Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-07-09 / 55. szám
1921. juhos 9. «Komáromi Lapok* 3. oidal. emléke előtt meg nem hajtanánk bálánk és elismerésünk zászlóját. Bár csak az 3 szelleme hatná át mindazokat a kicsiket és nagyokat egyaránt, akiknek sorsuk a termő auyafölddel van összekötve. Azonban Mélyen tisztelt ünneplő Közönség! Mulasztást és hálátlanságot követnénk el akkor is, ha ez nwepélyes pillanatban meg nem emlékeznénk arról a férfiúról, aki i!t é! közöttünk, s kit az isteni gondviselés soraink élére vezéröl állított. Szeretett elnökünkre Szent-lyány Józsefre gondolok. Arra a férfiúra, aki fáradtságot nem nem ismerve, éjt nappallá téve, földi javait elhanyagolva önzetlenül dolgozik az itt élő magyarság érdekeiért, Arra a férfiúra gondolok, akit nem tart vissza semmi, még a boldog családi fészek, övéinek rajongó szeretető és féltő aggodalma sem, ha sikra kell szállni a magyarság igaz ügyeiért. Ennek az országnak magyar lakossága bizonyára hélás elismeréssel szemléli az Ö működését, mi, akik közelében vagyunk, egyenesen bámuljuk, és csodáljuk az ö nagy tehetségét és óriási munkabírását. A komáromi gazdák azzal a rövid, de sokat jelentő mondattal adták kezébe azt a zászlót, amelyet most felavatunk: „Szeretett vezérünk, szerezd meg hozzá a babérokat is.u Én azt hiszem mélyen tisztelt ünneplő közönség, ez a zászló jobb és erősebb kezekbe nem kerülhetett. Szent a meggyőződésem, hogy a mi vezérüuk ezt a zászlót diadaha is fogja juttatni! Mi, akiket a sors az ő szerény munkatársaiul rendelt, ünnepélyesen Ígérjük, hogy ez alatt a zászló alatt mindvégig becsülettel fogunk dolgozni az ő oldala mellett s vigyázni fogunk arra is, hogy ezt a zászlót soha folt ne érje. Ti pedig, napbarnított arcú, kérges tenyerű földmives testvéreink, szlovenszkói magyar gazdák, tegyetek szent fogadalmat, hogy a zászló mellett miűd halálig kitartotok s azt soha cserben nem hagyjátok. Bontsuk hát ki a zászlót azzal a szilárd meggyőződéssel, hogy igazak a -költő szavai: Nem korhadt fa a magyar még, Mit már csak a dudva tart ! Erőteljes büszke tölgy az . . . Ne féltsétek a magyart! . . . A beszéd a lelkekbe markolt az arcok pirosak voltak, a szemek tűzben égtek és mint egy orkán zúgott több ezer torokból a szent fogadalom : esküszünk. Fodor Jenőnek nagyszerű beszéde után kibontották azt a zöld lobogót, amelyet egy magyarruhás kisgazdatársuuk, Olmann Lajos tartott és Nagy Sándor kisgazda lépeti a dobogóra s elszavalta Telek A. Sándor asztalos-poétának erre az alkalomra irt versét. A zászló megáldása. Ezután az egyházi szertartásra került a sor, Széman Endre a lóin. kath. prelátus beszentelte a lobogót, A 'fölszentelést a prelátus teljes papi ornátusbau, közel 50 lelkész segédletével végezte. Majd teljes papi díszben az emelvényre lépett, ahol nagyhatású beszédet mondott. „Nem a kőből épült Isten házában, nem zárt falak között, de az Isten szabad ege alatt, ahol a magyar gazdának egész élete folyik, itt áldottam meg a Magyar Gazdák Szövetségének első zászlaját, mondotta. Ez lesz a ti szent jelvényetek, e zászló körül csoportosuljatok, mert ez a zászló jelvénye az egyetértésnek, az összetartásnak és a vallás által megszentelt munkának. Mert a munka és a vallás adja meg az élet igazi boldogságát. A munka adja a jólétet, a vallás letörli az izzadtságot és a munkát glóriával veszi körül. A mi törvényünk nem a mohóság, a kap! zsiság és az osztálygyülölet, de az Istenféielemmel és emberszeretettel párosult munka. Most, amikor a gazdák szive inkább érezni, mint beszélni tud, mikor a könny beszél s az ajka néma marad, most van itt az ide’e, hogy ' zászlót állítson maga elé, zászlót, amely sohase lapul a földhöz, nehogy bepiszkolódjék, de felemelkedik az égre, mint az imádságra j. összekulcsolt kéz“. Áliitatos hangulatban hallgatták végig ezeket a szavakat a gazdák s ezután Czinke | István református püspök mondotta el a kö; vetkező zászlóavató beszédet. „Te zöldszinü zászló, reménységnek szent 1 jelképe, tavasznak, feltámadásnak örök szimbóluma üdvözlégy! áldott légy! A te színed a kikelet szine, a tavaszi mezőké, a buzavetéseké, az Isten szabad világáé. A tábor, mely e szín alatt sorakozik, a legerősebb tábor, szinte győzhetetlen. Királyokat le lehet a trónjáról taszítani, de a mindennapi kenyeret nem. „A földnek termése mindeneknek hasznos, még a királynak is,“ mondja a biblia. Mig a Miatyánkot imádkozni fogják, addig lobogni fog ez a zöld zászló is. Mert a világ közpoutja nem a nap, hanem az a parányi buzaszem, mely nemcsak a mindennapi kenyérnek, hanem a Krisztus testének s vele az emberiség megváltásának és testvériségének, az úrvacsorájának is örök szimbóluma s jelképe a legnagyobb áldásnak, mely az ótestámentumí átokból sarjadt ki, a legverejtékesebb, de legáldottabb foglalkozásnak: a földmivelésnek. „Orcád verejtékével egyed a te kenyeredet.“. Munkar testvériség, uj tavasz reménysége, ó áldott Szentháromság, e zászló képében lelkemhez ölellek. Te zöldszinü zászló! Nekünk százszorosán szent vagy, mert a három színből már csak te maradtál. A piros szin már csak arcunkon ég, a fehér csak a lelkűnkben izzik. Óh, ha izzik, akkor megváltás lesz abból. Az én kálvinista hitvallásom a predesztinációt, az isteni örök elv hirdetést hirdeti. Semmi sem történik az ő tudta és akarata nélkül. És minden az Ő örök céljait szolgálja. Mit tudjuk mi, hogy az a tűz, amelyben most ég, most izzik a lelkünk, nem a magyar lélek tisztitó tiize-e, amelyből mint a főnix megujhodva, megifjodva, megszépülve és megtisztulva fog majd kikerülni? Te reménység lobogója, földnek szent jelvénye, megáldalak téged a Jákob áldásával. Adjon neked az Ur az égnek harmatából, a földnek kövérségéből, a gabona bőségéből s a mezők ékességéből. Amerre jársz te szent szin: ott áldás fakadjon, arany kalász rengjen, édes must csorogjon, magyar nóta zengjen, magyar nép viruljon, minden titkos imádságunk valóságra váljon. Ámen, ámen, ámen. A szemek megteltek könnyel, sokan révedezve néztek és a lelkűkkel keresték a megváltást. Viharzott a taps és tombolt a lelkesedés, amelyet Czinke püspök magyar és szépen zengő szavai kiváltottak. Gyürky Pál főesperes beszélt ezután az evangélikus egyház nevében. A zászlóról beszélt, amely szent jelvényük azoknak, akik alája tömörülnek s úgy érzik és vallják, hogy a zászlóval összetörött a becsületük. Ez a zászló jelenti a küzdelmes múltat szenvedéseivel és dicsőségével, de jelenti a jelenben az önbizalmat s a jövö felé irányuló vágyakat, i-eményeket és törekvéseket. Arra hívja fel a gazdákat, hogy szerezzenek becsületei ennek a »ászlónak, amely a magyar trikolórnak kiszakított darabja és amely az egész emberiség javát van hivatva szolgálni. Az ünnep vége. Ezután a lelkesedéssel fogadott beszéd után V. Oros Jáuos serkei kisgazda a magyar kisgazdák nevében üdvözölte a gazdalobogót és hűséget fogadott neki. Egyben a zászlóanyai tisztség viselésére Szent Ivány Józsefnél kérte fel, akit a gazdák lelkesen ünnepeltek. A zászlószögek beverésére került a sor, dé a hatósági türelmetlenség és megeredt zápor nem engedte teljesen befejezni ezt a gyönyörű aktust. Czinke püspök beszéde után a hatóságot képviselő Palkovich György zsupáni Írnok, aki úgy látszik nem bir kellő Ítélőképességgel a tekintetbeD, hogy mihez van jogunk és mihez van neki joga, felakarta oszlatni az ünnepséget, de Szent Ivány József és Ftissy Kálmán képviselőink tekintélye megakadályozta ezt a szándékot és a szegbe-I verés tovább folyt. — A komáromi küldöttek : Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, Mohácsy János dr. ügyvezető elnök és Lukovies Ferenc központi igazgató szebbnél szebb jelmondattal verték be a zásilószeget. A zászlószentelés után a mig a nyári zápor elmúlt, elfogyasztották ebédjüket az összegyűlt, gazdái, délután újra kisütött a nap és a földmives dalárdák gyönyörű hangversenyt rendeztek. A hangverseny után a diszpalotást mutatták be a gazdáknak, majd táncra perdült a közönség és folyt a tánc három helyen egész reggelig. A magyar ruhás leányok gyönyörű felejthetetlen látványt nyújtottak. Az egész nap emléke sokáig élni fog szivünkben. A Daiegyesiilet Érsekújvárt. Élénk emlékezetünkben van még az a feledhetet'enül kedves estély, melyet május 15- én az Érsekújvár! Róm. Kaih. Kör Énekkara tartolt a Dalegyesület nádor-utcai helyiségében, az egyesületnek kertmegnyitója alkalmával. Az érsekujváriak látogatását vasárnap, julius 3-áu viszonozta a Komáromi Dalegye^ület, melyegész estét betöltő műsorral ekkor avatta fel a kör most épített uj színpadát Forgács-utcai házábar. A Komáromi üalogyesületnek ezen vendégszereplése a két, ideális hivatásuk révén testvéri kapcsolattal biró egyesületet nemcsak szorosabb szálakkal fűzte egymáshoz, de egyben a magyar dal művelésében hat évtized óta eredményes munkát kifejtő egyesületnek alkalmat adott arra, hogy ifjabb társának nagy feladatokért való lelkes törekvésében buzdító erővel szolgáljon és a két szomszéd város magyarságát ezer éves közös kultúrájának jegyében egyesítse. És örömmel állapíthatjuk meg, hogy a lefolyt estélyen uralkodott hangulatból Ítélve, a magyar szivek legteljesebb összhangban olvadtak össze. Elismerés ezért érsekujvári magyar testvéreinknek, de elismerés a Komáromi Dalegyesületnek is I Nagy várakozás előzte meg a komáromiak szereplését. A nagy érdeklődést legjobban az bizonyította, hogy dacára az állandóan borús időnek, a Kör kertheJyíségét zsúfolásig megtöltötték. Mintegy ezer főnyi közönség gyűlt össze, pedig a nézőtérre Isten szabad ege borult s bizony az ég boltozatán sötét felhők gomolyogtak. És a megjelentek állandó meleg szeretettel ünnepelték a Dalegyesület énekeseit és a szereplőket, kik nívós közreműködésükkel igazi kullurmunkát végeztek ezúttal. A Dalegyesület működőkara és műkedvelő gárdája vasárnap délülán a 4 óra 55 p.kor induló vonatsal utaztak Érsekújvárra Kamrás József dr. elnök és Molecz Tivadar karnagy vezetésével. A kisérőkkei együtt mintegy hatvanan voltak és egy külön kocsiban foglaltak helyet. Az érkezőket az érsekujvári állomás előtti térségen a Kath. Kör elnöksége és tagjai fogadták, akiknek vezetésév*! vonultak a Kör Forgách-utcai helyiségébe. A lampionokkal és n Schicht~mosás €€ Csak tiszta szappannal nyerhet tiszta fehérneműt. A Schicht-féle szarvasszappan és „Asszony die sér e t"-mosókivonat az egyedüli ii'zta, hamisítatlan mosószerek, amelyek a fehérneműt kíméletesen tisztítják. 4M fehérneműjét kíméli, pénzt takarít meg. Jí Schicht-Cég nyüvánoe pályázatának“ ti. hirdetése.
