Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-10-18 / 98. szám
2. oldal. <Komáromi Lapok« 19‘21. október 18 a!, * kö rakodópart sokkal többet ér ennél az összegnél. Ma egy 12 méter széles, ugyanilyen bosszúsága utcát nem lehetne két és fél millióból kikövezni, például a város leszállóit három és fél millióra, hiszen az adóssága, amelyet 1918. év vég9 óta kénytelen volt csinálni üyen állami támogatás mellett, a négy milliót közelit) meg. Dávid és Góliát küzdelme volt ez, de most Góliát győzött, mert nem volt jelen a gondviselés e mérkőzésen és nem világosította fel az elfogult elméket, az állam, mely állítólag egy milliárdot akar ebbe 30 év alatt beleépíteni, éppen a telekért sajnálja a tönk .szélén álló várostól a vételárat és azt szorítja le. i-----------------------------------------------------Az interpellációk. A kommunista párt tagjai az előző ülésen egész interpelláció özöut zúdítottak a polgármesterre, akit úgy látszik, kü'öuös figyelemmel kezelnek. Ezekre válaszolt. Az orosz Ínségesek akciója ügyében felolvasta a polgármester a kormány rendeletét, amelynek értelmében járt el. Ssnki a gyűjtés érdekében kérvényt nem nyújtott be hozzá, ezért nem volt gyűjtés. Az interpelláló Szabó .6j ula is tudomásul vette a választ, do a gyűjtés elrendelését kérte. Az üzemi alkalmazottak elbocsátása ügyében Steiner Gábor interpellált, A polgármester felolvasta, hogy kik bocsáttattak el és mennyi idő óta vannak alkalmazva. Kiderült, hogy ezek 1919 — 1920. években alkalmaztattak. Steiner végkielégítést kiván a részükre. Ezt szerinte úgy lehetne m .goldani, hogy a nyugdíjasoktól, kik erre rászorulva nincsenek (!) meg keilen -> vonni a nyugdijat. A közgyűlés napirendre tért az indítvány felett. A tüzifaüzletbeu benyújtott interpellációra dr. G :öbel tanácsnok válaszolt, mert a polgármester ez ügyben vizsgálaltott kórt, Ismertette az ügyet, és a vizsgálat jbfejazése ügyében tett nyilatkozatot, Hacker Ricbárd hosszú és ingerült hangú beszéeben ismn-tette az ügyet és a vizsgálat kiegészítését javasolta. A közgyűlés többsége nem vette tudomásul a tanácsnok válaszát. A kikötő ügye. Az állami kikötő ügye került ezután tárgyalás alá. Megelőzőleg Moravek elnöklő tanácsos jelezte, hogy a minisztérium a mai napon jelentést vár az ügy elintézéséről, mert csak ily esetben (!) irányozhatja elő az építésre szükséges hitelt a költségvetésben. Dr. G^öbel előadó ismerteti az ügyet kimerítően. Dosztál Jakab az első felszólaló, aki a tanács javaslatát is alacsonynak találja és az államtól legalább is öt milliót kérne a telekért. Az állam igen mostohán bánik a várossal és pedig azért, mert itt magyarok laknak. Nem tartja a kikötő építést komolynak. A második szónok Steiner Gábor (kommunista), aki a munkásság helyzetére és a munka megkezdésére való tekintettel a két és fél millió vételárat elfogadja. Néhány kikötést tesz és javasol : a vételár azonnali folyósítását, kizárólag helyi munkások alkalmazását és a munka harminc nap alatti megkezdéssé Mikász Ferenc cseh szocialistán második szónok, aki természetesen nem Ígér rá a két és fél millióra. Sürgeti a döntést, hogy az építés haladéktalanul megkezdhető legyen. Erre nézve a folyammérnöki hivatal értesítését kéri. Dr. Szijj Ferenc polgármester kél a tanács javaslata védelmére. Kijelenti, hogy sem ebben az ügyben, sem más kérdésben a tanácsot sem hangulat sem áramlatok nem irányítják, csupán a vátos jól felfogott érdeke és a lelkiismeret. Vázolja a város anyagi helyzetét. A városnak 3,939,000 K adóssága van, ha a ▼ételárat a város azonnal kézhez venné is, nem lenne elegendő annak kifizetésre. így a helyzet megoldatlan marad és nem tud a város terheitől szabadulni. Bejelenti ismételten s újólag, hogy a városi tanács soha egy percig ne hátráltatta ezt az ügyet, a város nevében ismételten felajánlotta és kérte az építés megkezdését. Dr. Alapi Gyula (keresztényszocialista) reflektál Steiner és Mikász felszólalásaira. Előbb azonban kinos ügyet tesz szóvá, mely a Munkáslapban van közölve. Valaki ugyanis a bizottsági tagokat terrorizálni akarta azzal, hogy ha a kikötő ügy meg nem lesz szavazva, az állami hajógyár magyar munkásait elbocsátják. Közbeszólások: Mikász, Mikász! Abban a feltevésben vau, hogy ezt a terembeu ülő minden bizottsági tag elitéli, mert ez terror, amelyet nem lebst törni, felszólítja azt, aki ezt tette, hogy jelentkezzék. (Általános helyeslés. D i senki se jelenkazik.) Majd röviden polemizál Steiner Gáborral, aki minden reformot sürget, amelyekhez a városnak készsége megvolna, de pénze hiányzik. Ma a város ilyen helyzetben van, nem szabad oly könnyedén lemondani a millióról. Attól nem kell félni, hogy a kikötő máshol épül fel. Ez csak Komáromban épülhet, másutt műszaki lehetetlenség. Vázolja a város anyagi helyzetét és felenliti, hogy a tárgyalások során az állam részéről kilátás nyílt a három és fél millió megadására is. Tovább kall az ál'ammal tárgyalni Óva inti a munkásságot a vérmes reményektől, mert a kormány azt irta vissza a városnak, hogy lehetőleg alkalmaz csak idevaló munkásokat, Enuek a pontnak szigora kikötése szükséges. Emlékezteti Mikász Ferencet a pénzügyi bizottságban tett kijelentésére, amely szerint az állam négy milliót hajlandó megadni a telkekért. A város .létérdeke fűződik. hogy ne dobáljunk el könnyelműen egy milliót és ne maradjon a város mai nehéz pénzügyi helyzetében. A tanács javaslatához járul hozzá. Egy felszólalás. Gáborok Károly (kommunista) a következő felszólaló. Utal a nagy munkás nyomorra, amelyen segíteni kell. Ha a nyomorúság nem szüuik meg az kényszeríteni fogja a szegénységet arra, hogy maga vegye el azt, amije nincsen azoktól, akiknek van. (Az einöknek egy szava sem akadt erre a kijelentésre, m-ly a tulajdon ellen való nyílt támadás) ő is a két és fél millióért adja a telket (Gáborek az' a póttag, akit a lemondott kommunista biz. tag helyére hivott be a zsupán, bár a sorrendben nem ő következett volna.) Gasparik Ignác (szlovák föUlmives párti) dr. Alapival polemizál és iskolaügyi példákkal igazolja az állam eljárását, mely ezt a telket már régeu kiszemelte kikötőnek. Majd Hacker Richard szólal a tárgyhoz, aki hosszabb beszédben tör lándzsát amellett, hogy a kérdést tovább halasztani nem lehet és a városnak az elengedett millió bőven megtérül, ha az építkezés folytán a forgalom megindul. Akkor az adókat is magasabban lehet kivetni, ha a kereseti viszonyok javulnak. Tíz p9rc szünetet kér. Szünet után. Raab Mihály dr. (szocialista) szólal fel és szintén sv) tárgyává testi a munkásság terrorizálását. Ő is az mGl ;tt érvel, hogy az állam kívánsága előtt meg kell hajolni és a telket eladni a két és félmillióért. Igykivánja ezt a dolog sürgőssége. Kiegészíti Steiner indítványait újabbikkal, hogy a telkek az állam részéről ne legyen elidegeníthető és arra csak kikötő épüljön. Steiner Gábor indityánytevő zárszava után következett a névszerint való szavazás. A tanács javaslatára „igen“-nel szavaztak: dr. Alapi Gyula, dr. Bardócz József, Dosztál Jakab, Fried Miksa, Kocsis Lajos, Kertész Miksa. Lenhardt Mihály, Lukovies József, Mórocz Lajos, Pathó FJóris, dr. Szijj Ferenc, dr. Geöbel Károly, dr. Mihola Ferenc. A Steiner féle elleuinditványra (két és fél millió) szavaztak a tanács ellen „némáméi: Bossányi Rezső, Fend Vaclav, Gaborek Károly, Gasparik Ignác, Hacker Ricbárd, Hubeny Jaroszláv, Kubicsek Vendel, Krausz Vaciav, Lungsádl János, ifj. Lovász Béla, Lyko Vendel, Martinék Vendel, Mikász Frautisek, Mézes József, Matics János, Moravecz Vaclav, dr. Raáb Mihály, Rappensberger Vilmos, Steiner Gábor, Szabó Gyula, Tosner József, Végh Vilmos. így 22 szóval 13 ellenében elveteték a tanács javaslatát, 9 többségével vált meg a város a legértékesebb vagyonától. A fakereskedelmi telepek. Az ávlejtési hirdetmény alapján a fakereskedelmi telepeket Haasz és Mády, Szarvas Lajo-i, Boldoghy Gyula, Milch D-izső, a Dtimnia és h*ves vita után Raider Adolf kapták meg oly kikötéssel, hogy a három évi szerződés 25—30% felár melleit öt-hat évra meghoszszabbitható. A kommunista indítványok Nyolc óra előtt került volna a sor a kommunista közgyűlés ismeretes indítványaira melyek felett a pénzügyi bizott-ág napirendre tért. Steiner Gábor a pontról poutra való tárgyalást jayaso ja. Szabó Gyula szintén pontról pontra kívánta tárgyalni még pedig azonnal. De az elnöklő zsupán helyettes ebnen az egy kérdésben nem deferáit a kommunista pártnak és kijelentvén, hogy a közgyűlés belefáradt, a folytatólagos közgyűlést hétfőn délutánra halasztotta Ml isi a — Lemondtak a polgári párti bizottsági tagok. — A kommunisták is. Utánuk a szocialistán. — A csehszlovák pártokat pedig a zsupánhelyettes mondatta le. — Nincsen törvényhatóság. — A tegnapi folytatólagos közgyűlés váratlan eredménnyel végződött. A cseh-sziovákkommunista többség szombati diadalát, még alig haverte ki és az események rohamosan torlódó menete egészen uj helyzetet teremtett. Tegnap lett yolna a proletárdiktatúra törvényes formák közt való bevezetése a zsupán által a törvényhatóságba kinevezett kommunisták részéről, akik akomány,a polgármester, a tanács iránti bizalmatlanság szállítása mellett komoly dolgokat határoztak volna el, amelynek mélyen belenyúlnak a polgárság magánérdekeibe, sőt magányagyonába: lakásába és háztartásába. Mi egészen másképpen képzeljük az állami érdekek védelmét még tót nemzeti szempontokból is. A kommunista indítvány volt a hétfői gyűlés első pontja. Egy a munkáskörb-n talán száz hallgató jelenlétében tartott népgyülésen, mely a rendőrség elutasító véleményezésévei szemben zsupáni engedéllyel mégis megtartatott, fontos politikai határozatokat is hoztak. Bizalmatlanság a kormány antiszociális élelmezési poiitiüájávai szemben, a város egész vezetőségével szemben, a városi képviselet azonnali feloszlatása (időközben kinevezte őket oda zsupánunk), ezeken kívül a magánlakásoknak két szobán felül való elrekvirálása egyik erős pontja, továbbá az élelmiszerkészleteknek magánháztartásokban való felkutatása és elkobzása a 1 guagyobb slágere a határozatnak, amelyre a város közgyűlésének kellett volna ráütnie a pecsétet. Ezek a pontok erősen eszűukbe juttatják a két év előtti proletárdiktatúra idejét. Eszünkbe jut a jelszó, mely a városi közgyűlést nyíltan dominálta: hadd fizessen a burzsuj, jól esik nekünk, ha jajgat! Ezt nevezték akkor ők „pártatlan és a város érdekeit képviselő szocialista álláspontnak“. Köszönjük szépen, de erre igazán nincsen szüksége ennek a városnak. A lemondás. Moravek tanácsos nyitotta meg a közgyűlést, fölotvastatta a keresztény szocialista, kisgazda és zsidópárti városi bizottsági tagok alábbi Nyilatkozatát, mely igy hangzik: Komárom törvéoyhatóságu város közigazgatási bizottságában zsupáni kinevezés a apján a keresztény szocia'ista , kisgazda-, földmives és kisiparos párt, valamint az egyesült zsidó pártok részéről helyet foglaló törvényhatósági bizottsági tagok kijelentik, hogy e megbízatásukról lemondanak a következő okokból: A város mai sayos helyzetében a pártok megbízottai, akik a kinevezési rendszert a demokrácia elveivel homlokegyenest ellenkezőnek tartják és a törvényes községi választások megtartását immár harmadik esztendeje hasztalan várják, nehéz kötelezettséget vállaltak magukra e tisztség elfogadásával, de annak igyekeztek legjobb tudásuk szeri ü, egyedül és kizárólag a város összlakossága érdekeinek szem eiőti tartásával, lelkiismeretesen megfelelni. A törvényhatósági bizottságba kinevezett szocialista párti bizottsági tagok megokoiás
