Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-25 / 51. szám
6 G?4'e-i. — fi matúra bál. A ma este megtartandó matúra bálra az alábbi meghivót küldie szét a rendezőség : A komáromi szent Benedek-rendi főgimnázium érettségit tett növendékei 1921. junius hó 25 én, szombaton este 9 órai kezdettel tartják meg a „Dalárda“ tánchelyiségében érettségi báljukat. Belépődíj: személyjegy 12 korona, családjegy 3 személyre 25 korona. A tiszta jövedelmet a főgimnázium „Segitő-egyesületének“ adjuk. — fi gőzfürdő megnyitása. A városi tanács a hűvösre fordult időjárásra való tekintettel, mikor sem az uszodát, sem a strandfürdőt nem látogathatja a közönség, a gőzfürdőt megnyitja a közönség részére, ahol ezidő szerint tatarozási munkálatok folynak. A gőzfürdő előreláthatólag hétfőn már nyitva is lesz. — előzetes feluétel és beírás a főgimnáziumban. 1. Felvétel az I. osztályba. A csehszlovák középiskolai rendtartás szerint az I. o.-ba csak oly tanulók vehetők fel, akik 10 életévüket már betöltötték, vagy 1921 decemb. 31-ig be fogják tölteni. Ezenkívül nem elégséges az elemi iskola IV. osztályának sikeres elvégzése, hanem felvételi vizsgát kell tenni a főgimnázium tanárai előtt. A felvételi vizsgálat két részből áll: Írásbeliből és szóbeliből. A vizsgálat anyaga: 1. magyar nyelvből: olvasás, irás, egy a tanártól előadott kisebb és könnyebb mese leírása, szó- és mondatelemzés az egyszerű bővített mondat keretében; 2. számtanból : a négy alapművelet egész számokkal Írásban és fejben ; a méterreridszerrel kapcsolatban alapismeretek a tizedes tőitekről. Akinek az Írásbeli dolgozata jeles, vagy jó, az abból a tárgyból nem tesz szóbeli vizsgálatot. A rendes felvételi vizsgálat határideje junius 30, a rendkívülié szept. 1. és 2. napja. Mindkét esetben az Írásbeli az első napon d. e. 9 órakor lesz, a szóbeli d. u. 3 órakor. Az Írásbeli előtt 1 órával a tanuló a szülő vagy helyettese kíséretében megjelenik az igazgatói irodában, ott az igazgatónak bemutatja születési anyakönyvi kivonatát (a kath. tan. keresztlevelét is!) legutolsó elemi isk. bizonyítványát (vagy Értesítő könyvecskéjét) és ennek alapjun vizsgálatra bocsáttatik- 2. Beírás a tanév vegén az 1. és II. o.-ba. Mivel az 1. és 11. o.-ba nagyobb számmal szoktak beiratkozni, a Komárom városi és Komárom megye leendő 1. és ti. o. tanulóknak ajánlatos az évvégi beírás, mivel elsősorban ők vannak jogosítva a felvételre. Ez a beírás julius 1. és 2. napjain lesz ■ az ig. irodában (9—12). A beirásnál á a tanuló lefizeti a felvételi es mellék dijat (50 K i) és ezzel- a helye biztosítva van az osztályban. Ha azonban a rendes beírások alkalmával még a 3. napon sem jelenik meg az osztályfőnöknél, akkor elveszíti a felvételre való jogosultságát és a befizetett dijat.3. Az 1921—22. isk. évtől kezdve a leányok is lehetnek rendes tanulók. Azonban a négy alsó osztályba leányokat rendes tanulóknak csak akkor vesz fel az igazgatóság, ha a fiuk létszáma megengedi, mert a lányok tanulmányaikat végezhetik a helybeli polgári leány iskolában is és a IV. o. elvégzése után felvételi vizsgálat alapján felléphetnek a főgimn. V. osztályába. — Csehországiak annyi katonája uan, mint az Északamerikai egyesült államoknak. A „Deutsche Landeszeitung“ írja a „Chicago Tribune“ közlése szerint: A képviselőház egyik legutóbbi ülésén foglalkozott a hadsereg létszámának megállapításával, melynek eredménye az lett, hogy az Egyesült Államok hadserege katonáinak számát 150.000 emberben állapította meg. A „Rudé Právo“ arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok lakóinak száma 100 millió, mig Csehszlovákiának csak 14 millió s mindennek ellenére az állam ugyanolyan hadsereget tart, mint az Unió és pedig azért, mert Franciaország igy akarja. És az állampolgároknak oda kell adniok utolsó összekuporgatott krajcárjaikat is, hogy az állam ezt a luxust továbbra is élvezhesse. — A trianoni szerződés. A „Le Temps“ junius 8-i számában megjelent és élénken kommentált cikk rámutat azon ellentmondásokra, amelyek egyfelől a trianoni, másfelől a saintgermaini békeszerződés között fennforognak. Megállapítja, hogy a trianoni szerződés a szomszédállamokhoz több millió magyar, vagy elmagyarosodott lakost csatolt. Azon feltételek, amelyekből kiindultak, helytelenek. Feltették „Komáromi Lapok“ ugyanis, hogy Németország fegyveres ereje teljesen tönkre van téve, hogy a Népszövetség elég erős lesz ahhoz, hogy mint döntő bíró fel tudjon lépni a középeurópai kishatalmak ügyeiben és hogy Ausztria örülni fog függetlenségének. A lap nem hiszi, hogy a nyugatmagyarországi megyék kérdése el volna döntve, Briaudnak nem volt könnyű a helyzete, mikor védenie kelleti a trianoni szerződést, mely napról-napra csökkenő illúziókon épült fel. — fl liusfoggasztäsi adópótlék felemelése. Komárom város törvényhatósági bizottsága a számvevőség és a pénzügyi bizottság javaslata alapján felemeli a husfogyasztási adópóllékot az állami fogyasztási adó 25%-ara a folyó év oklóber hó 23-tól kezdődő hatállyal. Kimondja a bizottság egyidejűleg azt, hogy ez a pótlék a ^háznál vágott sertések után is szedessék abban az esetben, ha az áliam is megróná az ily sertések levágását az állami adóval. Kimondja a bizottság, hogy a borfogyasztási adópótlékot szintén az állami borfogyasztási adó 25°/o-ában állapítja meg f. évi jan. hó 1-től. Kelt Komárom város törvényhatósági bizottságának 1920. évi október 22-én tartóit rendes közgyűléséből. — Pályázat msggar népszínműre A Gömör- j Nógrádi Gazdasági Egyesület kulturális ősz- j tálya tudatában annak, hogy a falusi műkedvelők a régi magyar népszínművek legnagyobb részét már szinrehozták és megfelelő darabok -hiányában előadásaik műsorára kénytelenek oly színdarabokat választani, melyek a felszínes és j sokszor erkölcsileg kifogásolható kultúra hir- ! detői, a falusi földmives lakosság ezirányu ! kulturszükségletének kielégítése végett pályá- j zatot hirdet egy eredeti magyar népszínműre, j mely tárgyát a falu egészséges levegőjéből j veszi, amelynek szelleme, magyar hangulata \ megegyezik a magyar nép lelki világával. A i pályázaton részt vehet minden magyar iró s a. népszínműben előforduló dalok megzenésítését a pályadijat nyert szerzővel egyetértőig a kulturális szakosztály fogja eszközöltetni. A pályázati határidő 1921. évi julius hó 15. A pályadíjat nyert mü szerzője 2000 korona tiszteletdíjban részesül. A tiszteletdij kifizetése jogot ad a nevezett egyesület kulturális osztályának a népszínmű előadásával összefüggő összes szerzői jogok gyakorlásához. A pályázaton résztvevő és pályadijban nem részesülő müveket a kulturális osztály 500 korona tiszteletdijért megvásárolhatja a szerzőtől. A pályázatra beérkező müveket a kulturális osztály kebeléből kiküldendő bizottság fogja felülbírálni A pályázaton résztvevő népszínművek főkelléke, hogy azok alkalmasak legyenek a kevés technikai felszereléssel biró falusi színpadokon való előadásra. — Országos uásár. A péterpáli komáromi országos vásárt e hó 27-én hétfőn tartják meg. — fi „3öuő“ és a propagacsna-knncellérla. Nemrégen kommunista képviselők intéztek interpellációt a belügyminiszterhez, melyben azt a szenzációs leleplezést közölték, hogy a Bécsben megjelenő s magát „októbristádnak nevező „Jövő“, mely a szlovenszkói magyarság koronáiból biztosítja Lovászy Mártonnak régen megingott anyagi exisztenciáját s Garami Ernő opportunizmust játszó szocialista politikáját lanszirozza: a Srobár párt által létesített propagacsna kancelláriától húz tekintélyes szubvenciót. Ezt a meglepő hirt a „Jövő“ szemtelen nyilatkozatban cáfolta meg. Cáfolatánál többet beszél az a körülmény, hogy a „Jövő* megjelenése előtt a „Slv. Denik“, a csehszlovák 1921. junius 2§. radikálisok, a magukat agrárnak nevező destruktiv Srobár pártiak hivatalos lapja, a „Jövő“-t igen szimpatikusán harangozta be és azt Íratta, miért nem jönnek Lovászy és Garami Bratislavába, szívesen látnák itt őket. Ha a „Slov. Denik“, amely sajtóhátvédjét képezi a propagacsna kancelláriának s a különféle elnevezésű terrorisztikus csoportosulásoknak, amely állandóan irredenta vádakat kovácsol ellenünk, jogaink teljes megfosztásáért harcol, a „Jövő“-t j érdemesnek tartotta a reklamirozásra, akkor mégis csak kell valami összefüggésnek lennie a „Jövő“ és a propagacsna kancellária között, még akkor is, ha Lovászyék cáfolatokat eregetnek meg. Kíváncsian várjuk, mit fog válaszolni, a miniszter az interpellációra. Annyit érezünk, hogy ilyen előzmények ulán a „Jövő“ nem is folytathat más politikát, mint amit folytat és amely abban jegecesedik ki, hogy hűséges szekértolója annak az irányzatnak, mely keletkezését szívesen fogadta és hogy soha sincs egyetlen szava sem a szlovenszkói magyarság érdekében. — Az élelmezési kérdés. Srba volt népélelmezésügyi államtitkár, aki nem rég a petka élelmezési albizottságának elnökségéről lemondott, a „Právo Lidu“ ban fejtegeti a most politikailag és gazdaságilag egyaránt fontos élelmezési kérdésben a szociáldemokrata álláspontot. A termés szabaddá tétele — igy véli — azt fogja eredményezni, hogy a belföldi gabonaár el fogja érni a világárat, miután a belföldi termés nem elegendő. A mostani élelmezési évben 45000 waggon lisztet importáltak. A szabaddátétel folytán a belföld jobban fog takarékoskodni, miután a liszt drágább lesz, a belföldi készlet gyarapodni fog, mivel a gabonát nem fogják kicsempészni; másfelől azonban kevesebb árpát fognak őrölni, a vagyonos létegek korlátlanul fognak fogyasztani. A liszt | ára háromszorosára fog emelkedni, egy ötttagu ; háztartás csak a liszt és kenyér tekintetében i 3500 koronával fog emelkedni. fiz ő közös örömük. A Bécsben irfég- 1 jelenő Zeitschrift des Hilfsvereins für Deutsch[ böhmen und die Sudetenländer ezt irja a esehszlovák militarizmusról: A régi Ausztriában a Klofác által vezetett rekruták fekete zászlókkal vonultak be a sorozásra és a Nemec-Tusár szoc. demokraták neki támadtak a népellenes militarizmushak. Ma: cseh kapitalisták és proletárok, szabadgondolkodók és klerikálisok mind ! örülnek a szoldateszkának, a csillogó ágyuknak s a tisztek díszszemléjének. Március 17-én j 777 millió póthitelt szavaztak meg a militariz! mus céljaira. Erre szavaztak a szociáldemokra! ták és az összes cseh pártok — a cseh kotn< munisták elhagyták a termel — ellene az ősz| szes német és magyar pártok Lelkészek eskütétele. Mozgalmas képe volt szombaton délelőtt a komáromi megyeházának. Öreg és fiatal re- * formátus papok, segédlelkészek, egyházi gondnokok sürü rajokban mentek föl az emeleti nagy terembe, ahol a teljhatalmú miniszter által elrendelt eskü és hűség fogadalmat kellett tenniök. Ott volt a komáromi egyházmegye Nesztora, az aranyosiak kilencvenéves lelkésze Czirók János is, akit hűséges segédlelkésze Földes vezet karon fogva. Még élénken emlékszik az emberre, ha hozzászólunk, azonnal tudja kivel beszél és nyomban kérdezősködik a hozzátartozóink felül. Ő is bejött, az ősz lelkész, hogy a Krisztusi megnyugvással fogadott uj helyzetnek megfelelőleg letegye hüségfogadalmát az uj köztársaságnak többi lelkész társaival együtt, hogy az egyház továbbfejlődésében, előrehaladásában fennakadás ne álljon be. Ez az eskü volt feltétele annak, hogy a ref. egyházak a békeszerződésben biztosított jogok teljességébe lépjenek. De hát ez eskü, e fogadalom nélkül is, tehettek-e volna valami legcsekélyebb államelleneset is az itt élő magyar református lelkészek? Már a magyar ember egyenes, nyílt, jellemével se férne ez össze, meg aztán ezer és ezer Árgus szem, detektívek, jól fizetett besúgók^ spiclik, kémek és ázsán provokatőrök figyelnek, itt minden magyarra. Tehát mivel a fogadalmat írásban is ki kellett adni és aláírni, ez a tömeges eskütétel, fogadalom az állam szilárdsága, szempontjából nem bir fontossággal, ez csafc
