellenállás utján szerelhető' le. A vim vi repellere elve, bármily elavultan hangozzék is, megmaradt a jogban, fegyver a kezünkben minden terror ellen.

A népgyülés ellen tehát, amely bennünket támad és munkánkat, szabadságunkat veszélyezteti, népgyülésen kell válaszolni és kimutatni azt, hogy az eiöszak sokaséin lehet jogforrás és a hatalom is csak a törvények talapzatán állhat meg, mert ha onnan lecsúszik, már önkénnyé fajúi el. Ne riasszon meg senkit a durva hang, amelyen mi

beszélni nem tudunk. Ebben a republikában szabad jog, miért ne éljen vele

mindenki? Ha bizonyos elemek csak ilyen hangnemen értenek, akkor a tőlük választott hangnemen kell e polémiát folytatni.

Ne gyulladj be polgártárs könnyen, hanem ehelyett szervezd meg magadat és érdektársaidat. A szervezett tömeg, nem ismeri a félelmet, az elszánt és bátor, külünösen akkor, ha ezt részére a törvények támogaiása is biztosítja. A torra dalomról hadd szavaljanak a tömegeknek; az állam dolga megítélni, hogy ez-e az az ut, amely az állam pilléreit megerősíti.

Azt se feledjük el, hogy e mögött a forradalmi hangok mögött ott áll a

háttérben, aki

Magyarok ellen uszít magyarokat, nem kiméivé költséget és fáradságot abban, hogy valahogyan meg ne békéljenek. Azért a legfontosabb belügyi kérdésé ma a kommunista pártnak a Horthy-reakció és a kis magyar állam gyalázása, a magyar testvériség és egyetértés leküpdösése. Ezért van a szoros fegyverbarátságuk együttműködés a demokrácia minden elvének kicsúfolásával azokkal, akik őket vak eszközökül használják fel és játszák ki minden ellen, ami magyar.

E nagy zaj csak arra való, hogy elterelja a figyelni-it bizonyos kérdésekről, amelyek a helyzet kulcsát, a talány megfejtését foglalják magukban. Rá fogunk majd mutatni a Horthyreakció gyalázásának tervszerű mozgató középpontjára, ahol ezt irányítják és nyomatékosan gondoskodnak arról is, hogy ennek számlái kifizettessenek. Mert ne tessék azt hinni, hogy szerelemből valaki agyonkíabálja magát. A gyógykezelésnek, a hangszálak mesterséges megerősítésének is dija van. Egy kis Horthyreakció szállítása tarifa szerint megy: van első, másod és harmadrendű reakció. Népgyüléssel, röpcédulákkal és csak egyszerűen pártsajtóvál. A politika ma már nem az egzigenciák tudománya, mint régen volt, hanem üzlet, mely hangulatokat termel és szállít meggyőződéssel vagy anélkül, amint kívánják és amint megegyeznek.

„A nap boszuságai.44

A „Slovensky Dennikíl a német parlamentáriusok komáromi látogatásáról. Komárom az „irredenta fővárosaDr. Moadcsy János Károlyi „lelkes hive“. Dr. Alapi Gyula pedig kommunista volt. És a világ ezen emeletes hazugságok után is forog tovább.

A »Slovensky Dennik« ez a legsovinisztább lót lap *A nap boszuságai« címen ír a német parlamentáriusok látogatása benyomásairól és a meghibbaut agyvelő ezúttal oly zagyvalékot tálal fel a tótság részére, amelyből fogalmat alkothatunk arról ami ezekben a

nacionalistákban minden magyar dólog és személy iránt ég.

Arra már nem is hederitünk, hogy Komáromot kinevezi az »irredenta« fővárosává,

Mennyi »irredenta« tapasztalatot szállítottak Pozsonyba, azt nem tudjuk, de ha jelentéseik hasonló a SI. D. adataihoz, elképzelhetjük.

Ez a vérmes sovinizmustól duzzadó önérzeiü lap irigyen szemléli a német-magyar barátságot. Ennek létrejöttében a SI. D. is tényező volt es főképpen az a politika, melyet képvisel.

A németektől megtanu tűk, hogyan kell ezzel szemben viselkednünk és ezért hálásak lehetünk.

Olvasóinknak derültséget akarván szerezni, lefordittattuk a cikkelyt, mely igy szól:

„A nap boszuságai“.

Komáromban találkoztak vasárnap a mi államunk német és magyar ellenesei. A mi drága polgártársaink a németek és magyarok olyanok, mint a cigányok. Ezek verekszenek egymás között, de jaj annak, aki őket szétválasztani akarná. Együttesen erre a harmadikra vetik magukat.

Ép így verekszenek egymás közt Nyugatm3gyarországon a németek és a magyarok — nálunk azonban hűségesen ellenünk akarnak vonulni. Csak természetes tehát, hogy a csehországi német ellenzékiek eljöttek a magyar irredentizmus fővárosába, Komáromba.

A németek ezzel könnyítettek a szivükön, mert nem volt még alkalmuk sem összejönni a pozsonyi németekkel s igy nem tudhatták meg tőlük, hogy hogyan hangoztatták a magyarok a felfordulás előtt azt a jelszót, hogy »mégis huncut a német« s mert nem érthették meg a komáromi magyar iapokat, amelyekben az ő megvendégelő^ (Mohác-y, Alapi, Bo'doghy) néhány nappal ezelőtt a legrettenetesebb bosszúval fenyegették meg a németeket (!), akik a nyugatmagyarországi testvéreiket föl akarják szabadítani a magyar járom alól. Akkor a harcias felhevülésben azzal bátorították magukat ezek az urak, hogy a magyar megbékü! mindenkivel: a szerbbel, románnal, a csehvei is, de örökké igazak maradnak a költő szavai: »magyar ne higyj a németnek!«

Tagadhatatlan, hogy a komáromi magyar vezérek nagy politikai tapasztalattal biró emberek. így pl. a magyar kisgazda párt elnöke, Mohácsy valamikor lelkes hive volt Károlyinak.

De amikor győzött a Horthy féle reakció, ezen irány szolgálatába szegődött — (!!!)

Ilyen Alapy Gyula, a »Komáromi Lapok« szerkesztője. A bolseviki éra alatt kommunista volt. A yoit komáromi polgármester testvéré, asi az irredenta működéséért járó jutalomtól való félelmében átszökött (?) a Duna magyar partjára. . ;

A német képviselők szabadon utaznak köztársaságunkban s szervezkednek ellene.

Megértjük a mi szabadságunkat s szabadságot adunk a németeknek s magyaroknak is (!), de iátni szeretnők, hogy hogyan ügyei a kormány arra, hogy ez a mi szabadságunk kárt ne * szenvedjen.«

Tudósítónk ebben az ügyben dr. Mohácsy Jánoshoz, a Kisgazda p irt elnökéhez fordult, aki a következőket mondta ez ügyben:

— A SI. D, cikke oly mulatságos, hogy azon csak nevethetünk, de nem nyilatkozhatunk.

Dr. Alapi Gyula nyilatkozata a következő:

— A S'. D. helyi tudósítója engem előléptet a Komáromi Lapok szerkesztőjévé, ami felette megtisztelő volna reám nezve, ha így volna. Sajnos, a munkatársak sorában csak szerény helyet töltök be, ha ezt egyéb teendőim megengedik. A bolsevik éra alatt kommunista voltam,

Írja tovább a tudósító: erre csak azt válaszolom neki: Urasagod itt, úgy latszik idegen. A volt . polgármesteren, valószínűleg a volt, főjegyzőt érti, aki tudvalevőleg politikával nem bíbelődött és magyar állampolgárságát fentartva távozott. Abszolút nem lehet oka semmitől sem lartani sem itt a Duna bal-, sem aunak jobb pártján.

Én a német vendégeket, mint a muzeum és könyv-A városi gőz- és kádfürdő

kellő látogatás hiányában tnvábbi intézkedésig /íírVM 111M minden hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön **