Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-08-30 / 77. szám
2. oldal „Komáromi Lapok“ 1921. augusztus 30. Wekerle Sándor f Magyarországnak nagy gyásza van. Egyik legkiválóbb fiát vesztette.el. Wekerle Stndor dr. volt miniszterelnök, az Európaszerte elismert kiváló pénzügyi szakférfiú, augusztus 26- án több hétig tartó betegeikedés után elhunyt. A magyar közéletnek, hazája nagy érdekeiért fényes eredményekben gazdag, értékes munkásságot kifejtő vezéralakja szállt vele a sírba, kinek Devéhez számos financiális és gazdasági reform fűződik. Négyizben volt miniszterelnök és az ország vezetése körül teljesitett értékes szolgálatait korszakos alkotások teszik feledhetetlenné. Különösen korszrkos alkotások fűződnek első miniszterelnökségi és pénzügyminiszteri működéséhez (1892—1894). Rendsivüli érd1- meket szerzett az államháztartás egyensú'yának végleges helyreállítása körül, a költségvetési difiéit eltüntetésével, az uj aranyvalutára való áttéréssel együttes valutarendezéssel s a pénzügyi közigazgatás újjászervezésével. Nevéhez fűződnek az egyházpolitikai reformok kereten belül az uj házassági és konfessionális jognak törvénybeiktatása, a kötelező polgári házasságról, az állami anyaköayvvezetésről, a gyermekek vallásiró', stb. szóló törvények. Hasznos szo'gálatokat t tt azon tiz év alatt is, melyet a közigazgatási bíróság elnöki székében töltött. A koalíciós minisztériumnak szintén ő lett 1906 bau az elnöke, 1917 bee a bizalom őt emelte az ország kormányának elnöki állására, melyet az 1918 ik évi októberi forradalomig viselt. A kommun .alatt le volt tartóztatva, később mint pénzügyi szaktekintélynek többször kérték ki nagytudison és tapasz talaton nyugvó tanácsát. Vele a legmunkásabb és legérdemesebb magyar államférfiak egyike dőlt sírba, kinek emlékét egy ország osztatlan és igaz tisztelete őrzi meg. Mi lesz a szegények lisztjévé!? Merénylet az ellátatlan lakosság ellen. — A cseh nagymalmok elviszik a gazdákra kivetett gabona kontingensét. — Komárommegye és város szegényei elbúcsúzhatnak az olcsóbb liszttől, ha ez bekövetkezik. Következményeiben kiszámíthatatlan az a megegyezés, amely a C3eh nagymalmok és az Országos Gazdasági Hivatal közt létesült, amely sem többet, sem kevesebbet nem akar, mint a vármegye területéről elszállítani az összes most bevásárolandó gabonamennyiséget. Hivatalosan azt mondják, hogy majd visszaküldik a lisztet, de ilyen hivatalos kijelentéseknek már nem hiszünk, mert ezeket sohasem tartották be. Ez a merénylet kiveszi a megyei és városi szegény lakosság szájából a kenyeret és ha nem áll talpára a közönség ez ügyben most, akkor majd a télen vásárolhatja a liszt kilóját 10 vagy 12 koronáért, ha ugyan lesz mit és miből vásárolnia. Szlovákia 12000 vaggon gabonát tartozik beszolgáltatni 190 korona árban az államnak. Úgy tudjuk, hogy ezt a gabonát 255 koronáért adja vissza az állam a szegény lakosság részére, de hát hadd éljenek a közvetítők is, csak hagyják itt a gabonát. Mert ha a gabonát elviszik Csehországba, mire az visszaérkezik liszt alakban, ha ugyan egyáltalán lehet erre számítani, — természetesen a fuvart Csehországba és vissza Csehországból az itteni fogyasztónak kell megfizetni. Ez, ha csak 400 vaggon gabonát veszünk is számításba vaggononkéut 5000 K fuvardíjjal két milliót jelent. Ezt viszik ki a cseh nagymalmok az itteni fogyasztók zsebéből. A közönségnek nem szabad ezt tűrnie, mert éhezni fog. A gabona, mely itt termett és amely az itteni közellátásra szükséges, maradjon itten. Vannak itt kitűnő gabonaraktárak, melyekben elfér az itteni szükséglet. Teljesen fölösleges azt elhurcolni Csehországba és ott raktározni. A közönség ellátása a múlt sz-zonban is csak úgy volt lehetséges, hogy a helyi gabonahivatal, az itteni készleteket nem jelentette be az állami hivatalnak, mart akkor az biztosan elszállítja és igy a közönség bizonyosan koplilt volna. így a közellátás, kisebbnagyobb zökkenőkkel, de azért mégi< ment valahogyan. . Megjövendöljük: ha a gabonát elviszik innen, éhínség lesz a télen, azaz még a tél előtt, mert az ide sem gabona-, sem lisztalakban vissza nem jő. A vármegyei úgynevezett törvényhatóság lépjen föl erélyesen és tiltsa meg a gabona elszállítását e terület liszttel való kielégítése előtt. A városi szegény lakosság pedig ne elégedjék meg ígéretekkel és követelje az olcsó lisztjét, amely jár neki, mert erről törvényt hoztak. Követelje, hogy a törvényeket tartsák meg és adjanak olcsó lisztet már szeptember 1-től kezdve. Mivel a város a liszt ügyében már nem intézkedhetik, mert megszűnt a közélelmezési hivatala és a gabona forgalma szabadd i lett, e követelésével forduljon a gabonahivatalhoz é3 ha ott nem segítenek rajta, a zsupáni hivatalhoz. ílül ül iatla pép. — Dr. Soós Jenő evezős bravúrja. — (Cz.) Nagy izgalmaknak voltak szemtanúi a szombat délután a felső Danaparton lakók és járó kelők. — Az állandó családi per-patvar a Dunának kergetett egy fiatal leányt, s ha derék evezőseink véletlenül nem arra treníroznak a vasárnapi regattára, úgy rendőrségünk egy fiatal leány öngyilkosságát könyvelhetné a sok bűn végét jelentő Dana terhére. Gál János dob-utcai munkás családjában már évek óta napirenden vannak a veszekedések. Részt vesznek abban nemcsak a családfő és felesége, hanem — a mai erkölcsök legnagyobb dicsőségére — a felnőtt gyerekek is. — A veszekedéseknek aztán öngyilkossággal, a Danának menéssel való fenyeg8tődzés a vége, mely szombaton, — mint a rendőrség tadja már többször is — a holt Dunaágnak szaladással végződött. Sport-Egyeíületüuk senior-evezős csapata, mely megérdemli, hogy megnevezzük személyenkint is tagjait: Virág Rózsa kormányzása, dr. Soós Jenő ügyvéd, Pazár Miklós műszaki főtanácsos, dr. Geöbel Károly városi tanácsos és Czirják Ignác I. magyar biztositó főnöke részvételével a pozsonyi kapuig trenírozott, mikor tőlük mintegy 2—300 méternyire a parton jajveszéklést, „mentsék meg, mentsék meg !“ sikoltozást hallanak, s látják, hogy egy 17 év körüli leány a Dunaág közepe felé lépeget. A parton sereglettek rémülve látják a jelenetet, de senki sem siet, hogy a kétségkívül öngyilkos szándékú leányt elszánt cselekedetében megakadályozza. — A csónakázók a leányt már vállig vizben látják, gyors tempóban eléje eveznek, azt hívén, hogy tettét úgyis megbánta, s majd a nyújtott evezőt megragadja. Az öngyilkos jelölt ekkorra azonban már magánkívül volt, arca ónfehér s egészen egy tébolyult benyomását tette. Folyton befelé tartva a vízben, már annyit ivott, hogy minden pillanatban az elmeriiléstől lehetett tartani, s míg az evezősök az első pillanatban érthetetlen öngyilkosság-kisérletböl nem tudták, hogy eszelőssel, szerencsétlenséggel, vagy az anyját gonoszul megpróbáló gyerekkel állanak e szemben, egyikük dr. Soós Jenő vezérevezős hamarább átlátta a következő pillanatok végzetességét, evezős dressében a fuldokló leány után ugrott s mielőtt még elmerült volna, hajánál fogva kivonszolta a partra, s átadta a jajveszéklő anyának, hol rövidesen magához tért. A bátor evezős azután annál erősebb : tempót diktálva, vitte csapatát a klubházbe, hogy egészségét még kellő időb n mentse és nagy szerényen elsiet-tt társai üdvözlése elől. Ismét egy erős érvünk, hogy a város fiatalságát minél tökéletesebb és észszerűbb vizisportokra szoktassuk, s hogy ebben a lakosságnak csak úgy, mint a hatóságnak ki kel! venni részét, már azért is, mart vizkörnyékezta városunkban a vizen bátran mozgó tétovázás nélkül siet a szerencsétlenség elhárítására, vagy a mentésre. Bizonyíték erre a j*len eset is, ahol a sokkal biztosabban s mentésre alkalmasabb ladikokkal nem igyekeztek menteni, sőt a parton állók sem siettek csak cipőjüket is benedvesiteni, pedig könnyén megakadályozhatták volna, hogy a leány elnierülésig a vízbe jusson. Valamikor az ily bátor életmentésért magas kitüntetés járt, most a szükebb város gratulál a magyaros bravúrhoz. Regatta.-Teniszverseny. — A Komáromi Sport Egylet háziversenye. — (Cz.) És hét év után fölszaladt először Sport Egyletünk csónakháza árbocára a kékfehér lobogó, jelezvén, hogy ma ünnepel kedvas társaságu körünk. Hét év után az első nagyobb verseny. Valamikor — régen, még a nagy háború előtt — szorgalmasau treníroztak csónakázol, hogy a világszerte i mert magyar evezősök mellé méltókép sorakozhassanak é3 jött a nagy összeomlás és ... és most trénirozzanak meg szorgalmasabban, mert magyar evezős az ott, mind ahány! Hogy összefogva a pozsonyi nugyar evezősökkel, ha elszakadtan is, de mutassák meg, hogy a Dunát a magyar evezősök uralják, akik a kontinensen bármely nemzet evezőseinek egyenrangú koukurrensei, akiket méltán képviselnek a „Pannonok“ színei most is Hollandiában. Megbocsájtanak nekünk a. teniszezők, U» bár együtt zajlottak e versenyek, habár ők többen is voltak s táu érdekességben, sőt tartamban is többet nyújtottak, mint az evezősök és mégis az utóbbiakat dédelgetjük, buzdítjuk : de ennek igy kell helyesnek lenni; hisz' Komáromot az ő ideális vizei, az innen már gyönyörűen változatos s remek, hosszú túrákat (Esztergom, Nagymaros, Budapest és Győr) kínáló Duna Monostor, Dunaradvauy kirándulóhelyek, a csendes Vág (Apályi, Gsepyék, Keszegfalu, Guta), a kanyargó- Nyitra — predesztinálják a csónakázásra. A versenyek keresve-sem találnak két és fél kilométernyi holt Dunaágunknái megfelelőbb helyet. Van-e eszményibb sport az evezésnél? Fejleszti-e más valami az izmokat arányosabban, mint éppen ez? Elömozditja-e más mozgás a belső szervek működését ilyen előnyösen ? (Nem helyeselvén itt sem a túlzást.) És ea mind a legkitűnőbb levegőn, a víz fölött, csak egy ugrás és az ember felüdülhet, ha elfáradt, illetve kéznél a másik elsőrangú testmozgás: az úszás. E sorok írója ezelőtt a turistaságot kultiválta, de szívesen jött amazt a vizisporttal felcserélni azt bivén, hogy itt tarkálik a Duna a csónakoktól, hogy itt minden második ember evez. — Mennyire naiv volt. — Rendesen azokat találjuk a legszorgalmasabbaknak, akik nemis komáromiak. Hogy lehat ez? Hát nem látják az erdőtől a fát? Hát nem megérdemelnék a vizteleu városok sorsát, ahol minden békanyálas pocsolyát nagy víznek neveznek ki, mert 4—5 csapást lehet hosszában tenni? Szeretnék e várost felrázni, szeretnék ha a propaganda evezés nyomott hagyna fiatalságunk lelkében, szeretnék ba gimnáziumunk felső osztályainak minden valamire való hallgatója számos, — nem mint most egy, — junior csapatot alkothatna, szerelnök, ha az egészségükre valamit adók. a fiatalabbak cserkészalakulatokban egészen a sportház környékének szentelnék szabad idejüket, szeretnék, ha a Legolcsóbb bevásárlási forrás! FISCHER JENŐ CIPQKERESKEDESE JL KOMÁROM, MEGYE-U. 16., A ZSUPÁN! HIVATALLAL SZEMBEN Nagy választék mindennemű vaszoncipökben! Férfi, női és gyermekcipők nagy raktéra! Cipőujdonságok a legszolidabb árban kaphatók Pontos ás fhiyelmes kiszolgálás! Mérték utáni rendelések é3 javítások 24 órán belül készíttetnek. Cipőkrém és eredeti „PAUÄA“ gummisarok kaphatók
