Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-10-01 / 91. szám
I oldal «Komiromi Lapok< m\. okttói* i. Nyugateurópa tükre* — Impresssiók külföldi utazásaimról. — bta: Names Izidor. ni. A germán oltlcupáció óta a németek ellen érzett ellenszenv még ma is csak úgy megvan, mint 2 év előtt és a franciáknak van gondjuk rá, hogy ez igy maradjon. Szolgáljon erre példaképen a következő kis eset, Brüsselnek számos diszkét-alkotásai között van egy úgynevezett „Männeker piss“ kútja, melyet a város a 18-ik században főleg azért csináltatott, — persze müvészkéz által — hogy ezzel a lakosság álszemérmét ellensúlyozza. Ez a takaros, egy díszes márványtalapzaton álló emberke már több mint 200 év óta szabályos nagy Ívben bocsátja ki magából a vizet. Egy, Brüssel városában nemrég alakult testület, a háborúban résztvett francia közkatonák egylete, ezt a kis alakot megtette disztagnak, ezen elhatározását azzal okadatolván, hogy Männeker az okkupáció alatt, tehát olyan időben, midőn a városban senkinek sem volt módjában a németek ellen érzett ellenszenvét bánni módon is kifejezni, ezt soha be nem szüntetett funkciójával olyan jól megcselekedte, hogy minden jó belgának, kik ezt természetesen a saját felfogásuk szerint értelmezték, — kedve telt benne. De ez még hagyján. Azt is elhatározták, hogy Männeker felavatása ünnepélyesség keretében fog végbemenői. A jelzett napra Männekerre francia közkatonai ruhát öltöttek, a kutat és környékét fellobogózták s az okiratot a zászlókkal felvonult obsitosok s a város megjelent képviselői előtt ünnepélyesen felolvasták. Másnap a sajtó hosszú cikkekben ismertette az ünnepély lefolyását. Brüsselbői egyenesen Párisba utaztam Az utón sok mindent látni, ami a háborúra emlékeztet. Igen sok torony, mint kőhalmaz hever a földön, elpusztult pályaudvarok helyét ideiglenes faépítmények foglalják el és szinte megdöbben az ember, midőn a vasút közelében fekvő számos nagy terjedelmű omladékról azt hallotta, hogy ezek X vagy Y volt község vagy falu helyét jelzik, melyeknek azelőtt beépített területe jelenleg gabonával van bevetve. Párisban körültekintve, mi sem emlékeztet a lefolyt háborúra. A város nagyszerű középületei s hires terei most sem tévesztik el hatásukat az idegenre. De ez már a háború előtt is igy volt. Különös benyomást ezúttal csak a szerfelett megnövekedett autóközlekedés és a feltűnést keltő kitűnő világítás tettek rám. A főbb tereken és az oda befutó utcákon annyi autót látni nyüzsögni, hogy túlzás nélkül lehet mondani, hogy feketéink tőlük az egész vidék. Az egyes kerületek közötti közlekedés olcsó és a lehető legjobb, mert a földalatti, u. n. metropol-vasut a központból 30 perc alatt a város 20 kerületének mindegyikébe elvisz. A nagy körutakon az autóbuszok ezrei közvetítik a forgalmat, melyek penetráns bűzt lövetve ki gépeikből, fülsiketítő lár mával száguldnak végig az egyenes utakon. Egy párisi születésű ismerősöm, kit felkértem, hogy csináljon egy kis programmot a következő vasárnapra, a következő tanácsot adta: délelőtt a Louvre-ban meg kell nézni a milói Venust, a Babilon, Ninive-régiségeket, Rubens uj dísztermét, ezután a rantheónban a francia-amerikai testvéresülési ünnepélyt, továbbá a Notredame-ban a zenés misét meghallgatni; délután Versaillest vagy a Boulogni erdőt, este pedig a nagy operát felkeresni. A Louvre legalsó részében elhelyezett szoborgyüjteménynél mi sem könnyebb, mint a milói Venus hoz jutni, mert a hatalmas előcsarnok jobboldali folyosója végén már látható a kerek kis kupolával fedett templom, melyben az isteni nő áll. Ezen helyiség mindig tele van áhitatosan szemlélő kiváncsiakkal, kik ott rendesen hosszú időt szoktak tölteni, — alig tudván tőle megválni. Jó magammal is igy volt, pedig többször felvillant agyamban a gondolat, hogy miért épen ezen tárgyat tartják a világ legszebb szobrának, midőn számtalan más hasonló műremek is létezik. De hosszabb szemlélet után tisztába jöttem azzal, hogy csak isteni ihlettel telt művész formálhatott ilyen testet és tudott életet adni végtelenül bájos arcának. Huzamosabb ideig nézve az arcot, az ember megfeledkezik arról, hogy szobor előtt áll és annak a csalódásnak . a varázsa alá kerül, hogy egy élő lény szeme függ rajta. A Ninivéből hozott föliratokkal és művészi faragványokkal ellátott kövek, melyek között szobanagyságu tömbök is láthatók, kézzelfogható tanúi az ős Babilon fejlett kultúrájának, de itt főleg néhány föliratos kőtábla kelt érdeklődést, melyekből kitűnik, hogy a jóval később szerepelt Mózesnek már ismernie kellett ezen ország törvényeit. A Pantheonba csak nehezen lehetett bejutni, olyan sokan tolongtak bejárata előtt. E csodás szép, hatalmas, de nyúlánk kupolával ékeskedő épület Napoleon kezdeményezésére jött létre. Eleinte templom volt, később a haza nagyjainak mauzóleuma lett belőle. Keresztalakú belsejét hatalmas történeti tárgyú képek s egy nagy szobormű diszitik, mely a parlamentben szónokló Gambettát ábrázolja s melyen a hires államférfiu következő szavai olvashatók: „Inkább haljunk meg, mintsem szabadság nélkül éljünk". Az ünnepi beszédet a kultuszminiszter tartotta, mellyel óriási hatást tudott elérni. Végül az amerikaiak és franciák testvériségének voltam tanúja. Itt meg kell jegyeznem, hogy Amerika főleg protestáns körei a közel múltban szemrehányással illették a franciákat, népük széles rétegeinek tétlenségét hozván föl elégedetlenségük okául. A franciabarát katolikus „Colombus-egylet“ egy erélyes ellenpropaganda érdekében dolgozik. A Notredame-ban meghallgatott zenés misét, mint egy feledhetlen szép emléket őrzöm szivemben. A fenséges ünnepi keret, melynek ismertetésére gyenge toliam nem is vállaíkozhatik, a rengeteg népség és Beethoven „Missa solemnisá“-nak egy hatalmas zenekar, vegyeskarok és első művészek által produkált előadása a legmagasabb sphaerákba sodorták föl a visszatartott lélegzettel hallgatók áhitatos lelkeit. Mély impressiót nyertem az Avenue des champs elisées-n álló hatalmas diadalív falazatában röviddel ottlétem előtt nyitott kriptánál is, hol egy, a háborúban elesett közkatona téljesen fölismerhetien hulláját helyezték el hallatlan pompa kifejtése mellett. Az ezen szimbolikus sírnál számtalan oldalról szüntelenül és minden elképzelhető formában megnyilatkozó kegyelet a háborúban elpusztult minden köz- j katonának szól. Sok anya, ki még ma sem 1 tudja, hogy hol tűnt el gyermeke, jár ide könyeit ontani, hiszen nem tudhatni, hogy nem-e az ö fia fekszik olt. A versailles-i nagy kastély bejárata előtt éppen az amerikaiak szálltak ki több, mint 100 autóból. Siettem a környéken egy hasonló jármüvet szerezni s igy sikerült is bejutnom az épületbe, melynek megtekintése több, mint 3 órát vett igénybe. A hires nagy tükörterem a leggazdagabban van disziíve a háború alatt szerzett zászlók, fegyverek szebbnél-szebb példányaival és az ezen látványtól megittasodott franciák olyan minden mértékfelüli páthosszal dvkcióztak, hogy ennek még akkor sem kellett volna nagyobbnak lenni, ha csak egyedül ők nyerték volna meg a háborút. Alig szenved kétséget, hogy a sok amerikai is — kiknek itteni viselkedése távolról sem volt olyan lelkes, mint a pantheoni ünnepély alkalmával, — ilyenfélére gondolt. Esküdtszéki tárgyalás. — Apagyilkosságért 10 év. — A helybeli törvényszék esküdtszéke, őszi ciklusában tartod tárgyalásai során már a harmadik apagyiikossági bü perben tárgyait és mondott keletet. A f. hó 27-én tárgyalt apagyilkos bűnperében, az államügyész vádját it'j. Pálik Istvánnal szemben szándékos emberölés miatt emelte, a ratgállapitott következő tényállás alapján: id. Pátik István muzslai lakos, 30 éves István uevü fiával együtt, egy háztartásban éit. 1921 április 10-én este történt az eset, hogy ifj. Palik István, a fíu, odahaza volt s lefeküdt, ügy 11 óra körű az édes apja, ki kissé - jókedvében, volt, de nem italosán, bement fia szob íjába, megkérdezte tőle, hogy a hiányzó pénzét nem ő vette-e el. Emiatt szóváltásba keveredtek, a fiú az apóra rontott, dulakodás támadt közöttük és eközben a fiú, az ágya alatt levő mint égy fói méter hosszú vasráspolyt előkapva, apját id. Palik Istvánt többször fej beütötte. Az ütés balántókcsont repedést okozván, az apa elvérzés folytán meghalt. A vádiéit védekezése az egész eljárás során az volt, hogy az apa,, az eset történte napján este éjfél főié bement hozzá, óvatosan torson fogta és egy nagykóssel a nyakát nyiszálta, erre ő felébredt, dulakodás közben magát védelmezve, előkapta a vasráspolyt és édes apját ártalmatlanná, akarván tenni, ütött rá, de agyonütni nem akarta. A nyakán és karján állítólag apja által a késsel okozott sérülésekre hivatkozott. A főtárgyaláson kihallgatott védelem tanúi semmit sem igjzoitak a vádiolt javára. Sót a kihallgatott orvosszakértő véleménye folytán meg diapitották, hogy a fiú nyakán és karján talált serü óseket csak a fiú maga idézhette elő, semmiesetre sem az apja dulakodás közben. Az ily módon próbált védekezése sem volt eredményes. A perbeszédek során közvádló dr. Gyuriss Alajos,államügyészavádtottra, mint apagyilkosra a legszigorúbb büntetés alkalmazását, dr. Kamrás József védőbeszédjében a vádlottra enyhe büntetés kiszabását kérte. Az Ítéletet az esküdtszék szavazata alapján meghozta a bíróság, mely szerint ifj. Pálik Istvánt apagyilkosságért 10 évi fegyházra itó’te. Az ítélet jogerős. (k. b) Rablógyilkossággal vádolt cigányok felmentése. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a közönség körében a múlt hó 27 én rablógyilkossággal vádolt cigányok ügyében megtartott esküdtszéki tárgyalás iránt, úgy, hogy a törvényszék elnöke kénytelen volt a hallgatóság részére jegyeket kiadni. A tárgyalás alatt a terem teljesen megtelt érdeklődőkkel, kiknek soraiból a furfangos cigány feleletek nem egyszer váltották ki a hangosabb derültséget is. A vádlottak padján ülő 3 férfit és 1 nőt a vádhatóság azzal, vádolta, hogy 1920. aug. 19-én h kora esti órákban két morva házalót Bi dnárik Bohannilt és Vladimírt Udvard község közelében levő egyik majorság mellett, előbb a vádlott nő, Lakatos Erzsi szemükbe paprikát szórva, alkalmatlanná tette a védekezésre, majd a többiek, Lakatos Sándor, Kristóf Péter és Lakatos József szarkáin! kezdtó. a Bednárik Testvéreket addig, mig a szerencsétlenek életjelt adtak magukról és végül a náluk volt 4000 IC készpénznek, órának és összes értékük elszedése után a Z itva folyóba dobták őket. Pár napra rá a Zsitva folyó hozta nyilvánosságra az esetet. A nyomozás csak csekély eredményt tudott felmutatni a tettesek kézrekeritése tárgyában addig, míg a feljelentést egyik cigány-társuk meg nem tette ellenük, aki állítólag hallotta, amint a rabolt pénzen osztozkodtak és neki nem adtak belőle. A vádlottakat a csendőrök elfogták és 11 hónapi vizsgálati fogság után most. került tárgyalás alá a biinparük. A vizsgálat, valamint a tárgyalás során tagadták a cselekmény elkövetését s iparkodtak ártatlanságukat a felvonultatott tanúikkal bizonyítani, A vád tanúi uern tudtak konkrét bizonyítékokat felhozni. A vád képviselője dr. Soós Imié államügy sz kérte ugyan vádlottaknak a tárgyaláson kiderített tényállás alapján a rablógyilkosság bűntettében bünösuek kimondását és megbüntetését, — azonban a védők dr. Schteyer Arnold de Barta Lajos és dr. Soós Károly ügyvéd helyettese dr, Kovács Boldizsár védenceik felmentését kérték az eskiid-izéktöl, mert semmi adat nem mutatkozott bűnösségük mellett és nem is ők követték el a cselekményt. Az esküdtszék a pm-beszédek után visszavonult és meghozott verdiktjük alapján a biró.ág az éjfél körüli órákban kihirdette a rablógyükos cigányok bünperében az ítéletét, mellyel Lakatos Sándort, Kristóf Pétert, Lakatos Józsefet és Lakatos Erzsit felmentette és azonnali szabadlábra helyezésüket rendelte el. Az Ítélet jogerős. (K. b.) BÚTORT ELSŐRENDŰT KÉSZÍT VIDA ISTVÁN ASZTALOS, SZÉNA-TÉR $,
