Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-02-05 / 11. szám
.Komáromi Lapon" oldal. 1912 február 5. kiosztáskor újabbat a közélelmezési hivatal nem ad ki. * Ami az 1920 december 8-tól 1921 febr. 7-ig a felemelt áron vásárolt liszt vagy kenyér ára közötti kg.-kinti 2 korona visszatérítést illeti, megnyugtatásul közli a közélelmezési hivatal, hogy kedvezményes áru lisztre igény.ogosultak részére a visszajáró Összeg február Ihó első felében fog érdekelteknek egy összegben kifizettetni a közélelmezési hivatal által. A visszafizetést az összeirási munkálatok késleltették és az a körülmény, hogy a városnak az érkezendő lisztekre havonta előre kell a felemelt árat fizetni s igy módjában nein állott, hogy a Gabona hivatal áltat még el nem ismert kedvezményes liszt után járó öszszegeket a Gabonahivataltól vissza követelje. jelentkezési sorrend: Február hó 4-én pénteken reggel 8 órától déli 1 óráig. Akácfa, Árokhát, Baross, Belső-körűt, Bercsényi, Cigánytér, Citrom, Jókai, Kalapos, Kapitány, Kereszt, Kígyó, Király-Ptispök, Kis, Molnár, Nádor, Nádorvonalsor, Nagyérsor, Nemes, Ősz, Széles, Szénatér, Szent-András, Szent-János, Szűk, Tehénállástér- utcák Szombaton, február hó 5-én: Csillag, Deák Dunarakpart, Duna, Dob, Eötvös, Kiscsapó. Kisérdütő, Kisérsor, Kisköz, Kispolgár, Klapka tér, Kossutli-tér, Páva, Pandató, Pihegő, Temetősor, Thaly, Tó és Tolnai utcák. Hétfőn, február hó 7 én: Ériiát, Erzsébet sziget, Hajógyár, Fazekas, Gazda, Kovács, Könyök, Kültelek, Magyar, Polgár, Rákóczy, Rozmaring, Uj, Vágduna, Várerőd, Vármegye, Városház, Vársor utcák. Kedden, február hó 8-ún: Gutaisor, Hajnal, Hajós, Halász, Hős zu, Mátyás, Megyercsi, Mester, Mező, Rózsa, Sétatér, Singellő Szarka, Széchenyi, Viz, Zámory-utcák. Szerdán, február hó 9-én: Szekér, Szegfű, Zöldfa, Zsák-utcák. Iparosok szervezkedése. Lapunk egyik előző számában hirt adtunk már arról mozgalomról, mely az önálló kisiparosok gazdasági megszervezésére irányul, a mozgalom Pozsonyból indul ki s a célja, minden egyes helyen tömörítve az iparos társadalmat, a kölcsönös erőre támaszkodva védeni a kisiparos osztály gazdasági érdekeit, Városunk iparos társadalma is érdeklődő figyelemmel kisérte a mozgalom útját s néhány agilis iparos előkészítő munkálata után, várakozva nézett a mozgalom részletes céljainak ismertetésére kitűzött gyűlés elé. A gyűlést múlt hó 30-án vasárnap délelőtt tartották meg, melyről kivonatosan az alábbiakban számolunk be; Klug Lajos megnyitója után Szappanos Lajos, a Keresztény Iparosok Országos Szövetségének agilis igazgatója, — ki maga is kisiparos — veszi at a szól. Szappanos Lajos mindenekelőtt igen meggyőző érveléssel bizonyítja ama érvelés téves voltát, mintha a mozgalom fellekezeti jellegű volna. A keresztény—keresztyény megnevezés nem vallásfelekezetet jelent, hanem világnézetet, szemben a vallásellenes és igy minden erkölcsi törvényt lábbal tipró világnézettel szemben, a kis ember létjogosultságát védő erkölcsi törvények kötelező elismerését követelő világnézet. A kis existenciáknak élet érdeke főként az, hogy a gazdasági harcot erkölcsi törvények szabályozzák, ne pedig kizárólag a nyers erő, a hatalom. A mai gazdasági harcban — hol semmiféle kötelező törvényt, mint az erők szabad versenyét el nem ismernek — a gyengébb fél ki van szolgáltatva az erősebb kisákmányolásának s igy a biztos elpusztulásnak; a keresztény-keresztyén világnézet éppen a szabad kizsákmányolás ellen akarja védeni a kis existenciákat, igy minden felekezetbeli, kisiparos, ha az érdekét szolgáló világnézetet magáévá teszi, tagja lehet a mozgalomnak. Majd ezután áttér a kisiparos társadalom helyzetére. Szól az iparos társadalom egymás iránti bizalmatlanságának súlyos következményeiről, a nagytőkének kiszolgáltatott, védtelen helyzetéről, a szabadipar gyakorlásának úgy az ipari tisztesség és tekintélyre, mint a szakképzett iparos boldogulására károsan kiható következményéről, valamint az ipari törvények hiányáról. A fenálló hiányokon segíteni és a jövő akadálytalan fejlődését biztosítani csak a szövetkezés, az egymás kölcsönös támogatásával lehet. A mozgalom mögött egy régi szolid Iparos bank áll, amely a tagoknak előnyös föltételek mellett áll rendelkezésre s ennek segélyével fogja majd a kongresszus felállítani a nyersanyagberszerző, valamint az értékesítő központot is. A rövid időn belül összehívandó országos kongresszus lesz hivatva majd a bizottságokat szervezni, melyek a nyersanyag beszerzést, a munkaalkalom szerzést és az értesítést fogják irányítani. Az előadónak, — mint vérbeli iparosnak — minden egyes szava oly hatással volt a jelenlevőkre, mintha csak a saját gondolataikat hallották volna kifejezésre juttatni, a legnagyobb figyelemmel és általános helyesléssel találkozott mindenki részéről a fejtegetése. Az előadás befejezte után a jelenlevők kimondják egyhangúlag a halyi szervezet megalakulását, erre Klug Lajos felolvassa az ideiglenes választmányi tagok névsorát. A hallgatóság nevében Czike Dénes mondott igen lelkes hangon köszönetét az előadónak, miután a hallgatóság abban a meggyőződésben oszlott szét, hogy nem egy frázisokkal do’gozó, hanem egy oly mozgalomról van szó, mely az iparos társadalom támogatása és érdekeinek megvédésére minden lehetőt meg fog tenni. Szocialista pártkongresszus. Állást foglalt a III. Internacionálé és a moszkvai 21 pont mellett. — Uj pdrtvezetöség, — Résztvesznek a Prágában tartandó baloldali kongresszuson. A komárommegyei szocialista párt vasárnap délelőtt kongresszust tartott, melyen 65 kiküldött bizalmi férfiú vett részt. A kongreszszus ülésén az elnöki tisztet Varga Pál töltötte be. Dénes Emil párttitkár olvasta fel a párt múlt évi tevékenységéről szóló jelentést, mely az ismert politikai elvek kereteiben mozgott. Ezt a párt sajtója hétről-hétre nyíltan hirdeti és igy széles körben ismerik. A kongresszus dr. Földessy József képviselőt felszólította mandátumának letevésére, akit a párt kizárt kebeléből pártbontási kísérlete miatt. Megválasztotta a kongresszus az uj pártvezetőséget és délután három óra körül fejezte be tanácskozásait, melyen a rendőrhatóságot Igó Aladár fogalmazó képviselte. fiz ögyaiiai csillagda és meteorologiai intézet ötven éve. Dr. Kenessey Kálmán előadása. Lapunk múlt számában röviden megemlékeztünk arról, hogy a Jókai Egyesület közgyűlését ünneppé avatta dr. Kenessey Kálmán előadása, aki a közgyűlés keretében méltatta az ögyaiiai két tudományos intézet s az astrofizikai observafórium és a meteorologiai és földmágnességi intézet félszázados fennállását. Tulajdonképpen em'ékbeszéd volt ez néhai Konkoly Thege Miklós, e nagy alapitó és a magyar tudományos világ e büszkesége fele t, aki ezelőtt ötven évvel Németországban töltötte a fiz kai és kémiai labaraíóriumban ifjú éveit, hogy életrehivja az elárvult magyar csillagászatot. Az ő tervszerű és lankadatlan munkáját méltatta a tudós előadó, a tárgy gazdag és fölényes ismeretével, vonzó és közvetlen előadásában. Konkoly Thege Miklós nagy egyénisége domborodott ki előttünk, a nagy tudósé, a megalkuvást és meghalrálást nem ismerő magyar emberé, szívós energiák és erős akarások e nagy alakjáé. Aáéitó mindenképpen arra, hogy emlékezete közöttünk éljen, aki mindenét: idejét, vagyonát arra áldozta, hogy a magyar kultúrát emelje és terjessze, a miveit világgal is megismertesse. Ezt szolgálja két viiághirü alapítása az ógyallai csillagvizsgáló és a meteorologiai intézet. Dr. Kenessey szép előadása megismertette \ velünk mind a kettőt és ezért hálásak vagyunk j neki is, a Jókai Egyesületnek is, amelyekre ' alkalmat adott. , Magyar tanító. Félhivatalos tanügyi lap. — Hozzászólás. Most került a kezünkbe az uj tanügyi folyóirat a „Magyar Tanitó“ első száma, melyet figyelmesen átolvastunk és szóljon ez a kis ismertetés arról, amit nem olvastunk benne. A helybeli és a környékbeli magyar tanítók egy kisebb csoportja magyar tanügyi lap kiadását határozta ei az állami tanfelügyelő kezdeményezése és ösztönzése folytán. Ezt a | mozgalmat — ismerve a tanfelügyelő elveit — már akkor igen különösnek találtuk. Hogy a szlovák tanfelügyelő szorgalmazza a magyar tanügyi lap megindítását, paradoxonnak találtuk, de most már körülbelül megérthető a dolog és azt a be nem avatott közönség előtt is megvilágíthatjuk. December 30-án az állami tanfelügyelő szíikebb értekezletet hivott egybe, hogy a kiadandó tanügyi lap ügyét megbeszéljék. Mindenki azt várta, hogy az ezer sebből vérző magyar iskola ügyének védelmére és a magyar tanítóság erkölcsi és anyagi ügyeinek előmozdítására van szükség és ezért indul meg független szerkesztővel élén a tanügyi lap. A tanítók is ezt szerették volna, de ez a kívánságuk egyelőre ily tornában nem teljesülhetett Az egész vonalon az állami tanfelügyelő akarata jutott érvényre és igy született meg a Magyar Tanító, melynek felelős szerkesztője maga az állami tanfelügyelő, Martin Jezso ur. Mi a tanfelügyelőt nem vagyunk szerencsések ismerni és egyéniségére csupán működéséből következtethetünk. Ezek mérlegelésével meg is mondjuk őszintén, kertelés nélkül magyarul, hogy ő véleményünk szerint nem alkalmas egyéniség arra, hogy a magyar tanítóság mozgalmának élére álljon, mert <5 a magyar tanítóság törekvéseivel, kívánságaival szemben a kormány merev álláspontját képviseli, Stefanekét vagy Fo’prechtét. akikről tudjuk, hogy mennyire szivükön hordják a magyar iskola és a magyar tanítóság érdekeit. A tanfelügyelő az uj tanügyi lappal, melynek szerkesztője lett, két célt ért el: csinált egy félhivatalos lapot, mely a tanítóság költségén közli a szlovák tanügyi rendelkezéseket magyar fordításban, tehát a kormány kötelességét a magyar tanítóság, illetve az iskolafentartók pénzén végzi el; a másik cél, amit a tanfelügyelő elért az, hogy a félhivatalos jelleggel leszerelte a magyar tanítóság jogos törekvéseit, kritikája jogát a kormány tanügyi politikájával szemben, mert félhivatalos lap ilyet „kezet fogva a felsőtibséggel“ csakugyan nem tárgyalhat. Szóval a magyar tanítóságnak méregfogai ezzel gondosan el vannak távoliíva és olyan cikkek, amelyek még élénk emlékezetünkben vannak, nem fognak ebben a lapban napvilágot látni. Ami tehát a komáromi tanfelügyelőknek sohasem sikerült, azt elérte ügyes politikájával Jezsó Márton, a félhivatalos tanügyi lap szerkesztője. Helyes, rendben van. Ezt majd elvégzi a tanítóság helyett a független magyar sajtó. De szerintünk mégis csak az lett volna szükséges és az pótolt volna hézagot, ha ezek a kívánságok és törekvések egy tanügyi szaklapban is teret kaphatnak. Az első számból ítélve nem fognak helyet kapni ott sohasem, kiszorítja onnét a Skolsky Referát alyai gondoskodásának dicsérete. A Magyar Tanitó számára tudnánk témákkal szolgálni. Nem találunk benne egy hangot sem az elbocsátott és szélnek eresztett magyar tanítók százainak szenvedéseiről és földönfutóvá tételéről, egy betű sincsen a nyelvhatárok mentén elszlovákositott magyar iskolák szomorú sorsáról, vagy ha ezeket politikai kérdéseknek minősítette volna a szerkesztő, aki a tanügyi kormánytól függő viszonyban van, írhatott volna talán arról az égetően fontos kérdésről, hogy a másfél millió magyar részére meghagyott magyar iskolák tanítóságának utánpótlására nincsen magyar tanítóképző még ma sem. Egy hangot sem találunk benne a községi és felekezeti tanítói illetmények beszüntetéséről, pedig ez is elég fontos gazdasági és kari érdeke a tanítóságnak. Nem látjuk benne az Ígéretek politikájának jogos bírálatát, amely hónapról hónapra, hétről-hétre csak igér, de
