Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-08-25 / 75. szám

2. oldal „komáromi Lapok 1921. augusztus 25, Baranya* (Cz.) Felszabadult! Ha olvassuk a lapunk hasábjain Bara­nyáról megjelent képeket, hogy miként fosztotta ki mindenéből a „zsákmányjog“ a számos kultúrintézménnyel ellátott terü’etet és hogy miként rabolt az „emigráció-* felelőtlen sisere­­hada éveken át, úgy lehetetlen örömkönnyeiket eltitkolni: végre megmenekedtek testvéreink a közel három éves elnyomástól, egy, pénzért minden ocsmányságra kapható terrorcsapat gyalázatosságaitól. .. Senki sem tilthatja meg nekünk az örömöt, hogy ne üdvözöljük boldog mámorában az édesanyjához visszakerült, b(»z ilmakat kiállott gyermeket, hogy ne kívánjunk boldog fejlődést, bő kárpótlást a szenvedésekért. Felszabadult! Pedig — mint halljuk —a pécsi „Munkáslap“ még a bevonulás előtti napon is Jíszi irta vezércikkben tüzelte a munkásságot a fegyveres ellentállásra, de másnap már „El­végeztetett“ cimü soraiban menekvésre hívja azon „elvtársait11, akikkel egyetlen tisztességes munkás közösséget nem vállal. Linder nem akart többé magyar katonát látni, tehát legelső nek péntek reggel szökött meg, pedig még c^ü törtökön is falragaszokon biztatta a »szerb-ma­­gyár« köztársaságot a jugoszláv állam oltalmá­ról, míg a fosztogatásban hűséges munkatársai, mintegy 3000 en — az utóvédekkel hagyták el Pécset, s mint Jugoszláviának sem kívánatos elemeket, Eszéken iuternálták őket. A nemezis hontalan, földönfutókat csinált belőlük. A kom­mun alatt harácsolt pénz lassan elfogy, kifosz­tásra más terület aligha kínálkozik. Jó me­mento minden kalandornak . . . És felszabadult az élénken kereskedő Dráva j menti Barcstól Zrínyi Szigetvára, Zsigmond j Siklós vára, mellette a Pőstyénhez közel járó j Harkány kénesfürdő, Gyűd remek márványa, ■ Pélmonostor gyárvidéke, Villány tüzes bora, i Mohács nagyfontosságu dunai széurakodó kikö- ! tője, Baja kereskedelme, Bicska egy részének j dúsan termő rónája és mindenekelőtt Ffecs a remek kultur- és gyárváros, „bor-anyjavidé­kével és fekete gyémántjaival, elnyomott fél millió lélek, Magyarországnak mai helyzetében nagy fontosságú* ipara, termelő és kulturált része. Pécs Magyarországnak most legértékesebb vidéki városa. Több vonatkozásba kerül velünk. Budapestről érkezve legelsőnek látjuk a volt honv. hadapródiskolát, mely a Pozsonyból át­helyezett magyar egyetemnek ad hajlékot. Szó moru vonatkozások: Magyarország első, Nagy Lajos alapította pécsi egyetemét a törökdulás semmisítette meg, Mohácsnál elveszvén a tanu­lók egy szálig, viszont most egy másik nemzeti szerencsétlenség ad egyetemet a városnak. A 40 kát. holdon több csinos melléképület közt emelkedő 2 em. főépélet frontja Nádor-utcánk Kishid-klapkatéri szakaszának felel meg. Reme­kül volt felszerelve, most teljesen kifosztva. A volt körmöcbányai erdészeti és kohászati fő­iskolának a D. G. T. telepein szándékoznak méltó otthont emelni; egyenlőre a nagyszámú laktanyák egyikében nyer elhelyezést. Hogy mit jelent még a magyar kultúrának e város elmondhatjuk, hogy a népes jogakadémián kívül 2 hires főgimnáziuma, főreáliskolája, férfi és női kereskedelmi akadémiája, fémipari és más szakiskolái, felsőbb leány és számos más isko­lái vannak. Sok gyára (Zsolnai, bőr, bútor, kezlyü, vas stb. messze ismert ipara) és gazdag szénvidéke az intelligens munkások ezreit fog­lalkoztatja, kiket eleinte megtévesztett az emig­ránsok öncélú hazugságáradata, de az utóbbi idóben már nem vezettették magukat járszalla­­gon, sőt éppen a sokat aposztrofált bányamun­kásság üdvözölte elsőnek a Soós tábornok veze­tésével bevonuló katonaságot. Az aknamunka a szenny kitakarodásával megszűnt. Tehát nem repültek légbe a tárnák és nem kell a magyaroknak Pécs helyét fel­szántanak, sőt a szerb magyar köztársaság nem is veti ki e sarokból az »entente«-ok segítségé­ve! az égé sz Magyarországot. Nem, mart felsza badult s a hitvány hazaárulásnak nincs többé talaja, a különféle gyaDus pénzeknek olt már nincs foganatja s a szenny és hazugságáradat­ból kikerülve iátják már mi a valóság s hogy mi a haza. Vajha a mélelyhintők mindenütt okulná­nak Baranyából . . . Nagy liíí-hd semmiért. Bátorkesziröl vettük az alábbi sorokat: Csendőrökkel dolgozik már az „egyház­ügyi“ referens ur! Szombaton, augusztus 20-án reggel háromnegyed hét -érakor megjelent a plébánián a bátorkeszi csendörörs egyik tagja, közölve a plébánossal a főszolgabíró rendeletét, mely szerint aznap, azaz Szent István napján, minthogy odaát Magyarországon nagy ünnepség vau, — ideát a szent misét a hétköznapi idő­ben tartsuk meg s ne prédikáljunk. Szegény csendőr maga is zavarban volt, de a szolgálati szabályzat elhn nem tehetett. A plébános megmagyarázta a csendőrnek, hogy a szolga­­biró urnák liturgikus ügyekbe niucs joga bele­avatkozni Mi nem nemzeti tüntetést akarunk csinálni, hanem csak Szent István napját meg­ünnepelni. Hogy pedig a templomban hány órakor misézzünk, prédikáljunk-e vagy nem, az a püspök jogkörébe tartozik, ebbeu egyedül ő rendelkezik. A jó csendőr szépen elköszönt és távozott. Mint tudjuk, a föbirákat a referens nr rendeletezte meg, ez alapon küldték ezek a \ csendőrt. Tehát az egyházügyi referens a fö- I szoigabiráknak s a csendőröknek is felettes j hatósága. S azt mondják még, hogy a csehszlovák j állam elnyomja, üldözi a vallást! Íme, mily hatalmat adott a „vallásügyi“ referensnek! S , a főbirák is mily deferens emberek, hogy szót fogadnak a „vallásügyi“ í'eferensnek. Próbálta j volna meg a régi magyar vallás- és közokta- i tásügyi minisztérium osztálytanácsosa (ennek felel meg itt a vallásügyi referens) szolgálj- 1 ráknak rendelteket kiadni. Nyomban vissza- | küldték volna azzal, hogy nekik a belügymi- 1 niszter a felsöbbségiik, s azért mint illetékte- ! len intézkedést a rendeletét kellő tisztelettel I visszaszármaztatják. — No nálunk máskép j megy. Itt a vallásügyi referens mindenkinek i parancsol — Vár- j juk, hogy legközelebb csendőr jön hozzánk, s 1 kiveszi kezünkből a breviáriumot, hogy ne j mondjuk el a napi zsolozsmát valami magyar szentről, vagy na merjünk valakit ünnepélye­sen eltemetni, hanem csak „hétköznapi módon“, Szóval megkezdődött a kultúrharc, dicsé­ret érte Herostratesnek. Persze a Szent István napi istenitisztele­tet megtartottuk tiz órakor nagymisével és prédikációval, nsn) tüntetésből, nem politikai színezettel, hanem egyedül azért, mert főpász­torunk, a liturgikus ügyekben egyedüli pavan­­csolóuk, igy rendelte el évekkel ezelőtt (az egyes ünnepek eltörlése alkalmával) a népre való tekintettel, s ezen rendeletét azóta sem maga, sem vikáriusa által vissza nem vonta. A prédikációban természetesen nem politizál­tunk, mert ezt pápai rendelet is tiltja, nem izgattunk vagy lazítottunk, mert ezt papi lel­kületűnk kizárja, sem el nem szóltuk magun­kat, mint egyes zsupánok (igaz, hogy nem voltunk dühösök prédikáció közben). Mi Szent Istvánt ünnepelni akartuk, nem pedig profanizálni. Tehát a napi evangélium alapján oktattuk híveinket buzgóságra, jámbor életre, a tekintély tiszteletére, hithüségre, tü­relemre, az emberi méltóság megbecsülésére, nemzetiségre való különbség nélküli felebaráti szeretetve. Szent mise alatt derék magyar urileányok a szent áldozáshoz járultak, példát adva, mire van ma szüksége a szegény ma­gyarnak s fohászkova Szent Istvánhoz — de nem akarjuk őket is a „szigorú eljárásnak“ 1 kitenni. Mise végén elmondtunk három Mi­­atyánkot — cini nélkül. Egyszóval teljesítettük papi kötelességünket, s megtartottuk a felszen­telésünkkor főpásztorunknak fogadott engedel­mességet. Mitől félt tehát Medveckyur? Azt bitte, hogy iealacsonyit­juk a szószéket korteshordóvá? Vagy kegy­szerekkel izgatunk és fanatizálunk? Magyar pap ennyire nem feledkezik meg magáról. Elmondhatjuk tehát: nagy hű-hő semmiért 1 Bátorkeszii. A hatósági közellátás végső stádiumába jutott a f. hó 11-én kelt kormányrendelete kiadásával, mely a követke :ő intézkedéseket tartalmazza, 1921 szeptember 4-étől 1922 julius 30 ig csakis a vagyontalan személyeknek van igé­nyük hatósági lisztellátásra. Vagyontalan sze­mélynek'veendő áz az egyén, kinek havi jöve­delme az 1000, illetőleg heti bére a 230 koro­nát megnem haladja, 2-4 tagú' családoknál a maximális havi jövedelem 1500 korona, a maxi­mális heti bér 350 korona lehet, ötnél több tagú háztartások havi jövedelmének a 2000 koronát, illetőleg a 460 korona heti bért nem szabad meghaladnia, ha igényt támasztanak a hatósági lisztre. A jövedelem nagyságára való tekintet nélkül kizáratnak a közellátásból a földművelők, ha az általuk müveit föld legalább is annyit terem, amennyi a háztartásuk ellátására maxi­málisan szükséges; b) azon háztartások és egyé­nek, kiknek munkájuk egyenértéke fejében, vagy az általuk előállított iparcikkekért mód­jukban van lisztet szerezni; c) azon személyek és háztartások, akik ezen rendelet elvei sze­rint felvétettek ugyan az ellátatlanok sorába, de facto azonban el vannak látva. A rendelet a heti szükségletet további intézkedésig 1 kg. kenyérliszt s Ve kg. fözőüsztben áüapitja meg. Kenyerek 1000 és 1400 gr-os súlyban süten­­dők. A kormánynak jogában van ezen liszta­dagot felemelni vagy leszállítani. Az árakra vonatkozólag később kiadandó rendelet fogja megállapítani azt, (.hogy mily áron köteles a bevásárló a kiskereskedőnek illetőleg a fo­gyasztási szövetkezetnek átadni a kiosztandó lisztet. Kenyérliszt detail ára 1.80 a főző liszt 5 K. lesz. Az 1400 gr-os kenyér ára nem ha­ladja meg a 3 koronát. Hogy a fogyasztók a lisztet tényleg ily áron kaphassák, az árdife­­renciát az állam fogja viselni. Ezenkívül az egyes országrészek legszegényebb lakosainak 10 °/0-a javára heti és fejenkénti 1 K. illetéket engedélyez az állam, hogy ezek még olcsóbb kenyeret kaphassanak. A korpa kilogramnak ára franco, a-malom vasúti állomásán 1.20 K. A lisztosztás közigazgatási részéről to­vábbra is a közigazgatási hatóságok illetve az élelmezési hivatalok gondoskodnak. Az egyes községekben külön bizottságok állitattnak fel, amelyek határoznak arról, hogy ki veendő fel a közellátásba. A bizottság el­nöke a polgármester vagy ennek helyettese, tagjai: 4 községi képviselőtestületi tag, to­vábbá a helyi szervezett és szervezetlen fo­gyasztók két-két képviselője. Az elárusító csakis az olcsó liszt vásár­lására jogosító igazolvány ellenében adhat ki hatósági lisztet. Az I. fokú politikai hatóság megengedheti, hogy a iisztadag 2—4 hétre előre adassák ki, ha ezt a helyi viszonyok s a készlet nagysága megengedi. Hatósági kenyeret csakis teljes kihűlt állapotban szabad forgalomba hozni. A ható­sági (approvizációs) kenyeret minden péknek külön jelzéssel kell ellátnia, mely jelzés az L fokú politikai hatóság tudomására hozandó. Ezen kivül a sütés napja is feltüntetendő a kenyéren. Valamint a pék jelzését, úgy az előállítás napját is a kenyérre be kell sütni. Legolcsóbb bevásárlási forrás! FISCHER JENŐ CIPŐKERESKEDÉSE H KOMÁROM, MEGVE-U. 16., A 2SUPÄNI HIVATALLAL SZEMBEN Nagy választék mindennemű vászoncipőkben! Férfi, női és gyermekcipők nagy raktára! Cipőujdonságok a legszolidabb árban kaphatók. Pontos ás figyelmes kiszolgálás! Mérték utáni rendelések és javítások 24 órán belül készíttetnek. Cipőkrém és eredeti „PALMA“ gummisarok kaphatók Hali mm 1521—22 me.

Next

/
Thumbnails
Contents