Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-08-30 / 77. szám

2. oldal „Komáromi Lapok“ 1921. augusztus 30. Wekerle Sándor f Magyarországnak nagy gyásza van. Egyik legkiválóbb fiát vesztette.el. Wekerle Stndor dr. volt miniszterelnök, az Európaszerte el­ismert kiváló pénzügyi szakférfiú, augusztus 26- án több hétig tartó betegeikedés után elhunyt. A magyar közéletnek, hazája nagy érdekeiért fényes eredményekben gazdag, értékes munkássá­got kifejtő vezéralakja szállt vele a sírba, kinek Devéhez számos financiális és gazdasági reform fűződik. Négyizben volt miniszterelnök és az ország vezetése körül teljesitett értékes szolgá­latait korszakos alkotások teszik feledhetetlenné. Különösen korszrkos alkotások fűződnek első miniszterelnökségi és pénzügyminiszteri működéséhez (1892—1894). Rendsivüli érd1- meket szerzett az államháztartás egyensú'yának végleges helyreállítása körül, a költségvetési di­fiéit eltüntetésével, az uj aranyvalutára való át­téréssel együttes valutarendezéssel s a pénzügyi közigazgatás újjászervezésével. Nevéhez fűződ­nek az egyházpolitikai reformok kereten belül az uj házassági és konfessionális jognak törvénybe­iktatása, a kötelező polgári házasságról, az ál­lami anyaköayvvezetésről, a gyermekek vallási­ró', stb. szóló törvények. Hasznos szo'gálatokat t tt azon tiz év alatt is, melyet a közigazgatási bíróság elnöki székében töltött. A koalíciós minisztériumnak szintén ő lett 1906 bau az elnöke, 1917 bee a bizalom őt emelte az ország kormányának elnöki állására, melyet az 1918 ik évi októberi forradalomig viselt. A kommun .alatt le volt tartóztatva, később mint pénzügyi szaktekintély­nek többször kérték ki nagytudison és tapasz talaton nyugvó tanácsát. Vele a legmunkásabb és legérdemesebb magyar államférfiak egyike dőlt sírba, kinek emlé­két egy ország osztatlan és igaz tisztelete őrzi meg. Mi lesz a szegények lisztjévé!? Merénylet az ellátatlan lakosság ellen. — A cseh nagymalmok elviszik a gazdákra kivetett gabona kontingensét. — Komárommegye és város sze­gényei elbúcsúzhatnak az olcsóbb liszttől, ha ez bekövetkezik. Következményeiben kiszámíthatatlan az a megegyezés, amely a C3eh nagymalmok és az Országos Gazdasági Hivatal közt létesült, amely sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint a vármegye területéről elszállítani az összes most bevásárolandó gabonamennyiséget. Hivatalosan azt mondják, hogy majd vissza­küldik a lisztet, de ilyen hivatalos kijelenté­seknek már nem hiszünk, mert ezeket soha­sem tartották be. Ez a merénylet kiveszi a megyei és vá­rosi szegény lakosság szájából a kenyeret és ha nem áll talpára a közönség ez ügyben most, akkor majd a télen vásárolhatja a liszt kilóját 10 vagy 12 koronáért, ha ugyan lesz mit és miből vásárolnia. Szlovákia 12000 vaggon gabonát tarto­zik beszolgáltatni 190 korona árban az állam­nak. Úgy tudjuk, hogy ezt a gabonát 255 ko­ronáért adja vissza az állam a szegény lakos­ság részére, de hát hadd éljenek a közvetí­tők is, csak hagyják itt a gabonát. Mert ha a gabonát elviszik Csehországba, mire az vissza­érkezik liszt alakban, ha ugyan egyáltalán le­het erre számítani, — természetesen a fuvart Csehországba és vissza Csehországból az itteni fogyasztónak kell megfizetni. Ez, ha csak 400 vaggon gabonát veszünk is számításba vaggononkéut 5000 K fuvardíjjal két milliót jelent. Ezt viszik ki a cseh nagymalmok az itteni fogyasztók zsebéből. A közönségnek nem szabad ezt tűrnie, mert éhezni fog. A gabona, mely itt termett és amely az itteni közellátásra szükséges, ma­radjon itten. Vannak itt kitűnő gabonaraktárak, melyekben elfér az itteni szükséglet. Teljesen fölösleges azt elhurcolni Csehországba és ott raktározni. A közönség ellátása a múlt sz-zonban is csak úgy volt lehetséges, hogy a helyi gabonahivatal, az itteni készleteket nem jelen­tette be az állami hivatalnak, mart akkor az biztosan elszállítja és igy a közönség bizo­nyosan koplilt volna. így a közellátás, kisebb­­nagyobb zökkenőkkel, de azért mégi< ment valahogyan. . Megjövendöljük: ha a gabonát elviszik innen, éhínség lesz a télen, azaz még a tél előtt, mert az ide sem gabona-, sem lisztalak­ban vissza nem jő. A vármegyei úgynevezett törvényhatóság lépjen föl erélyesen és tiltsa meg a gabona elszállítását e terület liszttel való kielégítése előtt. A városi szegény lakosság pedig ne elé­gedjék meg ígéretekkel és követelje az olcsó lisztjét, amely jár neki, mert erről törvényt hoztak. Követelje, hogy a törvényeket tartsák meg és adjanak olcsó lisztet már szeptember 1-től kezdve. Mivel a város a liszt ügyében már nem intézkedhetik, mert megszűnt a közélelmezési hivatala és a gabona forgalma szabadd i lett, e követelésével forduljon a gabonahivatalhoz é3 ha ott nem segítenek rajta, a zsupáni hi­vatalhoz. ílül ül iatla pép. — Dr. Soós Jenő evezős bravúrja. — (Cz.) Nagy izgalmaknak voltak szemtanúi a szombat délután a felső Danaparton lakók és járó kelők. — Az állandó családi per-patvar a Dunának kergetett egy fiatal leányt, s ha derék evezőseink véletlenül nem arra treníroz­nak a vasárnapi regattára, úgy rendőrségünk egy fiatal leány öngyilkosságát könyvelhetné a sok bűn végét jelentő Dana terhére. Gál János dob-utcai munkás családjában már évek óta napirenden vannak a veszekedé­sek. Részt vesznek abban nemcsak a családfő és felesége, hanem — a mai erkölcsök legna­gyobb dicsőségére — a felnőtt gyerekek is. — A veszekedéseknek aztán öngyilkossággal, a Danának menéssel való fenyeg8tődzés a vége, mely szombaton, — mint a rendőrség tadja már többször is — a holt Dunaágnak szala­­dással végződött. Sport-Egyeíületüuk senior-evezős csa­pata, mely megérdemli, hogy megnevezzük személyenkint is tagjait: Virág Rózsa kor­mányzása, dr. Soós Jenő ügyvéd, Pazár Miklós műszaki főtanácsos, dr. Geöbel Károly városi tanácsos és Czirják Ignác I. magyar biztositó főnöke részvételével a pozsonyi kapuig trení­rozott, mikor tőlük mintegy 2—300 méternyire a parton jajveszéklést, „mentsék meg, mentsék meg !“ sikoltozást hallanak, s látják, hogy egy 17 év körüli leány a Dunaág közepe felé lé­peget. A parton sereglettek rémülve látják a jelenetet, de senki sem siet, hogy a kétségkívül öngyilkos szándékú leányt elszánt cselekedeté­ben megakadályozza. — A csónakázók a le­ányt már vállig vizben látják, gyors tempóban eléje eveznek, azt hívén, hogy tettét úgyis megbánta, s majd a nyújtott evezőt megra­gadja. Az öngyilkos jelölt ekkorra azonban már magánkívül volt, arca ónfehér s egészen egy tébolyult benyomását tette. Folyton befelé tartva a vízben, már annyit ivott, hogy min­den pillanatban az elmeriiléstől lehetett tar­tani, s míg az evezősök az első pillanatban érthetetlen öngyilkosság-kisérletböl nem tudták, hogy eszelőssel, szerencsétlenséggel, vagy az anyját gonoszul megpróbáló gyerekkel állanak e szemben, egyikük dr. Soós Jenő vezérevezős hamarább átlátta a következő pillanatok vég­zetességét, evezős dressében a fuldokló leány után ugrott s mielőtt még elmerült volna, ha­jánál fogva kivonszolta a partra, s átadta a jajveszéklő anyának, hol rövidesen magához tért. A bátor evezős azután annál erősebb : tempót diktálva, vitte csapatát a klubházbe, hogy egészségét még kellő időb n mentse és nagy szerényen elsiet-tt társai üdvözlése elől. Ismét egy erős érvünk, hogy a város fiatalságát minél tökéletesebb és észszerűbb vizisportokra szoktassuk, s hogy ebben a la­kosságnak csak úgy, mint a hatóságnak ki kel! venni részét, már azért is, mart vizkörnyékezta városunkban a vizen bátran mozgó tétovázás nélkül siet a szerencsétlenség elhárítására, vagy a mentésre. Bizonyíték erre a j*len eset is, ahol a sokkal biztosabban s mentésre al­kalmasabb ladikokkal nem igyekeztek menteni, sőt a parton állók sem siettek csak cipőjüket is benedvesiteni, pedig könnyén megakadályoz­hatták volna, hogy a leány elnierülésig a vízbe jusson. Valamikor az ily bátor életmentésért ma­gas kitüntetés járt, most a szükebb város gra­tulál a magyaros bravúrhoz. Regatta.-Teniszverseny. — A Komáromi Sport Egylet háziversenye. — (Cz.) És hét év után fölszaladt először Sport Egyletünk csónakháza árbocára a kék­­fehér lobogó, jelezvén, hogy ma ünnepel kedvas társaságu körünk. Hét év után az első nagyobb verseny. Valamikor — régen, még a nagy háború előtt — szorgalmasau treníroztak csó­nakázol, hogy a világszerte i mert magyar evezősök mellé méltókép sorakozhassanak é3 jött a nagy összeomlás és ... és most tréni­­rozzanak meg szorgalmasabban, mert magyar evezős az ott, mind ahány! Hogy összefogva a pozsonyi nugyar evezősökkel, ha elszakadtan is, de mutassák meg, hogy a Dunát a magyar evezősök uralják, akik a kontinensen bármely nemzet evezőseinek egyenrangú koukurrensei, akiket méltán képviselnek a „Pannonok“ színei most is Hollandiában. Megbocsájtanak nekünk a. teniszezők, U» bár együtt zajlottak e versenyek, habár ők többen is voltak s táu érdekességben, sőt tartamban is többet nyújtottak, mint az evező­sök és mégis az utóbbiakat dédelgetjük, buz­dítjuk : de ennek igy kell helyesnek lenni; hisz' Komáromot az ő ideális vizei, az innen már gyönyörűen változatos s remek, hosszú túrákat (Esztergom, Nagymaros, Budapest és Győr) kínáló Duna Monostor, Dunaradvauy ki­rándulóhelyek, a csendes Vág (Apályi, Gsepyék, Keszegfalu, Guta), a kanyargó- Nyitra — pre­desztinálják a csónakázásra. A versenyek ke­resve-sem találnak két és fél kilométernyi holt Dunaágunknái megfelelőbb helyet. Van-e eszményibb sport az evezésnél? Fejleszti-e más valami az izmokat arányosab­ban, mint éppen ez? Elömozditja-e más mozgás a belső szervek működését ilyen előnyösen ? (Nem helyeselvén itt sem a túlzást.) És ea mind a legkitűnőbb levegőn, a víz fölött, csak egy ugrás és az ember felüdülhet, ha elfáradt, illetve kéznél a másik elsőrangú testmozgás: az úszás. E sorok írója ezelőtt a turistaságot kul­­tiválta, de szívesen jött amazt a vizisporttal felcserélni azt bivén, hogy itt tarkálik a Duna a csónakoktól, hogy itt minden második ember evez. — Mennyire naiv volt. — Rendesen azo­kat találjuk a legszorgalmasabbaknak, akik nemis komáromiak. Hogy lehat ez? Hát nem látják az erdőtől a fát? Hát nem megérde­melnék a vizteleu városok sorsát, ahol minden békanyálas pocsolyát nagy víznek neveznek ki, mert 4—5 csapást lehet hosszában tenni? Szeretnék e várost felrázni, szeretnék ha a propaganda evezés nyomott hagyna fiatal­ságunk lelkében, szeretnék ba gimnáziumunk felső osztályainak minden valamire való hallga­tója számos, — nem mint most egy, — junior csapatot alkothatna, szerelnök, ha az egészsé­gükre valamit adók. a fiatalabbak cserkész­­alakulatokban egészen a sportház környékének szentelnék szabad idejüket, szeretnék, ha a Legolcsóbb bevásárlási forrás! FISCHER JENŐ CIPQKERESKEDESE JL KOMÁROM, MEGYE-U. 16., A ZSUPÁN! HIVATALLAL SZEMBEN Nagy választék mindennemű vaszoncipökben! Férfi, női és gyermekcipők nagy raktéra! Cipőujdonságok a legszolidabb árban kaphatók Pontos ás fhiyelmes kiszolgálás! Mérték utáni rendelések é3 javítások 24 órán belül készíttetnek. Cipőkrém és eredeti „PAUÄA“ gummisarok kaphatók

Next

/
Thumbnails
Contents