Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-26 / 8. szám
„Komáromi Lapok" 8, oldal. 1921. január 26. a világ megváltását és egy nagyszerű állapotot, amely az egyenlőtlenségeket megszünteti. Vezetőik bizonyára igy állították be az egész kérdést. Elismeri, hogy ez igy is lehet ott, ahol a kommunizmus talaja elő van készítve. De nem igy van az ott, ahol ennek irányában nincsenek előkészületek. Azt hiszi, hogy senki sem akarja, hogy olyan valami történjék, ami túl is megtörtént, ahol előkészület nélkül belerohantak a kommunizmusba. Ennek az eredménye az, hogy a szocialista párt a vállalkozásával teljesen elvesztette a talajt a lábai alól. Nem elég a proletárdiktatúrát kikiáltani, ezt meg lehet csinálni máról-holnapra, de azt megtartani, ez már nem oly könnyű dolog. Elszigetelve ez sehogyan sem képzelhető el, csak úgy, ha az a többi államokban is jelentkezik és tért hódit. Ez az elszigeteltsége döntötte meg a magyar tanácsköztársaságot is, körülötte királyságok, köztársaságok, a kommunizmus ellenségei, záit falanxot alkottak. Itt is el lehetne ezt érni, de mit érnénk el ezzel ? A szomszédok: Lengyelország, Románia és különösen Jugoszlávia a kommunizmust teljesen elnyomják, Jugoszláviában nagyobb nyomást kell elszenvednie, mint a magyarországi szocialistáknak. Kommunizmusról csak abban az esetben lehetne beszélni, ha ennek eszméje minden müveit államban megérnék a kivitelre. A szónok is kommunista és a kommunizmust a szocializmus végcéljának tartja De helytelennek tarlja a kommunista párt felfogását is általában e kérdésről. Ha ugyanis valaki kiváló szorgalmával vagy munkájával, esetleg szellemi munkával vagyon birtokába jut, arra nyomban rásütik a burzsoá-bélyeget. Ez helytelen taktika. Arra kell törekedni, hogy az intelligenciát, a szellemi munkásokat is megnyerjék a kommunizmus gondolatának, mert ezek nélkül a tanácsrendszerre áttérni nem lehet, ezt a munkát elvégezni eredményesen nem tudják. Ha a pro letáriátus meg tudja nyerni a burzsoától függő viszonyban levő szellemi intellektust, ha az függetleníteni tudja magát és a szocialista elveknek nyíltan hirdetőjévé válik, akkor van remény aira, hogy rázkódtaiás nélkül megvalósítható az átmenet. Példát is hoz fel arra. Kikiáltják a tanácskormányt. Egy ifjú párttagot megbíznak például a város pénzügyei vezetésével, akinek ehhez miveltsége, előtanulmányai, gyakorlata irányoznak, egész bizonyos, hogy a várost pénzügyileg tönkretenné. — Felkiáltások: Azt már nem lehet! A szónok liive a fanácskormányok rendszerének, de csak úgy, ha a tömegeket erre kineveljük és kioktatjuk a kommunizmus elveire, a kollektiv termelésre. Azt gondolják, hogy a falu népe kommunista és a földmunkások mind velünk vannak. Dehogy igy áli e dolog. Kommunista eddig, inig a földbirtokot fel riem osztják, azután, ha földhöz jutott vagyont gyűjt, de magának és azon lesz, hogy meggazdagodjék. A falu népe nincs áthatva ettől az eszméktől és ellensége a kommunizmusnak, amit a városok ipari munkássága magában megvalósítani mégsem képes. Előadása végén a 111. Internacionálé és a moszkvai 21 pont kérdéseit fejtegeti. Ezt ma még megvalósilhatónak nem tartja, mivel ehhez a politikai érettség és fegyelmezettség hiányzik s a tömegek nincsenek a kulturáltság kellő fokán. Összegezve az előadoííakat: kijelenti, hogy a kommunizmus idejét nem tartja elérkezeitnek, mert azt ma az adott viszonyok folytán megvalósítani nem lehet. Garbai elsőrendű szónok és szavai nagy hatást kellettek. A gyűlés zajos ifjúsága is türtőztette magát, miuián néhány közbeszólót alaposan elnémított. Egy közbeszólásra:-------Ezt már hallottuk! Beszéljen a Hl. internacionáléról! így válaszolt: — Az elvtársak sok butaságot meghallgattak húszszor is, most egészen okos dologról van szó, hát kétszer is meghallgathatnák, — Halljuk a III. internacionálét I Erre igy válaszolt: — Most én vagyok a szószéken és én szabom meg előadásom táigyát, ha maga áli ide, akkor maga arról teszel, amiről tud. Általában azonban figyelemmel hallgatták beszédét. Utána Dénes Emil szóiall és megbélyegezte azt, hogy Garbai és társai a párt tudtán kívül jöttek ide. Erről — úgymond — „hivatalos“ helyről értesült. Levelet irt nekik, hogy ne jöjjenek, ez bizonyára elkerülte őket. Egyes emberek képesek volnának a pártot megbontani és nem átallották szombaton este plakátokat is ragasztatni. Ezt undorítónak találja. Egyebekben Garbai beszédéből ezt láija, hogy „elvi“ kíilömbségek nincsenek, csak „taktikai“ eltérések. Mindketten a proletárdiktatúrát akarják megvalósitani, Garbai később, a baloldaliak pedig most. Rónai népbiztos is a komimul ellen. Dr. Rónai Zoltán a volt igazságügyinépbiztos, aki Garbai kétórás előadása után jutott csak szóhoz, szintén igen jó szónok és már nem oly figyelemmel hallgatja a közönség. A világháború előidézéséről beszél, melyet a nacionalisták és a burzsoázia idézett elő. A világháború után a tömegeken láz futott végig az egész világon, ez valami megfoghatlon tömeghisztéria és annak tünetei közé tartozik az, hogy a legszélsőbb eszmék hódítanak tért. Most a kommunizmus gondolata. Hive a harmadik internacionálénak, de a kent unizmus gyakorlati megvalósítását ő sem farija időszerűnek, mert annak ma még igen nagy ellenzéke van. A szónokot nyugodtan hallgatták meg, aki beszédét röviden befejezte. A vezetők tanácskozása. Délután a baloldali és jobboldali vezetők valamint Garbai, dr. Rónai és Fehér vendégek a Kreft féle vendéglő külön helyiségében tanácskozásra gyűltek össze. Ezek közt voltak a disszidensek közül dr. Föidessy, Hacker igazgató, dr. Raáb ügyvéd és többen. A tanácskozás késő eslig tartott és mint értesülünk, azzal az eredménnyel végződöd, hogy bevárják a Wienben február 22 én öszszeüiö pártkongresszust. Az ottani állásfoglalás lesz a párt taktikájára nézve mérvadó. Egy hónapig tehát érdemleges lépés nem történik a párt szétválása ügyében. 'A gyűlés vége. A gyűlés végén Varga Pál mondott köszönetét a jelenlevők nyugodt és higgadt magatartásáért és előterjesztette a határozati javaslatot, hogy a párt mondja ki egysége fentartását. Segítsünk a szegényeken. A komáromi Népjóléti központ január utolsó belében tagokat toboroz a népjóléti akció táborába, melyben egyesileni kívánja a város minden rendű és rangú lakosságát. Ennek a ceija anyagi eszközöket biztosítani a Népjóléti Bizottság részére, amely rövid fennállása óta a következő munkát végezte el: 1. A gyermekvédelem éidekében megnyitotta a gyermekkonyhát, ahol naponta 4Ü0 szegény gyermek kap meleg és tápláló ételt (kakaó, erőlevesek és egy darab kenyér.) Kiosztott az iskolás gyermekek közt több, mint 200 pár cipőt, sok ruhaneműt, melyet első sorban a hadiárvák, az eltűntek, hadifoglyok és a keresetképíelen rokkantak gyermekei kaptak. 2. Az anya-és csecsemővédelem megszervezését, amely hivatva van a csecsemő halandóságot csökkenteni és az életnek, az emberiségnek megmenteni a gyermeket, most végzi a Népjóléti Központ. Felkeresi a szülő nőket otthonukban és őket tanáccsal, gyógyszerrel, tápszerrel, ha szükséges tüzelővel és ruhanemíiekkel támogatja. 3. A szegenyügy terén megnyitotta a Népkonyha áldásos imézményét, ahol a keresetre és munkára teljesen képtelen aggok és betegek naponta Ízletes, meleg ebédhez jutnak. Az Ínséges családokat karácsony előtt ingyen tűzifával, petróleummal segélyezte és köztük lisztet és más élelmi szereket is osztott ki. Mindehhez nagyobb anyagi eszközök volnának szükségesek, addig ezt kizárólag a társadalom teremletfe elő. Hogy működési tervet dolgozhassunk ki, szükséges tudnunk, miié és kikre számíthatunk a népsegités e munkájában, ezért a Népjóléti Központ kebelében megalakult propaganda osztály a Leányegyesület közreműködésével tagokat gyűjt a Népjóléti Központ részére, A tagul jelentkezők a nekik és vagyoni körülményeiknek megfelelő tagsági módozstot kiválasztják és az erre szánt dijat hozzánk eljuttatják. Ezeket az év folyamán megismétlődő jótékony gyűjtések alól tehermentesíteni is kívánja a Népjóléti Központ. Tagsági módozatok a következők: a) a jótékony egyletek és intézmények testületileg dij fizetés nélkül, b) más emberbaráti, társadalmi és kulturális egyesületek évi ^díjfizetéssel, c) alapitó tagok egyszersmindenkorra fizetendő (évi 1000 K-ás részletekben is töileszthelő) 5000 K dij, d) védő tagok havi 50 K-val kezdődő dij felajánlásával, e) rendes (agok évi két részletben fizetendő 100 K, f) páríoló tagok évi 50 K, g) és gyámolitó tagok évi 20 K dij fizetésének kötelezettségével. 9. §. A Népjóléti Központ tagja lehet minden 18 életévet betöltött állampolgár nemére való tekintet nélkül. 10. §. A tagsági kötelezettség három évre terjed. A kötelezettség lejártával a kilépést szabályszerűen be nem jelentő tag a Központnak további 3 évre tagja marad. ll Sáp lés testi Mm. — A szlovenszköi Vörös Kereszt szervezeteket feloszlatja a prágai kormány. — Vagyonát a csehszlovák Vörös Kereszt résiére foglalják le. — Mi lesz a sorsuk? senki se tudja. — A Magyar Vörös Kereszt egyletek halálos Ítéletét meghozta a kormány. Ezeket a régi, kipróbált szervezeteket rendre feloszlatja és vagyonukat lefoglalja a csehszlovák Vörös Kereszt részére. így szól a legújabb rendelet is, olvassuk, hogy a hatalom szava előtt meghajolnak a Vörös Kereszt szervezetei, a csallóközi járási virágzó fiókegylet, mely a háborít alatt oly sok jót tett, vagyonát is átadta. Nem vagyunk egy cseppet sem meglepve, hogy a kormány ezt a nemzetközi intézményt is nacionalista szempontból kezeli és az itt talált mintaszerűen működő intézmények egyikét egyszerűen lerombolja. így iátjuk ezt más téren is, ahol a kormány épitení képtelen, fejlesztő munkát végezni, úgy látszik, nem is akar. A Vörös Kereszt hálózata mintaszerűen ki volt épiíve, Komárommcgyében is, ahol negyvenéves múltra tekinthet vissza ez az intézmény. A városban is népszerű volt, a háború alatt több kórházat is tartott fenn és a háborús jótékonyság intézésében elsőrangú szerepet vitt. Természetesen ezt is feloszlatta a hatalom, amely megkísérelte legalább azt, hogy inás alakban tovább fungáljon. Ámde az a mód, ahogyan ez történt, csirájában megölte a jonb sorsra érdemes törekvést. A helyi viszonyokba belecsöppent idegen embereknek az ilyen társadalmi munkához sem helyi ismereteik nincsenek, sem irántuk a közönség széleseob rétegeinek bizalma ki nem fejlődhetett, nevük uj pengésü, ismeretlen. A komáromi Vörös Kereszt élén Majdák István pénzügyigazgató állott. Még a leghívebb barátai sem állíthatták róla, hogy népszerű ember Komáromban, ahol nem is ismerte a hivatalos világon kívül senki, mert társas életet nem élt. A Vörös Kereszt ügye tehát ott van, ahol ezelőtt egy évvel volt. A régi Vörös Kereszt fel van osztva, bár hajlandó lett volna a humánus cél érdekében lovább működni. .Halijuk, hogy a pozsonyi központ csodálkozik azon, hogy Komáromban nincs Vörös Kereszt. Jöjjön ide valaki közülük, majd meglátja ennek okait, ha a szemeit kinyitja. Megtudhatja, hogy negyven évig volt és működött, azután szétrombolták, de újból felújítani nem tudlak.
