Komáromi Lapok, 1921. július-december (42. évfolyam, 53-106. szám)

1921-08-16 / 71. szám

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetés! ár cieh-izlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Ktréss évre 80 S, félévre 40 K, negyedévre 20 K. Egyes szám ára t 80 fillér. 1 Urai ük! egészségesen visszaérkezvén, a budweiszi polgármester üdvözlő beszédére adott vá­laszában azt mondta: nem szabad, hogy ellenségeink legyenek és ezért köteles­ségünk hozzájárulni ahhoz, hogy ne legyenek ellenségeink. Az üdvözlő pol­gármester ugyanis beszédében a munka és egyetértés szükségességét hangoztatta, mert szerinte köröskörül ellenségek vesz­nek körül bennünket. A budweiszi polgármester néhány szóval megvilágította az ifjú állam belső és külső helyzetét, amelyet lehetetlen el­titkolni a republika feje előtt, mert ezt a ténybeli igazságot mindannyian érezzük. Igaza vau tehát, hogyha azt hangsúlyozza, hogy munkára és egyetértésre van szük­ségünk, mert a bennünket körülvevő el­lenségek ellen csakis igv tudunk véde­kezni. A hangsúly az ellenség szóra esik s fölvetődik a kérdés, hogy miért van ez Így ? Mert az bizonyos, hogy egyetértés nincs s ez nem is várható mindaddig, míg a cseh kormány rűdjánál elvakult nacionalisták állanak, amig négy és fél millió nép akarja kilenc és fél millió másr nemzetiség felett a hegemóniát gyakorolni, amig a békeszerződésben kikötött kisebb­ségi jogokat semmibe sem veszik, amig a köztársaságban a legionisták külön jogokat vindikálnak maguknak, amig a kormányok e prepolenskedő »állam az államban« való szervezettel szemben tehetetlenek maradnak s amig a republika polgárait nemzetiségek szerint osztályozzák. Amig ez az irányzat uralkodik, egyetértésről nem lehet beszélni. És ha az állam népei között nincs meg az egyetértés, akkor az ellenségeinkkel szemben is erőtlenek maradunk s hiába áll a köztársaság megett a nagy antant, a kis antant, a belső konszolidátlanság kifelé a gyengeség, az erőtlenség jeleit fogja továbbra is mutatni. De nem szabad, hogy ellenségeink legyenek ! Az elnöknek*e szavait már kez­dettől fogva meg kellett volna szívlelni azoknak, kik a honalapítók epitetonjával ékesítették föl magukat, de akik eddig kormányzati bölcsességet, még a köztár­saság belügyeinek intézésében sem tanú­sítottak, annál kevésbé gyakorolták azt kifelé. Az elnök megértésre buzdító bölcs Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mini a hirdetések, előfizetési és hirdetést dijak stb. küldendők. Kéziratokat u-m adunk vissza. Megjelenik lietenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton i szavát eddig a gyakorlatban nem érvé- J nyesitelték s nem nehéz megjósolni, hogy I az eddigi kurzus mellett az ellenségek I száma nem fog kisebbedni. Hisz a belső I elégedetlenség kiélesedését a statáriumos í szuronyok és rendeletek csak növelik, a j békétlenséget táplálják és amig végre el ' nem érkeznek gyakorlatban a megértés I politikájához, addig a "belső rend sem áil­­! hat helyre. Már pedig a belső rend garan­tálja az állam békéjét kifelé é3 az hiúsítja meg a köztársaság ellen irányuló ellen­séges törekvéseket is. A köztársasági elnök szerint köteles­ségünk hozzájárulni ahhoz, hogy ne Jegye- 1 nek ellenségeink A megértésre irányuló őszinte szavak ezek. De vájjon megértik-e Benésék is, akik arra vannak hivatva, hogy ennek az irányitó szónak érvényt szerezzenek ?! Rá tudnak-e lépni arra az útra, mely e szavak megvalósításához vezet és képesek-e eddigi rendszerükkel szakítva, imperialisztikus nagyzási hóbort nélkül, a körülöttünk élő nemzetekhez békességes szándékkal közeledni? Mente­síteni tudják-e magukat mindama túlzott nacionalista felfogástól, mely ezt a több­ségében különböző nemzetiségek . által lakott fiatal államot eddig nemhogy meg­erősítette volna, de beiső konszolidációjá­ban végzetszerűen megakadályozza? Haj­­landók-e végre belátni, hogy a bejső nyugalmat elsősorban magának a kor­mánynak kötelessége megszilárdítani az | általános jólétet előmozdító, mindenkire 1 egyforma kötelező erővel ható bölcs tör­vényekkel ? Mert ha továbbra is megmaradnak azon az utón, melyen eddig a züllés lejtője felé haladtak, nemcsak körülöttünk növe­kedik ellenségeink száma, de a köztársaság keretébe beszorított és eddig megérteni 'nem akart népek közölt sem lesz lehet­séges az állam fenmaradását biztositó áldásos békét megteremteni. Azért köte­lesség hozzájárulni ahhoz, hogy ne legye­nek a republikának ellenségei. Irredenták. Mostanában különösen -sok szó esik az irredentákról és sokféle szigora hatósági intéz­kedés történik ellenük. A Komáromi Lapok közel félszázad óta szinmagyar területen, a volt kisraagyar alföld fészkében terjeszti a magyar kultúrát, száll szembe minden félszeg­­séggel, jogtalan erőszakkal, igazságtalansággal. Bátor szószólója volt 42 év óta felfelé és lefelé egyéni meggyőződésének. Elveiből nem engedett még régi munkatársai és előfizetői érdekében’ sem. íme most éz is az irredentizmus gyanúja alatt van. Do lássuk csak kik és milyenek is azok az egyének, akiket s csehszlovák állam ben­­fentes emberei szeretnek meg gyanúsítani az irredentizmus vádjával, hogy azután jóvátehe­tetlen károkat, bajokat okozzanak nekik? Hogy ezen kérdésre felelhessek, egy má­sik kérdést teszek fel és ez az, hogy ki a becsületes ember? Talán az, aki mindenféle hatalom előtt azonnal meghunyászkodik? Aki gerinctelenek módjára kúszik a nagybefolyásuak környezetébe? Aki a húsos fazekak, kitüntetések, anyagi előnyök közelében érzi jól magát és máról­­[ holnapra változtatja érzelmeit, elveit, szokásait? Akinek egyedüli ideálja az én, az egyéni érdek, az önző haszon? Szerintem sokkal becsületesebb, megbíz­hatóbb emberek azok, akik minden körülmé­nyek között ragaszkodnak az ő elveikhez, bátor szószólói meggyőződésüknek, ragaszkod­nak szokásaikhoz, védelmezik magasztos ideál­jaikat. Ezeknek ideáljaik nem az én, hanem a | közügy, törekvéseik végpontja nem az egyéni ! haszon, hanem szent eszményeik a vallás, a ■ haza, a faj, a nemzeti kujtura stb. Igaz, hogy az ilyen embereknek egész életük küzdés, szenvedés, félreértetés, bánta­­: lom, legtöbbször mellőzés mindenféle uralom. | alatt. Bizony a magyar uralom alatt, addig mig otthon mondhatták el véleményüket, nem egy­szer szembe helyezkedtek a hatalmi érdekkö­rökkel. P. o. ki merték mondani, hogy Magyar­­; országuak nem érdeke a Bosznia és Hercego­vinára való túlköltekezés, a nagyhatalmi tul­­j tengés csak a Habsburgoknak és az osztrák monarchiának fényűzése, de nem a magyar nemzetnek érdeke. Az igazságnak ilyen bátor szószólói Ma­gyarország feldarabolása után most ebbe vagy abba az uj államba kerültek. Tudják ők na­gyon jól, hogy bele kell nyugodni a legyőzött­­nek a győző hatalmak intézkedéseibe Bele is nyugosznak. Ök csak annak az elvnek reájuk való alkalmazását kívánják, amilyen elvekkel a győztes hatalmak a világ elé állottak, mint az emberiség legszentebb jogainak, igazságai­nak inegvédelmezői. A népek szabad önrendelkezési joga, a fajoknak, népcsaládoknak védelme, a kisebbsé­gek menedéknyujtása hatalmasok túlkapásaival x szemben. Tisztelettel kérdem, hogy vájjon irreden­­ták-e . azok, akik fajuk fenntartása, nemzeti kultnrájak, egyházi autonómiájuk stb. védelme érdekében nyíltan, bátran szót emelnek? Vájjon a szlovákok legjobbjai nem ezt tették ezer éven keresztül? Majd ha a csehszlovák állam, a jelenlegi forrás, az erjedés természetes folyamatán ke­resztül megy, be fogja látni, hogy azoknak az irredentáknak, vádlottaknak legnagyobb része sokkal becsületesebb, mint azok, akik azonnal KOLLEKTIV HIRDETŐ A W W __ -fi* A HIRDETÉSI VÁLLALATTÓL SKATtSLAm LENflU-UTCfl 33. Átvesz az összes bel- és külföldi lapok részére hirdetéseket eredeti áron. Művészies mozireklám képek, klisék gyári árban

Next

/
Thumbnails
Contents