Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-05 / 11. szám

i«g|venket1tdik évfolyam.

II. szám.

Szombati 1981. február 9.

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

EJ'cftretésí ár Caeb-<z!«vúU értíikfw s Helyben és »tdéfcre portai MéíJwtWéssel:

Sgész rvre 68 K, felé Tie 30 K, «»‘gjcdérre 15 K.

Egye» szám árat 70 fillér.

Politikai lap.

Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF <tr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nsdor-u. 2á., hová úgy a lap szellemi részót illető közlemények, mist hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kötóaudík. Kéziratokat nem adunk vissza.

Megjelenik winden szerdán és szombat»«.

Kapkodás látszik,

abban, hogy a francia rokonszenv ina egyik, holnap pedig másik nemzet irányában nyilat- j kozik meg. Hosszú évszázadok tapasztalatai szerint erre nem igen lehet építeni. A francia nép természetében fekszik az újdonságok iránti vágyakozás, ami azt jelenti, hogy hamar megun mindent és mindenkit, meri alaptermészete eat így követeli. A divatok országában nem is lehet ez máskép. Az ügyes francia diplomácia mindenből divatot csinál. S amint a divat vál• to-zásokat szenved, ép úgy változik az országnak viszonya is más államokkal szemben. Magyarországgal szemben például a békekonferencia tartama alatt a lehető legnagyobb elfenszetwvel viselkedett. Egészen a legutóbbi időkig valóságos ellenségként kezelte. Azoknak a szigorú föltételeknek enyhítésébe, amelyeket Magyarországra kiszabtak, belemenni nem akart, sőt, ha lehetett volna, még szigorúbbá tette volna azokat. Mikor azután a békekötés megtörtént, az irgalmas szamaritánus szerepét veszi fel. Mindenki részvét nélkül tekint arra a szegény országra, csak épen Franciaország mutat irányában rckonszenvet, baráti érzést, Ha a magyarok jótanácsot, vigaszt keresnek — irja az egyik legtekintélyesebb franci lap, — akkor forduljanak bizalommal Franciaországhoz, mely olyan politikát folytat, hogy azzal sikerüljön a magyarok bizalmát megnyernie.

Franciaország tehát élénken óhajt Magyarországgal bizalmas, jó viszonyba lépni. A magyarok is mindenkor nagy súlyt helyeztek a franciák barátságára, sőt mondhatjuk, hogy minden önző érdek kizárásával óhajtottak is a franciákkal a lehető legjobb, legszívélyesebb viszonyban élni. A háború megzavarta ugyan ezt a jó viszonyt, de a magyar nép lelkének mélyén mindig ott volt a tisztelet és nagyrabecsülés e nagy nemzet iránt és sohasem hallottunk olyan hangokat, amelyek a gyűlölet kifejezői lettek volna a franciák iránt. Műveltségűk mellett bámultuk hősiességüket, amit meg is érdemeltek. És azt hittük, hogy a részvéi előbb nyilatkozik meg majd Magyarország iránt.

Ebben a föltevésünkben azonban alaposan csalódtunk és amikor mostan azt halljuk, iiogy Franciaország igazi, őszinte részvéttel viseltetik a magyarok iránt, sőt Iw vágya az, hogy a magyarok bizalmát megnyerhesse, akkor csak az irgalmas szamaritánus meséje jut eszünkbe. Senki ezen a világon nem törődik a mindenéből megfosztott Magyarországgal, senki sem akar rajta segíteni. Franciaország az első, amely legalább szóval, jótanácsokkal fordul feléje, hogy nagy'fájdalmaiban vigasztalja. Azokra a sebekre, amelyek a magyarság testén nyitva állanak, a franciák adnak egy kis enyhítő balzsamot, gyógyító irt s ha nem is használ ez sokat, de mégis csak valami, mert legalább azt látjuk, hogy egy nép tudomást szerez Magyarország felől, részvéttel osztozik bánatában, bárha a nagy sebeket ő ütötte rajta.

S ha nem Franciaország merev magatartása tette volna oiy súlyossá Magyarország helyzetét, talán többre értékelnék azt a rokonszenvet, mely megnyilatkozik irányában. Így azonban

csak az újdonságok iránti vágyakozást látjuk benne, mely még a részvétet is képes fölkelteni. Hiszen még legnagyobb ellenségünkhöz is van egy vigasztaló szavunk, ha édesanyját elvesztette, de azt ezzel föl nem támaszthatjuk. .Magyarország is elvesztette mindenét s most kapja a részvetnyilatkozalokat; de hogy menynyire képesek ezek súlyos helyzetén segíteni, azt megmondani képesek nem vagyunk.

A jó tanács aranyat er, — így szól a közmondás. Ószintén kívánjuk, hogy magyar testvéreink a franciák jótanácsait és rokonszenvét kamatoztathassák a maguk javára. Ezzet azonban sietniük kell, inert félő, hogy amily hirielenében jött ez a vigasz, ép oly gyorsan el is tűnik a rokonszenv, ha divatját múlta. Magyar testvéreinknek tehát meg kell ragadniok az alkalmat, hogy Franciaországgal a bizalmas viszonyt megtarthassák, mert ha ezt elmulasztják, igazán nem lesz egyetlen barátjuk sem. Most az egyszer talán őszinte a rokonszenv.

EiÓléíiil i ÉS® ÜSZÜlÉi.

A községi képviselőtestületi választásokról szóló és az eljárást szabályozó törvény, mely 1920 december 31-én Szlovenszkóban is hatályba lépett, meg fogja szüntetni az eddigi kinevezett képviselőtestületek működését és választói jogot ad minden csehszlovák állampolgárnak nemre való tekintet nélkül, aki 21 ik életévét betöltötte s egy községben legalább 3 hónapja lakik. Választói jogot gyakorolnak a katonák is. A törvénynek ez a rendelkezése kifogásolható, mert a katonák a községekben nem állandó lakosok s nem vesznek részt a községekkel szentben való polgári kötelezettségekben és a kis községekben elhelyezett nagyobb számú katonaság könnyen megakadályozhatja a törzsökös és a községi közterhek viselésében résztvevőjakosság akaratának megnyilvánulását. Minden választó csak egy községben és csak személyesen gyakorolhatja a választói jogot. A választói jogosultságból való kizárás eseteit a törvény részletesen sorolja fel. A képviselőtestületbe azok választhatók meg, akik választói joggal bírnak, 26 ik életévüket be öltötték s a községben legalább egy esztendeje laknak.

A választásokban vaió részvétel kötelező. Ez alól fel vannak mentve az orvosok, a hatvan éven felüli egyének, a betegek, azok, akiket ebben hivatásbeli halaszthatatlan kötelességük meggátol s kik a választási helytől legalább 25 kilométernyi távolságban tartózkodnak s akiket a részvételben közlekedési zavarok vagy más elháríthatatlan körülmények megakadályoznak. A megválasztott köteles a választást elfogadni s ezen kötelezettség alól fel van mentve: a nők, a 60 évnél idősebb egyének, akik az utolsó két évben a képviselő testület tagjai voltak, a betegek, azok, akik hivatásuknál fogva gyakran vagy huzamosabban a községből távol vannak, akiket hivataluk meggátol a képviselőtestületben való részvételre, katonák stb.

A képviselőtestületi tagok száma: 200 lakosig 9, 500 lakosig 12, 1000 lakosig 15, 1500 lakosig 18, 2000 lakosig 24, 5000 lakosig 20, 20.000 lakosig 36, 50.000 lakosig 42, 100.000 lakosig 48, ezenfelül 60.

A képviselőtestületi tagság az első váiasze tásnál 3 évre, a további választásoknál 4 évr szól.

A választási névjegyzéket bizottság készíti ei. Azok a községek, melyekben 5000-nél kevesebb lakos van, egy kerületet alkotnak, a többi községek több kerületekre osztandók. A névjegyzéket 14 napi közszemlére kell kitenni, az 5000-nél több lakóssal biró községekben sokszorosítani kell és az igénylőknek rendelkezésére kell bocsájtani. A választói névjegyzék ellen felszólamlásnak van helye.

A választás vagy az aránytagos képviseleti rendszer alapján vagy a relativ többség elvének alapján történik. Az aránylagos képviseleti rendszer alapján történik a választás azon községekben, amelyek több mint 1000 lakóssal bírnak. A többi községekben a relativ többség elvének alapján, kivéve, ha a választói névjegyzék közszemlére történt kitétele után számitolt 8 napon belül a választóknak legalább egy tized része nem kéri az aránylagos képviseleti rendszer alkalmazását. (Tehát 1000-né! kevesebb lélekszáinmal biró községekben, ha több párt jelöl, az fog győzni, aki a legtöbb szavazatot kapta. A többi párt pedig, ha csak egy szavazatta] kapott is kevesebbet, teljesen ki fog maradni a község képviselőtestületéből. Ez ellen lehet fellebbezni a közigazgatósági hatóság utján a zsupánhoz a választói névjegyzék kitételétől számított 8 napon belül.)

A választási napot megelőző 14 ik nap déli 12 órájáig kötelesek a pártok vagy választási csoportok a jelölő listát két példányban a községi hivatalhoz beterjeszteni, a párt ineghatalmazotlját bejelenteni és a jelölő listán minden jelölt köteles írásban elismerni a jelölés elfogadását. A listák meg lesznek számozva. A választást 8 nappal megelőzőleg közzé kell tenni a jelölő listákat. (Tehát minden községben és városban a jelölő listán a választásokra, pártunk meghatalmazottját és ennek helyettesét is jelentsék be. A jelölő listákat pártunk vidéki szervezetei kérjék a keresztény szocialista párt központjától, (ha a jelölő listát kérik, akkor közöljék velünk, hogy az illető községben hány tagból áll a képviselőtestület, hogy megfelelő nyomtatványt küldjünk), azután annak rovatait töltsék ki és úgy nyújtsák be 2 példányban a jegyzőhöz, aki az átvételt a 3-ik példányon elismeri. A harmadik példányt a választási megbízott tartsa meg.

Az egyesitett listákat a mandátumok szétosztása során mint egységet veszik tekintetbe.

Azokban a községekben, ahol csak egy jelölőlistát adnak be, vagy az egyes pártok összesen csak annyi egyént jelölnek, ahány képviselőtestületi tagság betöltésre kerül, választást nem tartanak, hanem a jelöltek megválasztottaknak tekintetnek.

A választásnak vasárnapi napon kell lennie s ezen a napon és az ezt megelőző napon szesztilalom áll fenn.

A választási napot 8 nappal megelőzőleg nyilvános hirdetmény utján közzé kell tenni, a választás napját, helyét stb. A választóknak a jelölő listákat és a választási igazolványt ki kell kézbesíteni 3 nappal a választás előtt. A választás bizottságok előtt történik. A szavazatok leadása úgy történik, mint a képviselővátasztáso-