Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-05 / 11. szám
1921. február 5. „Komáromi Lapok“ 7 oldal. ’ 'SMigyek, hátha ott lesz a lovam. Nagy örömömre csakugyan olt voll. Egyik lábán még rajta volt a békó bőr szíjjá. A békát valahogy elszakította, a lovak közé kerüit, azóta velük legelészett. A ló megismert. Zabbal csalogattam, hozzám jött, régi módon becézgetfem. a zabba is bele harapott, arcommal majdnem érintettem, •déí mihelyt kezemet emeltem, rögtön elugroit. A ló skép, fiatal, három éves volt, a prairieii nőit fel, én használtam először, mikor pár hónappal ezelőtt megvettem, akkor törtük be nyereg alá. Körülnézek, nem iátok e valakit, aki, segítségemre volna. Messzire valami épü-% íetfélét Iátok. Oda megyek. Kit találok ott? Egy -35^40 év körüli magyar embert. A kölcsönös meglepetés után a lovakhoz megyünk, de lovamat pányvávaj sem tudjuk megfogni, hanem inkább elvadítjuk. A nap már lemenőben volt, a .lovaktól nem akartam elmaradni, tudtam, hogy szokás szerint azon a környéken maradnak, nem volt más mód, mint igénybe venni a készségesen felajánl Rt vendégszeretetet és olt hálni. A tanya igazán kezdetleges volt. Az épülő háznak még csak a falai voltak készen. Négy csupasz fal ajtónyitással. Az építkezés egyszerű módon történik. Az erdőben fát vágnak', gerendákat készítésiek, azokat kaíitkaszerüleg összerakjak mint a felvidékei szokták., kívül-belül sárral becsapják. A falakat lepadlásoiják, a tetőzetet szintén maguk titkolják össze és zsindely helyett gyöpös föFdkockákat tesznek a tetőzetre, a füves oldalt borítván alulra. Míg a földfödés uj, jobban állja az időjárást, ha azonban kigyomosodik könnyebben átázik, a lakószobából több he’yen csepeghet. Később, mikor már több tehetsége van a telepesnek, jobb házat épít. „Otthon“ telepen is volt már néhány jól épített ház. Az istátokat is primitiv módon készítik. Rendesen alacsonyak, oldala fából van, kívülről az oldalakat magason feltöltik földdel, hogy melegebbek legyenek, padlásuk nincs, földes tetejüket oszlopok tartják. A téli nagy hideg miatt a lovakat, teheneket, disznókat, tyúkokat mind összecsukják. Szives házigazdám berendezése is egyszerű volt. A négy fal közt az egytk saroknál lovai voltak, a szénát a földről ették, a másik sarokban szénája volt összehalmozva, a harmadik sarokban volt kis holmija és éléstára: kevés burgonya, vaj, serpenyő, só, kenyér. A negyedik sarokban a szabad tűzhely. Mikor visszatértünk vacsora készítéshez fogott. Tüzet rakott, burgonyát hámozott a serpenyőbe, majd vajat dobott rá s a tűzön egykettőre elkészült a vacsora. Lekuporodtunk a serpenyő mellé, jóízűen elköltöttük az egyszerű eledelt, Hűvös este volt, szeptember elején voltunk, jól esett a tíiz mellett üldögélni. Egy darabig beszélgettünk, majd előkerült a hegedűje is. Néhány magyar darabot játszott. A hegedüszó úgy felvillanyozott, hogy késő estig a lobogó tűz mellett, künn a nagy pusztában még danolgattunk is. A fekhely a szénarakás volt, a takaró szintén széna, jól bebújtam közéje, csak a fejem volt kint, mivel az éjszaka hideg volt. Másnap reggel, mihelyt virradt, talpon voltam. Mindjárt a lovak után néztem, nem messze egy kis emelkedésen voltak. A nap épen akkor volt fölkelőben, éjjel erős dér volt, a tájék fürdőit a napsugárban. Csodaszép tolt a nap kelte. A csikós lovak egyrésze fekve bóbiskolt, a többiek pedig körülöttük álldogáltak. Amint közeiedek hozzájuk, a mén ló szembe áll velem Más oldalról própálom megközelíteni a lovamat, a mén ió ismét ott van. A lovak felugrálnak, tovább nyargalnak. Nerrí boldogulok velük. Magyarommá! haditanácsot tartok, megmondja merre találom meg a legelső farmert, lóra kapok s az összes lovakat behajtom annak karámjába. Angol ember volt, szívesen segített. A karám oidalát majdnem kitörték a lovak, de ott sikerült lovamat elfogni. Honfitársam egyet ó! volt. Távol az „Otthon“ teleptől, nem is ismerte az ott lakókat. Az első nyáron nem sokra haladt. Volt neki lova, ekéje, kocsija. Az összes vetése az a kis tábla burgonya, ami a háza mellett van. Nemsokára beáll a tél. Elkészíti-e addig a tetőt, kitudja-e húzni a telet, a következő esztendőt, vagy otl-hagyja-e fáradtsága gyümölcsét és más jobb éghajlat alatt keresi boldogulását. Ha slesége volna és az vele együtt vátvetve dolgozna, többre haladt volna. Ha pedig felnőtt j gyermekei volnának, akik mindenben segítenének, szántanának, barmok után néznének, akkor még jobban állhatna. így azonban egyedül nem sokra haladhat. A letelepedésnek elengedhetetlen kelléke, még oly családoknál is, hol több munkabíró egyén van: a pénz, a befektetés. Hiszen minden települő család, mikor a csupasz földre jut, olyan mint az ágról szakadt, nincs semmije azon a kis ruhán kívül, amit magával vitt, mindent úgy kell beszereznie. Két esztendeig bevétel alig van, csak kiadás, meg kiadás. Egy gazdasághoz pedig mi minden kell! Tehén ára 80 dollár, közép nagyságú ló 80—100 dollár, nehéz murakőzi nagyságú ló 200 dollár, fűkaszáló, gereblyéző gép 100 dollár. Arató gép 160 dollár, eke 26 dollár. Ezeken kívül lószerszám. vetőmag, téli ruha, élelem és sok más egyéb A farmernek, ha boldogulni akar, min; den földművelési gépet be kell szerezni, mert teljesen magára van utalva, s ha csak két karjára támaszkodik, a munkában megszakadhat, gépezet nélkül sokat nem termelhet. Pedig sok földet kell művelnie, sok szénái kel! betakarítania, mert csakis gabonából és állatokból szerezhet pénzt. A gabonának pedig kis különbséggel egy ára van az egész világon békés időben. Sokat kel! a farmernek eladni, ha neki mindenért dollárral kei! fizetni. Nyugat-Indiában szegény embernek alig van kereseti forrása. Igaz, nyáron a nagy munkaidőben havonkint hét hónapig fizetnek 30 dollárt és teljes ellátást, télen pedig állatok gondozásáért 10—14 dollárt és ellátást, de ily fizetésből csak évek múltával lehet valami kis tőkét össze kovácsolni. Kezdő gazdálkodó nem is tud napszámost fogadni, mert arra nincs tehetsége. Aki nagyobb iőkével rendelkezik, az délebben, nagyobb kulíuráju vidéken szerez magának birtokot. Elmondhatjuk, hogy oly családok, akik 1500 dollár készpénzzel kezdtek gazdálkodni, az első években sok küzdelmen, nélkülözésen mentek át. Voltak családok, akik még ily összeggel sein boldogullak: ott hagyták Kanadád, míg más családok kisebb tőkével fogtak az uj élethez, minden nélkülözést elszenvedtek, lassanként mindent beszereztek, megélhetést biztosítottak maguknak és megelégedettek. Van egy család „Otthon“ telepen, mely az első télen csak burgonyával és azzal a tejjel táplálkozott, amit tehénkéjük adott. Később amint a gyerekek nőttek, a fiuk dolgozni jártak, a leányok városban cselédeknek mentek, lassanként összeszedték magukat. „Otthon“ telepen már van olyan gazda, aki földeket vett és 50—100 darab lova, tehene, borjúja vari. Jómódú lett. Az északnyugati tartományok éghajlata oly zord. hogy semmiféle gyümölcsfa meg nem marad. Úgy hallottam, hogy Wimipeg körül szibériai alma fajjal kísérleteznek. A kanadai gyümölcs hazája a keleti kanadai Ontario tartomány déli része. (Folyt, köv.) Sssrkessiöi üxensfek. Beszél jöuk j>d umgyavut. Inkább helyesebben volna: Beszéljünk szellemesen. De a téma nincs jól kidolgozva. 0, Három nappal későbben a mondott időnél. Rendezzen el mindent a legjobban. Harmat. Ez se böiöihető. ü*. A lejárat határideje február 15-én és nem 12-én. H. Mindig vannak kóborló üstökösök, akik mindent elrontanak. Majd szóval. K. Ha pár nappal későbben is, de biztosan lesz rá alkalom ugy e? Á gserkesatésért a főszerkesztő a felelik». Lapkiadó: Spitzer Béla. sJyomaioü Spiiter Sándor könyvnyomdájában Kosit rom HIRDETÉSEK. A Király püspök-u. 11. sz. ház „eladó! Ugyanott eladók: Szalon garnitúra, hálószoba bútor, íróasztal, varrógép és kerti bútorok. Felhívás. Alólirolt, mint néhai dr. Chemez István volt komáromi gyakorló ügyvéd irodája részére, kirendelt gondnok, telhivom néhai mindazon ügyfeleit, a kik neki ügyvédi költségekkel adósai maradtak, hogy 8 nap alatt azok rende- : zése céljából irodámban saját érdekükben jelentkezni szíveskedjenek. Komárom, 1921 február 5. dr. Kőuárg József £ ügyvéd Duna-ulca 11. sz, Festék üzlet megnyitás Van szerencsém am. t. közönség szives tudomására hozni,, hogy Komáromban, Baross-ulca ÍZ. sz. alatt festék kereskedési nyitottam. — Raktáron tartom: az összes olaj-, száraz-, lakk-, zománc-, terpentin-, padló-, viasz festékeket, továbbá olajok, kocsikenőcs stb. e szakmába vágó cikkeket — Midőn elsőrendű anyagról biztosítom a m. t. vevőközönséget, kérem szives támogatásukat. Maradok kiv. tisztelettel Hirsch Adolf fesíékkereskedő 60 és mázoló mester ^Automobil! 1 Csermely Károly Budapest. I Iroda: VI., Teréz-körut 12. Telefon 149—42 Raktár: Vil, Akácfa-utca 60. Autótelep : I Vil, Péterfy Sándor-u. 10-12. József 26 - 89. I Személy-, teherautók, autóbuszok és ipari motorok állandóan raktáron. 61 Monostori szőlő 3 hold, közvetlenül a vasúti hídnál a Dunaparton, villával, pincével, présházzal, vincellérházzal s felszereléssel együtt azonnal eladó. Érdeklődni lehet Komárom, Kossuth Lajos-tár 46. sz. a. 53 Elsőrendű bútorgyártó Lakásberendezés! vállalat. Kárpité? és díszítő műk? Mihovitsjág Komárom, Polgár-
