Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)
1921-08-20 / 73. szám
negyvenkettedik évfolyam. 73. szám. Szombati M2I. augueztus 20. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár cseh-Bzlovák értékbe* : Heiyfcen és vidékre postai szétküldéssel: Sfésa érre 80 K, félérre 40 fi, negyedévre 20 fi. Egyes szám árat 80 fillér. Sül Isii Haw. Medveczky kormánytanácsos urnák a szlovenszkói róni. kath. magyar egyházközségek vezetőihez intézett s a Komáromi Lapok legutóbbi számaiban ismertetett leirata folytán jogi megvilágításra vár az a kérdés, van-e joga a szlovenszkói magyarságnak a magyar nemzet védőszentje, Szent István első magyar király, emlékünnepét lelke mélyéből, neki tetsző módon megünnepelni és szabad-e a Cseh-Szlovák köztársaság hatóságainak — törvényes hatáskörükbon eljárva — e miatt a szlovenszkói magyarságot üldözni? Első sorban is tisztázni kell az eszméket, mit ért kormánytanácsos ur a volt és a jelenlegi Magyarország állami ünnepei alatt? Aki jól külömböztet, az jói tanul. Mi nem tudunk róla, hogy róm. kath. templomainkban bármikor bármiféle állami ünnep tartatolt volna. A róm. kath. egyház mindig féltékenyen őrködött a felelt s ezt kormánytanácsos urnák, mint volt papi embernek jobban kel! tudnia, hogy templomainkban kizárólag csak szigorúan vett vallási ünnepek ünnepeltessenek meg. Ha azonban kormánytanácsos ur, amint sejtjük, a magyar faji vonatkozású egyházi ünnepek megünneplésétől akar bennünket az illetékes állami hatóságok üldözésének kilátásba helyezésével elrettenteni, ide vonatkozólag nekünk kell figyelmeztetnünk kormánytanácsos urat, hogy annak megállapítása, mi miatt fognak bennünket, szlovenszkói róm. kath. magyarokat a Cseh-Szlovák köztársaság állami hatóságai — törvényes hatáskörükben eljárva — üldözhetni, az nem kormánytanácsos úrtól függ, de még csak nem is azoktói az állami hatóságoktól, kiknek üldözésével fenyeget, hanem egyedül és kizárólag a büntető jogszabályok rendelkezéseitől. Ezek a büntetőjogi szabályok nem csupán arra vannak hivatva, hogy megállapítsák, mikor léphetnek fel az államhatóságok az állami jogrend védelmére és üldözhetik az ez ellen vétőket, hanem ezek bástyái a polgárok közszabadságának is oly értelemben, hogy ami nincs tiltva a törvényes jogszabályokban, azt tenni szabad, a miatt senkit bántódás, üldöztetés nem érhet, mert az ez ellen vétő állami hatóságok szigorú büntetés alá esnek. j Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Szerkesztő: BARANY&Y JÓZSEF dr. A kérdés tehát az : Van-e és lehet-e törvényes büntetőjogi rendelkezés, mely megtiltaná és megtilthatná nekünk, szlovcnszkói róm. kath. magyaroknak, hogy szigorúan vett vallási, egyházi ünnepeinket meg ne ünnepelhessük abban az esetben, ha azok magyar faji vonatkozásuak. E kérdésnek kellő megvilágítása céljából utalunk arra a szerződésre, melyet a Cseh-Szlovák köztársaság a világháború szövetséges hatalmaival Saint Germain-ban 1919. évi szeptember hó 10-én állami szuverénitásának elismerése tárgyában kötött. E szerződés I. fejezet 2. cikkében ki van mondva, hogy Cseh Szlovákia lakói jogositva lesznek bármely hit, vallás nyilvános- vagy magángyakorlására, amelynek gyakorlása a nyilvános renddel, vagy a jó erkölcsökkel nem ellenkezik. Ugyané szerződés I. fejezet 1. cikkében a Cseh-Szlovák köztársaság az említett rendelkezést alaptörvénynek ismerte el s kötelezte magát arra, hogy azzat sem törvény, sem rendelet, sem hivatalos cselekmény nem ellenkezhetik, mert az ellentétes intézkedés nem törvényes. Kétséget kizárólag megállapítható e rendelkezésből, hogy nekünk szlovenszkói róm. kath. magyaroknak semmiféle hatóság meg nem tilthatja, hogy szigorúan vett vallási, egyházi ünnepeinket nekünk tetsző módon meg ne ünnepelhessük, ha mindjárt azok a több mint ezer éves nemzeti életet élő magyar fajunkkal vonatkozásban vannak is. Hogy a Cseh-Szlovák köztársaság törvényhozó testületé ugyanezt az álláspontot foglalta Öl, hivatkozunk az alkotmány okirat 130 §-ára, amely kimondja, hogy az állampolgárok nemzetiségükre, nyelvükre, vallásukra és fajukra nézve egymással teljesen egyenlőek és vallásukat szabadon gyakorolhatják, ami alatt mást — egyenes gondolkozás mellett — érteni nem lehet, minthogy a szlovenszkói róm. kath. magyarok szigorúan vett egyházi ünnepeiket, tehát a magyar faji vonatkozással biró Szent István király ünnepét is nekik tetsző módon megünnepelhetik. Az alkotmányokiratot becikkelyező 121 számú alap törvény I. cikke kifejezetten is kimondja, hogy oly törvények, melyek az alkotmányokirattal — tehát az említett vallás szabad gyakorlattal is — ellenkeznek, érvénytelenek. Ez alaptörvényi rendelkezéshez fölösleges bármiféle kommentárt irni. Szerkesztősig és kiadóhivatal: Naöor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik ketenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szembatoa. Minket, több mint egy milliónyi szlovenszkói magyarokat, a világháborút befejező béke, rólunk, nélkülünk történőjhatalmi szóval — kivágott az ezer éves magyar nemzet eleven testéből, a szövetséges hatalmak azonban gondoskodni kívántak arról, hogy mi, mint magyar nemzeti kisebbség, a Cseh-szlovák állam keretében magyar nemzeti kisebbségi életünket folytathassuk. Ezzel ellentétes mindennemű hatósági intézkedés beleütközik az említett nemzetközi szerződésbe és az alkotmány okiratba, s mint ilyen érvényesnek nem tekinthető. • Mi szlovenszkói magyarok, mint az ezer éves magyar nemzet testéből kivágott rész,magunkkal hoztuk magyar nyelvünket, magyar hitünket, magyar nemzeti történelmünket s végül magyar lelkünket. Ezzel a tartalommal akarjuk és fogjuk folytatni magyar nemzeti kisebbségi életünket a Cseh-Szlovák köztársaság állaüli kertiében is. Ehhez az említett, szerződés és az alkotmányokirat szerint elvitathatatlan jogunk van. Ez irányban egyelőre csupán az alkotmányokirat 134. §-ára hivatkozunk, mely kimondja, hogy mindennemű erőszakos elnemzetietlenités tilos; ez alapelv tekintetbe nem vételéta törvény büntetendő cselekménynek jelentheti ki. S ha mindezek dacára — igazságunk ellenére — a kormánytanácsos ur által kilátásba helyezett hatósági üldöztetés mégis bekövetkeznék, a szlovenszkói magyarok — Krisztus szavaival élve — azt izenik Medveczky kormánytanácsos urnák, mit pap korában is bizonyára hirdetett: Boldogok akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övéké lesz az Ígéret országa. üj megyebeosztás terve fekszik a szlovenszkói minisztérium előtt. A tervet már tavasszal kidolgozták s mint akkor ismertettük, öt nagy zsupába akarják beszorítani Szlovenszkó eddigi megyéit a legvilágosabb célzattal, hogy a nemzeti kisebbségeket teljesen lehetetlenné tegyék. Úgy a magyarokat, mint a németeket úgy akarják egy-egy nagy zsupánba beosztani, hogy azok egyáltalában ne jussanak érvényesüléshez. Még Szlovenszkó szlovákjai nagy részénél is visszatetszést kelt ez a tervezet, mert abban az erőszakosságnak oly példáját látják, mely a demokrata fölfogás legelemibb elvével is ellenkezik. Ennek a tervezetnek igen kockázatos keresztülvitele még a szlovák nemzeti párt elveivel is összeütközésbe kerül és Szlovenszkó Milus J idomárom, íi3uoriautc3 <3* 6s szstiii« ........... Mindennemű ruhanemiieket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit.
