Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-02-02 / 10. szám

Iegy»efike{tedik évfolyam«

10. S2&Sttt

Sxerdaj E92I. február 2.

KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY

fcJőfaeífiíi ar Caefe-esiovák fitfkben:

Helyben és vidékre postai szétküldéssé!;

Égé« ovié 60 K, félévre 36 K, negyedévit 15 K. Egyes szám á&a: 76 fillér«

A cseh Bismarck.

Benes külügyi expozéja elbizott hangjával és apodiktikus, a diplomáciai életben szokatlan kijelentései vei ellenkező hatást váltottak ki mindenütt, mint arra számított. Ennek a beszédnek bírálatát magyar részről elmondottak Prágában is a nemzetgyűlésen, de visszhangja támadt az összes utódállamokban, különösen a beszédben leginkább kipécézeít Magyarországon

A külügyér imperializmusa nem lep meg bennünket: hiszen Benes volt az, aki a háborút követő nagy összeomlás előtt és után a titkos diplomácia minden eszközével fordult Ausztria és Magyarország elien és érvei előtt az antant meghódolt, a történeti határokból földrajzi és stratégiai határokat csinált. így jutottunk mi is Csehszlovákiába minden megkérdezésünk és meghallgatásunk nélkül.

Az uj állam demokratizmusa helyett most már látjuk, hogy mit kaptunk. Szabadságok helyett szolgaság vár reánk, ha erőinket össze nem gyűjtjük. Benes volt az, aki kijelentette, hogy mi nem vagyunk egyenjogú polgárok és mirólunk meg a német kisebbségről is úgy informálja az ántánlot, hogy államellenesek törekvéseink. Ezek a titkos írások napfényre kerültek és mi tisztában lehelünk Benessel és szándékaival a magyar kisebbséggel szemben.

A magyar politika is ehhez kénytelen igazodni Se Benes, se más ne várja tőlünk, hogy politikájáért lelkesedjék a magyarság Benes nemcsak az idekapcsolt magyarságot akarja járomba hajtani, de parancsokat küld a Dunán át is Budapest felé. Nem kisebb dologba, mint az államforma kérdése üti bele az orrát bismarcki lendületlel, de Bismarck eszessége és előrelátása nélkül. Mi sem természetesebb, mint az, hogy Magyarországon a Csehszlovák köztársaság ilyen expozék után nem lesz népszerűvé. A falánk és rossz szomszéd ne várjon udvariasságot és szivességet. Benes gyarmatává akarja tenni Magyarországot. Iparcikkeknek kíván «ott piacot szerezni, természetesen gabona ellenében.

Ámde casus belli és egyéb barátságos kijelentések után nem hisszük, hogy ez sikerrel járjon. Magyarország gabonáért Ausztriától, sőt a hatalmas Németországtól is azt kap, amire szüksége van, akiknek jóindulatát nem kell külön alku tárgyává tenni.

Benes imperializmusa hajótörést fog szenvedni a demokrácia elvein, amelyek békét és munkát akarnak. Ezt pedig állandó fegyvercsörgetéssel nem lehetett sohasem elérni. I

Politikai lap.

Főszerkesztő: OÁ ÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr.

S várisi ifi híéíh.

A városi t&rvényhalóság feloszlatása uj -pclyzetet teremteti a községi életben. A lakosság azon része, mely a közterheket viseli, belátta azt, hogy reális politikát kell követnie és ■a séielmi politika folytatására hiányzanak a törvényes előfeltételek, a közszabadságok korlátozása és sztmeíelése folytán.

Ez a gondolat hívja éleire a városi pártot, melynek megalakítását még a múlt év nyarán sürgettük. Azóta saját kárán beláthatta a lakosság teherviselő része, hogy milyen sors vár tea arra az esetre, ha nem szervezkedik és ölbe tett kezekkel nézi azr, hogyan rendelkeznek róka és -'nélküle olyanok, akik ehhez sem megértéssel, sem hozzáértéssel nem rendelkeznek.

Ä városi polgárságra saját érdekeinek védelme szempontjából' egy kötelesség hárul : szervezkedni. Ez a szerveskedés megtörténik olyan alapon amely egyesíthet minden erőt, mert ez az ,egyesülés a poBtika teljes kizárásával történik.

A város; párt tehát napi cs pá;(politikát nem fog folytatni, csupán városi politikát, mely a város anyagi és kulturális fellendülését fogja szolgálni, ezen a platformon minden komáromi ember részivehet a városi párt munkájában, mert az sem párt, sen; osztály, sem felekezeti ikülömbségeket nem ismer és ezektől a szempontoktól el vonatkozva fogja megkezdeni munkáját.

Akit tehát sorsa ehhez a városhoz fűz és üt keil élnie és akinek ne.n közömbös a városnak jövendő sorsa, amely jó -részben tőlünk is ifEgg: az járuljon munkájával és támogatásával az uj alakulás main, mozdítsa e!ő annak sikeréi, mert ezzel a város egyetemének használ.

Amennyire a párt gazdag és szociális tartalommal telkeit programjába belepillantanunk sikerült, az kielégíthet ’ mindenkit. Ez a Programm a p >gressziviíás jegyében készült és számol a város j vő fejlődésével ugv anvagi mini kulturális téren,

Egy pillanatig sem kételkedünk azon, hogy ennek a pó tnak ezer és ezer tagja lesz az ipar, kereskedelem, a hivatalnoki osztály, a szellemi és a testi munkások köréből. Ezt anyoiyival .inkább bizonyosra vehetjük, mert az a tevékenység, amelyet a párt ígér és megvalósítani akar, az cpiiő munka, amelyből' csak jólét fakadhat. Nem rombol és nem 'pusztít e! javakat sem erkölcsieket, sem anyagiakat, A városi párt válogassa meg vezérkarát a dolgozókból, akik a társadalmi munka mién eddig is kivették részüket. Mi nyugodtan követhetjük őket a város szebb jövője felé vezető utón.

Á Hiép&zámlálás.

Mire ügyeljen a kösiöuség ?

Február 16-án kezdődik a népszámlálás Szlovenszkóban. Igen fontos a nemzeti kisebbségek szempontjából és minden magyar embernek kötelességévé teszi nemzetisége és anyanyelve kifejezett hangsúlyozását. Ettől függ többek között a vegyes nyelvíerüléteken a magyar iskolák sorsa, mert mindenütt, ahol a magyarság százalékszáma a 20%-ot meghaladja, követelhetjük a magyar iskolát.

Mindenki nézzen utána miiyen anyanyelvűnek jegyzik be. de mindenki mondja be azt is, milyen nyelveket ért. Tehát a magyar a német vagy más nyelv tudását el ne hallgassa.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Náöor-a, IS. hová úgy a lap szellemi részét illető'közléséi., ,-pk, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak sü>. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza.

Sagjeístók minden az rdán és szombaton.

1ÍVVNVJ . HU

A népszámlálásra vonatkozólag a fontosabb tudnivalók a következők:

A mostani népszámlálásnál újítás az a kérdés, hogy ki miiyen nemzetiséghez (naticnalitás) tartozik. Ez ne ni ugyanaz, mint az állami hovátartozás kérdése. A cseh-szlovák köztársaság magyar lakosai í:hát nem cseh-szlovák, hanem magyar nemzetiségűek. Minden magyar ember tehát a népszámlálási lap „Nem/Misig* cimü rovatába ez; i ja bele: magyar s a népszámlálási biztos j érdi.-éré vétesse fel és írassa bele a felvételi iv 11 rovatába: magyar.

Hogy ki milyen nem őséghez tartozik, azt csak ő maga határozh ja meg. Ezt a vallomást a biztosnak fei kel ennie és bejegyezni a népszámlálási ' , .i év »vbe. Csak 14 éven aluli kiskorúaknál vagy nem beszámítható egyéneknél dönti ei és iiátá of/a meg a családfő az illetők nemzetiségét. Csak az ily módon megállapított nemzetiségei szabad felvenni és bejegyezni a népszánüálási ivbe.

Minthogy minden 14 éven felüli egyén a maga szabad elhatározáséból határozza meg és vallja be nemzetiségé!, a népszámlálási biztosnak nem áll jogában a bejegyzést az illető személy hozzájárulása nélkül megváltoztatnia. Ha esetleg valamelyik népszámlálási biztos vonakodik bejegyezni valakinek magyar nemzetiségét, vagy más nemzetiséget ir be az ivbe, mint amilyet az illető egyén bevallott, akkor haladéktalanul jelentés ieendő a politikai hatóságnál és egyúttal a helyi politikai szervezetnél. A népszámlálási biztossal a nemzetiségre vonatkozólag nem kell tárgyalásokba bocsátkozni, ha valaki egy határozott nemzetiséget (pl. a magyart) már bevallott.

A biztos csak akkor avatkozhatik bele, ha valaki pl. két nemzetiséget vagy egyet se vall be. Mindazokon a helyeken, ahol nem magyar ember tölti ki a népszámlálási lapot és felvételi ivet, mindenki bizonyosodjék meg afelől, hogy a bediktált nemzetiséget irta-e fei a biztos? Azért mindenki nézze végig a kilölíött ivet; ezt senkitől sem lehet megtagadna Ha a lakástulajdonos, vagy a népszámlálási biztos nem kérdezősködik is a nemzetiség felöl, akkor ís legyen rajta mindenki, Hogy a megfelelő rovat az ő személyét illetőleg helyesen legyen kitöltve.

Ha valaki azon gyanúval él, hogy nationalitását elferdítve, helytelenül vették fel, akkor forduljon politikai pártszervezetéhez, amely ki fogja számára eszközölni a politikai hatóságnál a felvételi ivbe való betekintést. Ha a fél nem í-ult odahaza, amikor a népszámlálási biztos a lakásán járt, akkor forduljon utólag a népszámlálási biztoshoz megnézendő, helyesen történt-e a bejegyzés.

Ha ez nem fele! meg a valóságnak, akkor szólítsa fel a biztost a helyesbítésre s arra, hogy vele együtt, ott helyben Írja alá az eszközölt javítást. Ha a biztos nem akarja végrehajtani a helyesbítést, panasz teendő a járási főszolgabírói hivatalnál s a politikai helyi szervezet értesítendő a dologról.

A nemzetiség helyes bejegyzése rendkívül fontos az iskolák, a nyelvhasználat, a közigazgatás és törvénykezés szempontjából.

Használt íróasztalt keresek megvételre. Cím a kiadóban.

— Ügyvédi határidő napló kapható Spitzer Sándor könyv- és papirkeres* kedésében Komárom, Nádor-utca 29.