Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-22 / 7. szám
1921. január 22, „Komáromi Lapok" 3. oldal. akarja a túlsó oldallal való jóviszonyt, ne kockáztassa azt az ilyen köpködő, piszknló eszköz beengedésével, mert ez az eljárás igazán nélkülözi az őszinteség, a nyíltság, a férfiasság, a demokrácia minden kritériumát. Tüske. Crdélu magyarsága megteremd az egységes tróntól. Megmozdult Erdély magyarsága. — A „Magyar Szövetség“ előkészítése. — Gyűlés a kolozsvári városházán. — Egyhangúlag elhatároztak a kisebbségi szervezkedést. — Impozáns egység. Most, amikor a szlovenszkói magyarság egységes frontját fogja megvalósítani, amikor a Csehszlovákiához csatolt magyar kisebbség erőit csoportosig, ugyanakkor megmozdult az erdélyi magyarság is. Erdély magyar közéletének szine-java egybefogott az egységes erdélyi magyar front kiépítésének megvalósítására. Január 7-én volt a nagy szervezkedő gyűlés a kolozsvári városháza közgyűlési termében. Felvonultak Erdély közéletének régi, ismert alakjai, akik immár két év óta tartózkodtak mindennemű politikától. Túlnyomó többségben volt a középosztály, de nagyszámban vonult fel a gazdatársadalom is, valamint megjelentek az arisztokrácia képviselői is, a magyarság minden rétege képviselve volt a döntő jeleutőségü zászlóbontásnál. Grandpierre Emil dr. volt kormánybiztos nyitotta meg az ülést. Beszédében kifejtette az összejövetel célját, mely megakarja indítani a lecsatolt részek magyarságának szervezését. Ez a munka a trianoni békeszerződés ratifikálása után elengedhetetlenül szükséges. Első sorban azért, hogy a magyarságnak olyan elhelyezkedését biztosítsuk az uj áliam keretei között, amely számának, kultúrájának és gazdasági erejének megfelel. A mai gyűlés feladata az, hogy a Magyarországtól leszakított egész terület magyarságát egy egységes szervezetbe, egy Magyar Szövetségbe foglalja ös ze. Nem egységes program megállapításáról van szó, nem konkrét célokat kitűző politikai párt megállapításáról beszélünk. (Helyeslés.) Célunk csupán az, hogy a mai előkészítő értekezleten indítsuk meg a mozgalmat, alakítsuk meg a szervező-bizottságot, intézzünk felhívást az egész Románia területén élő magyarsághoz, hasonló szervező-bizottságok megalakítására. Ezek kiküldötteivel együtt fogjuk majd megtartani az egyetemes alakuló közgyűlést, amely hivatva lesz dönteni a magyarság politikai magatartása kérdésében. Beszédében még bejelentette az elnök, hogy a szervezett munkásság képviselőit is meghívta a gyűlésre. Ők azt jelentették ki, hogy a kisebbségi jogok érvényesítése szempontjából mindenben velünk tartanak, azonban internacionális párt lévén, ilyen mozgalomhoz nem csatlakozhatnak. A gyűlés ezután elnökséget választolt, majd Grandpierre Emil mint előadó terjesztette elő amaz alapelveket, amelyekkel véleménye szerint a magyarság szervezése sikerre! megvalósítható. Az alapgondolat az, hogy mi magyarok mint nemzeti kisebbség kívánhatjuk elhelyezkedésünket. Tehát ennek megfelelően egy olyan szervezetet kell alkotnunk, amely felül áll minden politikai pártfrakción, minden osztályellentéten s amely az egyetemes magyarságot magában foglalja. Ennek a szervezetnek szüksége van egy központi szervre, amely az adott esetekben megadja a szükséges utasításokat s amelynek utasításait a magyarság egyeteme föl tétlenül követni fogja. Az uj Románia magyarságának központja történelmi szempontból is csak Kolozsvár lehet. Ezért a szervezkedésnek is innen kell kiindulnia. Itt kell megalkotni a központi szervet, amely kidolgozza az egyetemes alakuló közgyűlés programmját s amely a végleges szervek kiépítéséig eljár a nemzeti kisebbségeket ért sérelmek ügyében. A központi szerven kívül azonban megyénként és városonként is mindenütt külön meg kell alkotni a magyarság szervezeieit. Majd megtanulunk minden földi nyelvet, de nem felejtünk el egyetlen egyet. . . És leszünk múzeumok kincse majd, hüli Meteorok, roppant sírkövek, Kiket egy távol, késő nemzedék tán megsüvegel majd és megkövet és talán félő tisztelettel mondja: Ezek az idetévedi kemény holtak, ezek a furcsa, idegen világok, Ezek magyarok voltak. — Házasság. Zechmeister Sándor helybeli tekintélyes kereskedő, aki négy éven át volt szerb hadifogságban és onnét a múlt évben tért haza, kedden kötött házasságot Zsidek Mária urhöigygyel, a községi iskola tanítónőjével. A kedves fiatal párt er. alkalommal minden oldalról elhalmozták szerencsekivánatnkkal, melyhez csatoljuk a magunkéit is. Ezután előterjesztette az előadó a nyolc pontba foglalt határozati javaslatot. A lényegesebb pontok a következők: 1. Mondja ki az értekezlet, hogy a magyar nemzeti kisebbség minden irányú politikai képviselete és kisebbségi jogainak érvényesítése céljából minden külön párt- és osztályérdeken felül álló és Románi területén lakó minden magyart magában foglaló Magyar Szövetség szervezését szükségesnek taríja. 2. Felhívja az értekezlet a magyarságot a csatlakozásra s e célból kerületenként előkészítő-bizottságok megváiasztandók. Ugyancsak megválasztandók az alakuló közgyűlésre küldendő delegátusok is. A 3. pont az ideiglenes központi bizottság tagjait foglalja magában. A 4. pont uíasitja a kolozsmégyei előkészítő-bizottságot, a vármegyei szervezési munkálatok megkezdésére. Az 5. pont utasítja az ideiglenes központi bizottságot a Magyar Szövetség végleges szervezeti szabályainak és működési programjának kidolgozáséi a, a magyarság védelmére, a vidéki szervezés irányítására. A 6. pont sajtóbizottság szervezését indítványozza. A gyűlés a határozati javaslatot magáévá tette, úgyszintén elfogadta a Romániához csatolt területek magyarságához intézett proklamáció szövegét is. Dr. Farkas Mózes és Gombos Benő a zsidók nevében bejelentették, hogy a magyar kultúra fenlartásában és fejlesztésében az eddigi lelkes tevékenységgel vesznek részt, mert nem ismernek semmi válaszfalat magyar és zsidó kérdés között. Az emelkedett hangulatit gyűlés után azonnal megindult a magyarság megszervezésének komoly munkája. És ha kell... (Végvári verse). És ha kell, elhagyjuk az ősi házat és vándorlunk tovább — És vándorbotunk, koldustarisznyánkat Felmutatjuk, mint a szentséget a pap .. . És ha kell, elszóródunk a világon és elszóródunk minden csillagon És leszünk a végtelenben egy-egy láng s a mindenségijén egy- egy sirhalom!. . Szilánkjai egy szétrobbant világnak, uj Izrael, égen futók, akik alászitálnak, de ahol lehullnak, azon a földön mindent porrázuznak s mely megadja nekik a nyugtot, a békét, annak a népnek kiszívják a vérét. Ahol lehullnak — tőlük az a föld a jóságot és az irgalmat ne várja, mert nincs szive, — akinek nincs hazája... — fl 3<5kai egyesüld köréiül. A Jókai Egyesület irodalmi osztálya elhatározta, hogy a szabadoktatási előadások keretében három elhunyt jeles magyar író emlékének szentel ünnepet. Ezek közül az elsőt dr. Kiss Gyula a Jókai Egyesület irodalmi osztálya érdemes elnöke emlékének áldozta fel halála évfordulóján, az elmúlt vasárnap. Legközelebb Ábrányi Emil és Endrődi Sándor nemrég elhunyt jeles költők emlékére rendez irodalmi ünnepeket a város jeles műkedvelői bevonásával. A művészeti szakosztály három hangversenyt készít elő: az első lesz dr. Bartáné — Hermann László hangverseny, mely február 2 án lesz megtartva és egyike lesz a legszebb hangversenyeknek, mely a kulturházban lefolyt. Programmba vette Kálmán Mária hegedűművésznő hangversenyét és Oláh Gyula hangversenyénekes ária estélyét, de a hangverseny szezon szintén fényes pontjának ígérkezik az a nagyszabású hangverseny, melyen minden valószínűség szerint fellép Svärdström Valborg, a világhírű svéd énekesnő, aki a cseh-szlovák köztársaság területén rendezendő hangverseny körútját Komáromban kezdi el. ígéretet kapott a Jókai Egyesület Farkas Márta hírneves hegedűművésznő földinktői is, aki szintén ezen hangverseny keretében lépne fel először súlyos betegsége után. A pozsonyi hegedű-zongora kvintett társaságot is meghívta vendégszereplésre a Jókai Egyesület, mely ekként a hangverseny szerint változatossá és nívóssá igyekezik (enni. Az igazgató tanács szombaton tartott ülésében az összehívandó közgyűlés tárgysorozatát készítette elő. A zárószámadással a folyó évi költségveiéssel behatóan foglalkozott és meghallgatta a főtitkár jelentését az Egyesület működéséről s a tisztujitás tárgyában ejtette meg jelöléseit. — Halálozás. Dr. Galántai Cbemez István ügyvéd hosszas szenvedés után Komáromban folyó hó 18 án elhunyt. A megboldogult a háború végén jöü Komáromba ügyvédi gyakorlatot folytatni. Halálát felesége és leánya gyászolják. Temetése csütörtökön délután merd végbe. f — Hazaérkezés. Darvas István csallóköznadasdi lakos több évi orosz fogság után a napokban megérkezett. — fiz elemi iskolák louábbi bezárása. A kanyaró járvány terjedése még fennáll, miért is az összes elemi iskolák, a zeneiskola összes osztályai és a siketnéma iskola alsóbb osztályai zárvatartása február 3-áig elrendeltetett. Ezen rendelet a többi iskolákra nem vonatkozik, a tanítás azokban jan. 24-én megkezdhető. lir. hé. § Inmyái ... | TFRNRFRfi ÁRMIN 1 LllllllLllU ü lanttl BUDAPEST, VII., Rákóczi-ut 60.1 (Saját házában) Az összes hangszerek és beszélőgépek, legíino-B mabb minőségben nagyban és kicsinyben. Hegedűk', fuvolák, tárogatók, harmonikák, zene- S kari rézl'uvós hangszerek, cimbalmok, amerikai B harmoniumok, zongorák. Bél-, selyem- és acélhúrok, ál Vidékre való szállításokat legpontosabban eszközliink. fl Hangszerek javítását szakszerűen végezzük.
