Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-08-20 / 73. szám

1921. aggusztus 20. „Komáromi Lapok 3. oldal. Kitti Kaii. in (ina! (Pécs, a Linderék tanyája. — A vezérek pezs­gőznek, a munkásság nyomorog. — Mérhetetlen drágaság. — A százféle pénznem. — Milliárdra menő hamispénzek. — A magyarság szomorú helyzete. — A pécsi Dalárda fényes sikere. — Képek a sötétség országából. — A magyar­szerb köztársaiág) — Saját tudósítónktól. — A magyarság szeme most két országrészen függ: Nyugatmagyarországon, amelyet még el­akarnak venni Csonkamagyarországtól és a Pécs-baranyai területen, amelyet vissza kell adni az anyaországnak. Ez a visszaadás szó azonban rémesen hangzik, az odamenekült és ott élősködő hazaárulók, az u. n. magyar emi­gráltak kőiében. Az átadással megszűnik gyászos emlékű uralmuk s annyi piszkot, annyi hazug rágalmat rászórtak saját édes anyjukra, Magyar­­országra, hogy Magyarország nem tűrheti meg a területén ezeket az elvetemült alakokat. Ezt j ők nagyon is jól tudják és mivel már maga Jugoszlávia is torkig van velük az elkövetett kommunista merényletek miatt, hát ezek a hires vitézek valóságos két tűz közé kerültek. Se a magyarnak, se a szerbnek nem kellenek. A szerbek a legutóbbi merényletekből láthatták, hogy mennyire kígyót melegítettek keblükön, í amikor Magyarország gyöngitésére Baranyában j annyira dédelgették őket. Megmutatták, hogy j hogyan is főst az u. n. emigráns hála. Hogy ezek a menekülő patkányok meg­hosszabbíthassák ottani piszkos életmódjukat, puccsot csináltak Pécsett és kikiáltották a ma­­gyar(?)-szerb népköztársaságot. így akarnak az ántánt misszióra hatni, hogy ők külön akarnak élni, ők nem akarnak Magyarországhoz vissza­­csatolódni. A pécsi boszorkánykonyhában főzik a kü­lönböző pokoli terveket sivár uralmuk meg­hosszabbítására és volt hazájuk, Magyarország megrontására. A bécsi, a moszkvai és a kis­álltán! pénzek bőségesen hullanak a zsebjeikba. Jó üzlet nekik a legocsmányabb bűn, a haza­árulás. De ők tudják legjobban, hogy sötét uralmuk nem tart soká, mindegyiknek a zsebé­ben van már az útlevél Bécsbe, ahol a Bécsi Magyar Újság, Az ember és a Jövő táborát fogják szaporítani és így sokkal nagyobb lesz az üvöltés, az ugatás mindenkire, aki magyar. Kit ne érdekelne tehát, hogy mi történik Pác et? Egyik komáromi rokonszenves biztosítási főtisztviselő tegnap jött haza Pécsről, Linderék tanyájáról, ahol kerek egy hónapot töltött. Volt tehát ideje mindenről bőséges tapasztalatot szerezni. Volt alkalmunk vele hosszabb ideig be­szélgetni és szives készséggel elősegítette hír­lapírói kívánságainkat. Tapasztalatairól a követ­kezőket mondotta nekünk: Az emberi alacsonylelküséget, a kozmo­­politizmust a Iegcsunyább formájában, a hit­vány önzést, piszkos pénzhajszát, a zavarosban halászást s a minél nagyobb felfordulás terem­tését talán sehol jobban, mint a legifjabb, a „szerb-magyar" köztársaságban Pécsett, a bajai háromszögben nem találhatjuk. Undorító pél­dául közlünk apró képeket, amilyenek a határ­­rendezések során esetleg másutt is előfordul­hatnak. Ölhónapos kitartó utánjárással sikerült az emigráció dédelgetett fészkébe: Pécsre a szerb vizumot megszerezni. Ezt is csak a bpesti esi. követség igen előzékeny titkárának közbenjá­rására. A Balkán a Száva-Duna vonaláról Bara­nyáig tolódolt. Csak természetes, hogy a méreg­drága szerb-szindikálus hajónak a vonatokhoz csatlakozása nincs s igy a reggeli 6 órai hajó­tól 11 órára jutunk Pécsre, ha csak az u. n. gyorsvonatot nem használjuk, mely 1—2 órával jár a személy előtt s csupán abban különbözik j az utóbbitól, hogy tarifája négyszeres. Pécsi A gyönyörű mecsekalji város. Már háború elölt aszfalt borította. Most könyörgünk a kocsisnak, hogy csak lépésben, mert kire­pülünk a mindenütt a komáromi kishíd utcánál is rosszabb állapotú makadam-aszfalra. Min­denütt szomorú csont-bőr, vagy kétségbeesett, vagy kihizott arcok. Aszerint, hogy városi, emigráns, vagy siber képét látja az ember. A kopott házak közt egy-egy volt, most letiport, gondozatlan park. A kocsisnak a vasúti fuvarért 100 K jár. Budapesten 15 szörös tarifára! a keletitől a hajóig 65 koronát fizettem. És hasonló ára van mindennek. E drágaság talán az átkos pécsi pénzviszonyokkal is magyarázható. Forog ott a sima pénztől kezdve minden, ami csak az utódállamokban forgott és érvényben van, sőt pécsi pénz is van. A haraisbélyegü cselt pénzeink mind lenn vannak, persze a cseh bélyeg leszakítva. Van egyszer, sőt többször mosott bankjegy aszerint, hogy hány jobb valutájú országon át „sibolták“, mosták a bé­­| lyegzőt, amíg végre Pécsett várja, hogy jó magyar pénzre cseréltessék a napokban a ma­gyar állam kárára. Ha Ausztriától 400 milliót vettek át hamis bankjegyekben, itt legalább 7—800 millió fogja majd az államkasszát ter­helni, mert a szerbek soha e hamispénz inflációt meg néni akadályozták, sőt az általuk bevont í „neispravna“ (érvénytelen) bélyegzővel ellátott bankjegyeket Pécsett újból forgalomba hozták. ! De hát ez is beleillik Magyarország tönkreté­telének programmjába. Vájjon sikerül-e?! Az óriási szárazság (4—6 fokkal maga­sabb, mint itt a Dunamentén) mindent kiper­zselt, a szőllő a tavalyi teljes jégkár után most kisült. Az elzárt városban uralkodó kapzsiság­hoz még ez is segít s -igy az élelmiszerek is hihetetlen uzsora árakat értek el. Ha a pécsi koronát körülbelül a magyarral pari vesszük, (volt már a magyarnál többet érő is, a napok­ban 20—30'Vo-al kisebb értékű) úgy a húsok kilója ma 40—80 korona (takarmányhiány miatt 1—2 hét alatt felére estek a marhaárak), főze­lékek kipusztultak, paradicsom 20 -25 kor. kilogramonkint (Budapesten 5 K) gabonák 2800 —3200 K pr. q., takarmány métermázsája 1600 K. Valután kívül tőként iparcikkekkel „siból­­nak“ s ezek hihetetlen áron kelnek. Iiy körülmények közt az államhü hivatal­nokok (tanítók, bírák) 1200 — 1400 K fizetésük­ből alig tengődnek, de mégis ellátják a szol­gálatukat a folytonos molesztálás dacára, míg az elmozdított közigazgatás ugyanazon íixum mellett főként fizikai, — bánya, aratási — mun­kát keres. Érdekes, hogy bár az előbbiek mun­kájára reflektáltak, sem a szerbek, sem a mai pécsi rezsim fizetésüket nem folyósítja, hanem más utón jutnak hozzá. Egész más világ van természetesen a Linder Béla polgármestersége alatt működő városházán. Akik a tavaly októberi városi közigazgatás „bir­tokbavételekor“ szolgálatra nem jelentkeztek, azok helyét a munkanélküli emigráció töltötte be, világos, hogy 'zsíros 120 tói 300 ezer koronáig terjedő fizetésekkel. Meg kell hagyni, hogy aki iiy jövedelem mellett is „szabályta­lankodóit“, annak át kellett helyét adni az ügyesebbnek. Igaz, hogy e 9 hó alatt majdnem az egész város közigazgatás kicserélődött. , A város ezévi budget-je 143 millió koronára van előirányozva. És a főszámvevő azt tartja, hogy ez nem is sok, tekintve, hogy — bizo­nyos góklerséggel — 16 milliárdos városi vagyont mutathatott ki, amelyet persze még a régi város szerzett, mert ők e 9 hó alatt csupán egy városi zenekart produkáltak. Hogy a fede­zetet miként teremtik elő? ínség, kényszer, nyereség stb. adóból. A mesés összegeket 3—6 nap alatt kell befizetni különbeni exequálás terhe mellett. Az ínségesek persze ebből vajmi keveset látnak, mert pl. a legszomorubb, hogy miként tengetik testvéreiké*, a munkásemigrációt, piszkoD, rongyokban s moslékkal táplálva egy volt csapatkórház fütetlen termeiben. A munkanélküliség majdnem általános. A sztrájk sürü (a Zsolnay-gyár munkásai már 12 hét óta sztrájkoInakXfoként azért, mert egyébb időszaki munkaalkalmaknál többet fizetnek, mint amennyi bért — a külföldi verseny folytán — gyáros adni tud. A vasgyár áll. A bőrgyár nagy részét gyújtogatás elhamvasztotta e hő elején. A kár 60—80 millió korona, hosszú időre nagyfokú üzemredukciót szenved. A boszu tüzektöl maga a munkásság őrzi gyárait, mint­hogy a tűz a nagy vízhiányban Pécsett mindig katasztrófáiig. A lehetetlen gazdálkodás minden meglévő városi üzemet tönkretesz, igy vizmü­­gépei napi 6—8 órán át szolgáltatnak csak vizet a járványokkal teli városnak. A kifogás természetesen a vízhiány, ami azonban erélyes fellépésre csodálatosképen mindig megszűnik. Talán egy ottani lap adja a maliciózus magya­rázatát: hogy a város vezetősége ha megszo­rítják, addig töri a fejét, míg a vizbajok meg néni szűnnek. A szenvedőkkel szemben vannak a sibe­­rek, valutaspekulánsok s a 35 dinár napidij­­pótíékos szerb tisztviselők serege. Utóbbiaktól mindenki fél. Mindenkit provokálnak, letartóz­tatnak mit sem sejtő polgárokat, a botozások­­ró! pedig már nem mondunk újságot. Az itt említettek tartanak fenn Pécsett inég e legforróbb nyárban is 2 kabarét, 1 Baart 60—80 korona helyárak dacára, a Baarban (milliókkal berende­zett helyiség) százezrekbe menő cecheket csi­nálva. Amott közel a kétségbeesés, itt orgiákat ülnek a szegények zsebéből kilopott s az árdrá­gítással szerzett milliók. A kiváló színtársulat legjobb tagjai se értek el az utolsó idényben 25—30 ezer koro­nánál nagyobb fizetést. A színészek dideregtek s lyukas cipőben jártak. Az agyonsanyargatott városnak magasabb élvezetet a messze hires Pécsi Dalárda szerzett csupán. 50 tagú férfi­kara mellett ugyanakkora női és zenekar mű­ködik a város összes zenész tehetségét egye­sítve. A nőegylet szegényeinek télen 20—25000 koronát jövedelmező teadélutánokat rendezett, amíg magas nívójú színházi estjei szemet nem szúrtak a hatóságoknak és e művész egylet működése elé is akadályokat gördítettek. Sokat írhatnánk példaképpen épp a Dalár­dáról, hogy látnák nálunk is mennyire pártolásra érdemes az ily mindennel dacoló magyar kul­­íuregylet. Hihetetlen népszerűségére jellemző, hogy oly kiváló operaénekest, mint ^Hidassy Sándort — kinek gyönyörű tenorját október 1-én Komáromban is élvezni fogjuk — is le­kötnek Pécsre. Az 1918 vége óta tartó legbrutálisabb elnyomás majd a megszállás prolongálásához kapóra jött emigráció uralma alóli felszabadu­lást várva-váró lakkosság elérhetiennek hitt vágyát gondolta teljesülni a tranoni béke élet­belépésekor, ami egyedül nekik hozott volna némi örömöt s ekkor is előlép a legocsmányabb önzés és néhány súlyos vádakkal terhelt, hogy uralmát 1—2 nappal meghosszabitsa, a mun­kásságot lelkiismeretlenül a magyarokkal szem­ben ellenállásra ingerli. (Folytatjuk.) ZSOLDOS TANINTÉZET BUDAPEST, VII., DOHÁNY-UTCA 84. TELEFON; J—124—47. A legjobban készít elő magánvizsgákra. Vidékieknek levelező oktatás. Speciális, magánhasználatra irt tan­könyvek alapján. KOSMOS KÖNYVTÁR Egyes szám ára 1- MINDENHOL KAPHATÓ -I Előfizetés V4 évre 1 5 Ke. m MEGJELENIK HETENKINT, 90 Ke. Kiadja; KOSMOS könyvkiadó BRATISLAVA, Ferenciek-tere 4. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents