Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-09-01 / 78. szám
2 oidal. „Komáromi Lapok t>21. szeptember i. Hogyan lesz a lelkészlakból csendőrkaszárnya? „A komáromi zsupáni hivatal legújabb határozata. — A református egyház lelkészi lakását lerekvirálta a cseh határkiigazitó bizottság számára.—Ha ennek működése megszűnik, csendőrlaktanyávd lesz. — Ha ugyan a református hívek engedik. — A fögondnok tiltakozása. A komáromi zsupáni hivatal sok jeles határozattal örökítette meg nevét a közigazj gatási jog történetében. Határozatai és döntvényei egy felállítandó szlovenszkói jogtörténeti mazeura legritkább példányai, incunabulumok lesznek egykor, ha ezeket uyugodtabb idők adatgyűjtői megmentik az enyészettől. Legújabb határozata is klasszikus példát nyújt kezdő zsupánok részére a rekvirálási jog terén. Komáromból elmentek a francia tisztek, akik közül a parancsnok a református egyház ielkészi lakában, melyben ez idöszerint még Németh István püspök bútorai vaunak, Broo a parancsnok lakott. Hogyan hagyta el a lakást és mily károk estek^abban, nem ebbe a cikkbe tartozik, azt majd elmondjuk, ha a fraucia természetről írunk egyszer elmefuttatást. Ezt a megüresedett lakást a zsupáni hivatal egy bizottsági tárgyalásou melyet dr. Fodor Adolf, a zsupáni hivatal magánjogi szakértője, a komáromi lakáshivatal elnöke, akiről szintén lesz mondanivalónk, vezetett, „lerekvirálta“ az ide érkező határkiigazitó bizottság cseh küldöttsége részére irodai helyiségekül. A határozat azonban itt nem állt meg. Már előrelátóan, a jövőbe nézve, arról is intézkedett, hogy mi legyen a bebutorozott lakással arra az esetre, ha a határ ki lesz igazítva és a cseh bizottság elhagyja Komáromot. Dr. Fodor Adolf egy kis találékonyságért csakugyan nem megy a szomszédba, tehát a lakást folytatólag lerekvirálta a csendörparancsnokság és a csendővlaktanya részér-. A református templom tövében, at‘ól busz lépésnyire, a zsupáni hivatal kaszárnyát akar felállítani és pedig hozzá csendörkaszárnyát, ahova egy vármegye össze? gonosztevői átvonulásuk alkalmival szállást kapnak. Hát csakugyan le kell az áliunknak esnie ekkora kulturális érzék lelőtt, amékkora ebben a zsupáni hivatalban van. Azt hisszük, hogy itt nem fognak megállni és ezt nyomon fogják követni a többi rekvirálások. Például a szomszédos templom alkalmas volna mozi céljaira, a nagy templomból esetleg színházat lehet, majd e szerint a jog uttörés szerint csinálni. Ét így tovább. De ne kalandozzunk el a tárgytól meszszire. Felvetjük a kérdés*, hogy megszűnvén a rekvirálási jog, a törvény szerint egyáltalán rekvirálható-e ez a lakás? és föltéve, de meg nem engedve, hogy igen, rekvirálható-e ez a lakás valamikor a jövő esztendő májusára, amikor a határkiigazitó bizottság már befejezte itteni igazításait? Azt a kérdést, hogy szabad-e egy ötezer főből álló vallásfelekezetet úgy megrugdosni, hogy temploma tőszomszédságában csendőrkaszárnyát csináljanak papjának lakásából, egyelőre hagyjuk nyitva. Erre felelni fog maga ez az egyház és a miniszter, akinek ez a kérdsé fel van téve. A megsértett egyház nevében dr. Gaál Gyula fögondnok a határozat kézhezvétele után azonnal a következő táviratot küldte a miniszternek: Tej hatalmú miniszter ur! Pozsony Komáromi ref. egyház püspök-lelkész lakása zsupáni rendelettel határigazitó bizottság irodai helyiségéül rekviráltatott. Mai helyszíni eljárásnál igénybevétel csendörparancsnokság és járörs laktanyája céljára kiterjesztetek. Lelkészi laknak, melynek udvarán ötezer hivő temploma áll, kaszárnyává profaniz&lása elleu egyházam nevében tiltakozom él utóbbi célra leendő használatba vételénél csak karhatalomnak engedek. Dr. Gaál, főgondnok Mondanunk sem kell, hogy a református hívek körében a legnagyobb felháborodást keltette a legújabb zsupáni intézkedés és hangosan követelik a közgyűlés összehívását, mely ünuepies formában fog tiltakozni ez önkény ellen, amelyre hasztalan keresünk precedensei nemcsak Szlovákiában, de egész Európában j is, még a Balkánt sem hagyva ki belőle. A kormány lisztgazdálkodása-Különböző cseh és szlovák lapok foglal- j koznak a kormány múlt évi és jövőbeni liszt- ; gazdálkodási ténykedéseivel s szomorúan állapítják meg, hogy a múlt évi lisztgazdálkodásra nem kevesebb, mint 8 milliárd és 300 millió koronát fizetett rá az állam. A 28 „Rijen“ cseh lap pedig sejteti, hogy egyrészt kik okozták ezt a rendkívüli nagy kü önbözötet. Ezen lapból. megtudjuk, hogy a gabonahivatalok revíziója alkalmával kb. 2000 számla diferált. Az állami legfelsőbb számvizsgáló hivatal, mely a revíziót megejtette, jelenti hogy az elszámolás körül teljes chaos uralkodik a gabonahivatalokban, óriási ráfizetések vannak.Főkönyvek hiányoznak: egy egy számla 2-szer, némelyik egyszer sincs könyvelve. Ezekből láthatjuk és megértjük miért kell az -államuak 8 és fél milliárdot ráfizetni a lisztgazdálkodásra. Nem is csodálkozhatunk rajt, mikor olyan hivatalnokokat alkalmaznak, kik az állam jószágát Csáki szalmájának nézik, mikor ezer számra nyüzsögnek és élősködnek az állam testén olyan gabonahivatalnokok, kik a könyvekhez annyit értenek, mint a tyúk az abc.-hez; a búzáról meg csak annyit tudnak, hogy abból kenyér készül s czoistokkal kell mérni. Megtörtént,-s ezt konkrét adattal tudjuk igazolni — hogy az egyik gabóúabívatali íevizor — méter nem lévén kéznél — seprűnyéllel mérte a gabonát. Mi pedig szegény kiszipolyozott polgárok némán tűrjük, hagy az ilyen könnyelmű és [ hozzánemértő kezek szerencsétlen gazdálkodásukkal még rettenetesebb adókat döntsenek nyakunkba. A ránk rakott iga úgyis olyan terhes, hogy nem sokáig bírhatjuk már. Lassan, j de biztosan bekövetkezik a polgárság, az ál: lám gerinczének kimúlása. Nem kell kommentár. A puszta számok j beszélnek. Tavaly, illetőleg az elmúlt gazdasági j évben 1 q gabona ára 190 K volt. Előre bo! caájtoro, hogy ez volt a legmagasabb ára. Sokat I vásáro'tak 160, sőt 140 koronáért is, nein azáj mitva azt a mennyiséget, melyet a buzgó rek- 1 virálók gazdáink!' 1 elkoboztak — ingyen. Az j ebből nyert 50 kg főző, 24 kg. kenyér, 22 kg. ! korpa, és takarmánylisztért beszedett az állam 230—240 K át. Küíöoböz-it 190 és 240 kor. között 50 K. Kz feltétlenül fedezi az őrlés és kezelési községeket. Hol van itt a ráfizetés? Pedig a jelen esetben azt az árat számítottam, melyet az ország szegénysorán ellátutlau lakosai fizettek. Mások — nagyon sokan — a dup Iáját fizették a fenti árnak. Tehát, ha mindenki kedvezményes árban kapja meg lisztjét, még akkor sincs helye a ráfizetésnek. Azzal sem védekezhetnek, hogy a külföldről behozott gabonából ered a különbözet. Mert e külföldi liszt kilójáért á 9 K-át mindenkitől bevasaltak irgalmatlanul. Hogy ezek után miért kellett minden munkaadónak munkásai után oly óriási lisztadót is fizetői; hogy miért kell 8 és fél milliárdot az államnak raíizetui, azt megérteni nem tudjuk ! Itt csakis hozzá nem értő kezeknek bűnös könnyelműségén múlik, hogy ez ifjú államot oly rettenetes adósságba döntik, melyet hosszú ideig nem lesz képes kiheverni. Mi pedig nyöghetjük terheit szó nélkül addig, mig bírjuk. Prága is tanulhat. Most már beláthatják, hogy a közigazgatás minden ágában a régi, kipróbált s megbízható tisztviselők helyébe ültetett ifjonc csemeték nincsenek az állam javára, csak kárára.______ P. J. A váms két milliós állami«. — Végleg megakadt. — A városi közgyűléseket sokszor foglalkoztatta az állami támogatás ügye. Ez a kérdés nemcsak Komáromot, hanem Szlovákia úgyszólván minden városát érinti, de Homáromra nézve talán valamennyinél súlyosabb, mert ez a város az uj áliamalakulás óta lassú haldoklás sorsára jutott és fejlődése teljesen megbénult. Kifejezésre jut ez főképpen a polgárok közteherbirő képességében, mely tovább nem fokozható, mivel az adózás igy is messzö felülhaladja keresetük és jövedelmük mértékét. Az az adó politika, amely az adóalanyból egyszerre akar mindent kisajtolni, a csőd felé siet. A város anyagi romlása 1919. évtől kezdődik, mikor adud lezárult és Komárom gyárvárosától elszakittatott. Ezzel nemcsak jövedelmei apadtak meg jelentékenyen, hanem főképpen forgalma szűnt meg, teiiát gazdasági vérkeringésének ütőere állt meg. Az 1920. évben kiéleződött szociális kérdés, az állami és hatósági támogatással dédelgetett szocializmus a kommunizmus karjaiba vezette a munkásságot, jött a munkanélküliség problémája, melyet az állam helyett, amelynek egyedül kötelessége ezön segíteni, — a város igyekezett támogatni, eleinte önként, utóbb pedig terror hatása alatt lön erre kényszerítve. Közel félmillió korona úszott el igy a Kísér posványában és mainapig 'sem folyt be ennek megtérítése a város-pénztárába. A szocialista-kommunista tör vény hatósági bizottság két dolgot mivolt, amely rányomta bélyegét a város pénzügyeire: ezek egyike » kollektív szerződés, ami szintén belekerült a Városnak jó pár százezer koronájába, s a mely egy álló esztendeig maradt érvényben. Üzemeknél személyi létszátoapasztásról szó sem lehetett a múlt évben, a terhek tehát szaporodtak tovább. A iná-úk emlékezetes ténykedése a városi szovjetnek a kényszerkölcsön kivetése volt, de azt már a minisztérium is m: gsokalta és nem hagyta jóvá. Két milliónál többre emelkedett az elmaradt jövedelem folytán, és az uj, elő nem . irányzott kiadások révén a vá<os többszöri ; kérelmére a minisztertanács két millió karnat- 1 mentes államkölcsöut engedélyezel t. Ebből a ; város függő tartozásait legnagyobb részben j rendezhette volna. A minisztérium jóváhagyta j a kölcsön felhasználási tervezetét is, ekkor | kellett volna következnie a kölcsön folyóshá! sának. Eunek az évnek a julius havában. Már : már augusztus is elmúlik és államkölcsön ; nincs, sőt nem is lesz. Mert a állami budget* j ben nincsen előirányozva. Tehát nemzetgyü- I lés, törvényjavaslat és igy tovább. Ez az úgynevezett tengeri kígyónak a feje, amelynek a farka, a vége nem látható. Most itt áll. a város ismét tanácstalanul egy minisztertanácsi határozattal a kezében de hiába kilincseli vele végig Csehszlovákia összes bankjait nem, hogy kétmilliót, de két ezer koronát sem kap erre az írásra. Mi legyen most ? Ez a kérdés lesz feladva a város pénzügyi bizottságának s bár abban vannak jó gyakorlati érzékű férfiak, még se tud tanácsot adui a közgyűlésnek. A kommunista párttól ki lehetne kölcsönözni a kényszer kölcsön gondolatát, de ezzel megelőzött az állam, amely kirendelt egy bizalmi férfit az adóhivatalba, az szivattyuzza nagy energiával az adóalanyokat, mint halljuk, nagy eredménnyel. Nem marad más hátra, mint az, hogy valahogyan C3ak lesz, mert megmondotta az egyszeri ember, hogy sohasem volt úgy, hogy valahogyan ne lett volna. L Uwmm' FISCHER JENO CIPOKERESKEDESE U6¥ a lflO U d. £ KOMÁROM, MEGYE-U. 16., A ZSUPÁNI HIVATALLAL SZEMBEN Nagy választék mindennemű vászoncipőkben! Férfi, női és gyermekcipők nagy raktára! Cipőujdonságok a legszolidabb árban kaphatók. Pontos és figyelmes kiszolgálás! Mérték utáni rendelések és javítások 24 órán belül készíttetnek. Cipőkrém és eredsti „PALMA“ gummisarok kaphatók 367
