Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-19 / 15. szám

le^yvemkcfteifiSc iwfolyan». 15* sxám. SíOmbatj I92L február 19.--------- ------------------——— ■ — ------------------- --------------—■-. --■■--------------------------------------- •- - -—sas— a■ mSssssssBsssrn—üaa KOMÁROMMEGYE! KÖZLÖNY Eíofízetésl ár Cseb-szlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 60 K, félévre 30 K, negyedévre 15 E. Egyes szem ára: 70 fillér. ii kel üiieiik. Politikai lap. Főszerkea/to: GAÁL GYŰ LA dr. Szerkesztő; EARAMYAY JÓZSEF rir. Az állampolgárság és nemzetiség kérdése különösen a csekélyebb intelli-Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 20,, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden sz rüán és szombaton. ha a népszámlálás ügyével foglalkozunk, A népszámlálás teljesen elő van ké­szítve, a számlálóbiztosok kinevezve, fo­gadalmuk kivéve, amikor egyik magyar járásban megjelenik közei száz cseh anyanyelvű fiatal ember, nyilván a Szokol tagjai, akik egy hangot se tudnak a nép nyelvén, de azért jöttek, hogy azt megszámlálják. A megyében nyíltan hir­dették a cseh alkalmazóiak, hogy a hi­vatali alkalmazásra magyar ember ne is számilson és aki a népszámláláson ma­gyarnak vallja magát, az számoljon a következményekkel. Itt van az érsekuj­­vári cseh vasutasok esete, akik teljes aggresszivitással léplek fel a magyarság ellen és amiket itt leírunk, röpcédulákon hirdették nyíltan és a törvény ellenére, mely ezzel szemben büntető szankciót is tartalmaz. A zsidóságra is a megfélemlí­tés eszközeivel kívántak halni. Minél feljebb megyünk, annál nehezebb és szorongatotlöbb a magyarság helyzete. Szinmagyar városban tisztán szlovák számlálókat alkalmaztak, i!t Komáromban is az utolsó pillanatban küldtek ki szlo­vák tisztviselőket erre a célra. Ehhez járul a titokzatosság, amely a népszám­lálást hivatalos titokként, féltve őrzi. A népszámlálást mindenkor nyílt aktusnak ismertük, helyi eredményeit azonnal köz­hírré tették. Itt revizorok vannak -és tit­kos főrevizor működik, az eredményt majd — Prága közölni fogja velünk. A magyar pártok közös bizottsága táviratban fordult a köztársaság elnöké­hez ebben az ügyben panasszal, de a panaszokat nem szándékozunk véka alá rejteni, sőt feltárjuk az egész művelt vi­lág előtt, mert igy kulturnépekkel elbánni nem szokás. A népszámlálás nemzetiségellenes tendenciája abból is megnyilvánul, hogy állampolgárságról, nemzetiségről és illető­ségről varinak benne kérdések, de anya­nyelvről nincsen szó. Egyáltalán a nyelv­­ismeretekre nem kiváncsi a cseh statisz­tika, mert abból különös dolgok derül­hetnének ki, többek között például az, hogy a köztársaság lakosainak számbeli többsége beszél német nyelven. A statisz­tika nem kiváncsi a munkanélküliségre sem és csak a foglalkozásnak van ro­vata. Hát akinek nincsen foglalkozása ? genciáju emberek elölt zavaros fogalom, és a nemzetiség rovatba is az állampol­gárság adatai fognak kerülni. A nép­­számlálás célja az, hogy a külföld elé bizonyilékok kerüljenek. Ezeket a bizo­nyítékokat azonban a legnagyobb aggá­lyokkal fogadjuk, különösen, ha a ma­gyarságnak és a németségnek két év alatt való nyomtalan elenyészését és be­olvadását fogjak a számok oszlopai bizo­nyítani. A kormány betiltott három magyar napilapot, mert a népszámlálással kapcso­­lalban államellénes izgatást fejlettek ki. Ez a lap sem lelt többet, mint minden ma­gyar lap, amely felhívta a magyarságot arra, hogy a népszámláláskor magyarnak vallja magát és győződjék meg arról, hogy mit Írnak be róla a számláló ivén Ehhez mindenkinek joga van és' ezért minden magyar lapot be lehetne szüntetni. A sajtó szabadságán esett súlyos sérelem ezzel a kormány részéről és ezzel súlyos argumentum az ítélkezés serpenyőjébe. A magyar sajtó nem izgat az állam ellen akkor, ha az igazságot követeli, ha a melleit, száll síkra, hogy a magyar­sággal úgy bánjanak, amint azt az al­kotmány követeli, Mert nyugalom addig nem lesz, de nem is lehet, mig azokat a jogokat amelyeket részünkre alaptör­vények és nemzetközi békeszerződések biztosítanak, ki nem vívjuk és iiszleletben nem tartatjuk s azokban túlzó soviniszták kényük és kedvük szerint majd nem gázolhatnak szabadon és büntetlenül. Magyar püspökséget. Komárom—február 17. Az esztergomi főegyházmegye dunáninneni része most már két év óta van főpászíor nél­kül és helyettes áll az élén, akit különösen az egyházmegye túlnyomó részben magyar ajkú híveinek nincs szerencséje közelebbről ismerni. A főpapi javak le vannak foglalva, a kegyúri jogok és kötelességek, melyeket a főpásztor személyesen — tehát nem helyettes utján — gyakorolhat, gyakoro;va és teljesítve nincsenek. Templomok és iskolák százai várják a reno­válást, a kijavítást. Mindezek a kérdések meg­éretté teszik a magyar püspökség ügyét, amely­­lyel foglalkoznunk keli. Miután azt látjuk, hogy a kormány szlo­vák püspököket neveztetett ki és ehhez a római kúria is hozzájárult, elérkezettnek látjuk az időt, hogy a püspökség kérdéséhez magyar katholi­­kusok is hozzászóljunk. Erre a köztársasági elnök távirata adja meg az ötletet, aki üdvö­zölve a három uj szlovák püspököt, lelkűkre köti, hogy a más anyanyelvtiekkel szemben is tanúsítsanak megértést és jóindulatot. Az esztergomi főegyházmegye dunáninneni része Pozsonytól az Ipolyig terjed és hatalmas országrészt foglal magában, melyet ma Nagyszom­batból igazgat az érseki helyettes. Ez az igaz­gatás bennünket sem a lelkiekben, sem az anyagiakban nem elégít ki. Nem elég, ha az érseki helyettes körle­veleket és leveleket irogat, de a hívek egyházi életéről és a lelkészek lelkipásztori kötelessé­geinek gyakoriásáról meggyőződést nem szerez. Ne is uialjunk másra, mint az iskolázás ügyére, amellyel behatóbban kellene foglalkoznia az érseki helyettesnek ma, amidőn a felekezeti oktatás ellen nyílt harc indult meg és a val­­lásoktaiás megszüntetéséről tárgyalnak. A magyar katolikus lakosság érzi főpapja hiányát, aki vezesse és irányítsa őket. Ezért a magyar püspökség felállítása teljesen megérett a megvalósításra. Katolikus hitélet föpásztor nél­kül nem maradhat, hiszen nélkülözik annak tevékenységét a hitélet legfontosabb megnyil­­vánálásai körül. A lefoglalt főpapi javak, ame­lyek jövedelméről és annak felhasználásáról kalandos híreknél egyebet nem hallunk, elég bőséges anyagi eszközzel szolgálnak ezen kérdés megoldására. Súlyos sérelemnek fogná fel a katolikus magyar közönség annak a tervnek a megváló* sitasát, hogy Szlovenszkó Katolikusait a brünni érsek főhatósága alá szándékoznak helyezni. Ez ellen a magyar katolikusok tiltakoznak, mert az autonómia megvalósításához ragaszkodnak ez pedig hitünk szerint fogalmilag kizárja azt, hogy a magyar és szlovák lakosság egy más országrészhez csatoltassék az egyházi főigaz­gatás terén. Az állam lefoglalván a papi javakat, szinte kézenfekvőnek látszanék az a gondolat, hogy ebbő! nem következhetik más, mint a katolikus autonómia megteremtése, amely ezek felett egyedül és kizárólag volna jogosított rendel­kezni, mivel azokat rendeltetésüktől elvonni az államnak sincsen joga. Az autonómiáról azonban nem hallunk egy hangot se. A katolikus ügyek kormányeiőadója bizonyára el van foglalva az egyházi vagyon r dminisztrálása boklos teendőivel és nagyobb koncepciókra nem ér rá. Pedig erre időt kellene szakítania, mert az idő múlik és helyrehozhatlan károk származnak ebbői a katolikusságra. E sorok írója felveti ezt a kérdést és szívesen venné, ha a szerkesztőség engedő­mével e közérdekű és magyar kérdés más oldalról is megvilágítást nyerhetne. Autonomista. His a város Felhívjuk mindazon iparosokat, kik a kö­zelmúltban lefolyt adótárgyalásoknál a lerhükre megállapított III, oszt. keresetadóalapot túlzottnak tartják, hogy a javaslatba hozott és megállapított adóalap nagyságát, az utóbbit megtámadó fel­lebbezés adatait, sőt ha lehetséges, ennek má­solatát az ipartestületi irodában leadni szíves­kedjenek. Miliic ianA6 ruhafestő és vegytisztító 1 VAU US JCI11U9 Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám. Mindennemű ruhanemüeket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. ■ —

Next

/
Thumbnails
Contents