Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-06-22 / 50. szám
Isgyventseitedik évfolyam. 50. ssám. Szerda) 1921. junius 22. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetést ér Cseh-nzlovák értékben : Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Égés* évre 60 K, félévre 30 K, negyedévre 15 K. Egyes szám árat 70 fillér. A szocialista párt a kommunista szervezetnek hátat fordítva küiön útra lépett városunkban is, amely eseményt jelentőségében nem szabad lekicsinyelni. A kommunista terror, mely politikai és gazdasági közéletünkre pár hónap óta ránehezedik, csak úgy ellensúlyozható, ha ellene a politikai pártok | hasonl) erős és eleven szervezeteket állítanak. A kommunista párt könnyű súlyával j a politikai versenyben mindig helyezett j marad, mert Ígéretekkel és izgatással hat j a tömegekre. A tömegek lelki diszpozíciója j a nagy munkanélküliség folytán ezek i iránt felette fogékony és innen van e ! pártnak nagy átmeneti sikere. Átmenetinek tekinthetjük ezeket a térfogíalásokat azért, mert a tömegek narkózisa is egyszer véget ér és elkövetkezik a kijózanodás fagyos reggele. Ila a munka- j nélküliség problémája állami utón megoldást nyerhetne, magától, szinte automa- : tikusan göngyöjődnék fel a kommunista j front. De a tömegek kiábrándulása más j utón is, talán lassúbb tempóban, de el ! fog következni. 1 A kommunista orosz birodalom gaz- j dasági csődje és a kapitalista államokkal j való szerződésre lépése anyagi támogatás iránt még csak a munkásság kis részének nyitotta fel a szemét, mely állandó- I an Moszkva felé van szegezve. Az emig- j ráns vezérek e szent, város felől ígértek j mindent, kezdetben világforradalmat, mely azonban végelgyengülésében Oroszországra i lokalizálódott és olt haldoklik. Moszkvában azonban nincsen kenyér és nincsen ruha, csak pénz van, pénz, í rubel garmadával, melynek értéke nyom- I tatott papirossá devalválódott. A szociális I termelés csődje következett be ott is, a i melyet közelről egész valóságában szem- j lélhettünk ezelőtt két esztendővel. A szocialista párt feladata a törne- i gek közé bevinni ezeket a gondolatokat j és a kommunista taktika gyengéiről a í leplet lerántani. Ha azután az lehull és ; elemeire bontódnak az erőket galvanizáló 1 törekvések a maguk szánalmas eszméi szegénységükben, ha a tömeg ráeszmél j arra, hogy csak vak eszköze egyesek ér- I vényesülésének és ösztöneit kijátszók fa- < javai, múltjával szemben, annak megta- \ gadására ingerük hamis jelszavakkal, majd j a tömegek is rátérnek a helyes politikai j ösvényre. Hogy ez a szocializmus felé 1 vezet-e vagy a nacionalizmus felé, azt a ; jövő eseményei fogják irányítani Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYŰ LA dr. Szerkesztő: SABÁKYaY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-a. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. A niepi imjtaek ielyezése. A vánnegyei közigazgatási bizottság — az eddigi gyakorlat ellenére és a magyar pénzintézetek mellőzésével e szinmagyar vármegye árváinak közös árvaházi pénzkészletét egyedül és kizárólag a „Szlovenszka banké“-ra bízta. Sőt — ugyláíszik —- a korábbi árva betéteket is oda akarta átsíbolni. Erinek a határozatnak egyellen indító oka csak a mindenen keresztül törtető nacionalizmus lehet. Nyílt, jogtalan és indokolatlan kedvezés ez egy szlovák pénzintézet érdekében. Éle határozottan — mint sok annyi másnak — a magyarság, közelebbről: a magyar pénzintézetek ellen irányul. Az árvapénzek gyümölcsöző elhelyezésének kérdését a még ma is érvényben levő törvény hatáskörébe utalja és pedig azzal a bölcs gondossággal és előrelátással, hogy e kérdésben a közgyűlés névszerinti szavazással dönthet, hogy ekként a szavazó bizottsági tagok anyagi felelőssége, amit a törvény világosan kimond — megállapítható legyen. Vájjon pótolja-e és milyen törvény alapján a ma működő, közigazgatási bizottság a vármegyei közgyűlést? Gyakorolhatja-e az emennek jogait? Tehát dönthet-e az árvapénzek nagy felelősséggel járó elhelyezése dolgában is? A közgyűlés tényleg a vármegye közönségének képviselete volt. Fele részben választott, másik fele részben virilista biz. tagok alkották és pedig tekintélyes számban a megye érdemesebb és rendszerint módosabb férfiaiból, akik íeijes ismeretében voltak az itteni pénzintézetek viszonyainak, akiknek tehát anyagi felelősségük tudatában hozott határozata elég garancia volt az árvspénzek biztos elhelyezésére. A régi közgyűlés helyébe lépett úgynevezett közigazgatási bizottság, a cseh-szlovák adminisztrációnak ez a torzalkotófa, a szó szoros értelmében csak pa: ódió ja a korábbi megyei képviseleinck. Valóságos arculcsapása az önkormányzatnak és a demokráciának. Néhány állami tisztviselőn kívül a zsupán szeszélye és önkénye szét int kinevezett tagokból áll. Tehát nem a vármegyét, hanem csak a zsupánt képviseli. Hiszen ő formálta a saját képére és hasonlatosságára. És még ez a szorosan véve zsupáni házi tanács is hogyan és milyen összeállításban határozott most az árvapénzek elhelyezése dolgában? Három tisztviselői szavazattal (Tafferner, Moravek és Pazár) egy kinevezett (Soós Károly) biz. lag állott szemben. így döntöttek a Szlovenszka Banka melleit.. Hát tekinthető ez a varmegye közönsége határozatának? Akarata megnyilvánulásának? Az ide vonatkozó törvényes rendelkezés betartásának? Hát meg van abban a három szavazatban garanciája a törvényben nyomatékosan kimondott vagyoni felelősségnek? Hogy nem az árvapénzek minél biztosabb elhelyezése vezette e kis konventikulumot: hanem, hogy a cél és tendencia egyedül a szlovák bank támogatása és a magyar pénzintézetek mellőzése volt, világosan kilátszik az előzményekből. A bizottság ugyanis az előző ülésből fel. hívta a helybeli intézeteket, hogy mily kamatot I hajlandók az árvapénzek után fizetni és haj- i landók-e azok biztosit'ására kétszeres értékű í jelzálogos követeléseket lekölni ? A kamat ajánlat egyenlő volt; de az in; tézetek egynek kivételével — igen helyesen — j saját presziige-ük és a betevőkkel szemben való I egyenlő elbánás kötelessége alapján a külön 1 biztosíték nyújtását megtagadták és szükség• telennek tartották annál is inkább, mert még ] egyrészről az állami felügyelet alatt álló itteni imézefek az uj betéteket külön tartoznak kezelni és azokat csakis — a felügyelet ellenőrzése melleit — feltétlen boniiásu kihelyezé, sekre használhatják fel, melyek az uj betétekj nek amúgy is külön feltételül szolgálnak; addig másrészről — ettől eltekintve — ez i intézetek múltjuknál, kezelésük feltétlen biztos■ ságánál és vezetőségeik megbízhatóságánál l fogva abszolúte nem szolgáltattak okot és alaj pot a bizalmatlanságra, nem pedig annál ke- I vésbbé, mert hiszen a nem Önhibájukból, haj nem az uj államalakulás, az azzal járó általá| nos gazdasági válság és állami intézkedések rájuk szakadt, de az összes szlovenszkói inté| zetekkel közös súlyos pénzügyi helyzet dacára eddig is az uj betéteket uj kölcsönök folytonos nyújtása mellett a felek kívánatéra mindig pon: tosan folyósították, sőt a régi korona értékű betétek kiadásánál is — dacára, hogy a fővá\ rosi nagy bankoknál elhelyezett sok milliónyi ! pénzkészleteiknek még egy fillérjéhez sem jutj hatlak — elmentek a jelentkező felek komoly í szükségletének mérlegelése mellett, a rendkij vili súlyos általános pénzpiaci helyzet, az ál- I lami korlátozások és a minden betevővel szemben köteles egyenlő elbánás által megen[ gedett méltányosság legszélssbb határáig. Csupán egyik legtekintélyesebb és közbizalomnak örvendett alapjában jó! fundált inj íézefünk sodródott nem önhibájából, hanem kihelyezéseinek lekötöttsége és a viszonyok kényszere folytán — legnagyobb sajnálatunkra ■ és piacunknak is nagy kárára fizetési zava- i rokba úgy, hogy ennél a kormány minden kifizetést egyelőre betiltott. Remélhető azonban, i hogy a magyarországi követelések és értékpapírok ügyével már folyamatban levő méltányos és igazságos rendezése után ez intézetünk i bizonyára talpra fog állani. És mi történt? A közigazgatási bizottság korábbi jelzett határozatának teljes negligálá- I sával — bár mint tudjuk — egyik helybeli magyar intézet a kért külön biztosítékot is fel: ajánlotta, ehhez egy fillér árvabetétet nem jutt^ott, ellenben az egész árvapénztári pénz- i Ítész letet a fenti külön biztosítékot nem nyújtó . Slovenska Bankánál rendelte elhelyeztetni, : mely intézet pedig tudvalevőleg a szlovák na: cionalizmusnak egyik legrégibb, legtipikusabb ; és legharciasabb gazdasági expoziturája volt és ma is az. Nyilvánvaló tehát, hogy a közigazgatási : bizoltság előbbi határozata csak porhintés volt, hogy a cél és szándék már eleve a magyar ; intézetek mellőzése és a magyar árvák pénzének szlovák érdekek gazdasági szolgálatában vaió állítása volt. Azzal pedig ne hozakodjék elő senki, hogy a bizottságot e határozatánál az árvapénztári Milus János «-"hafestő és vegytisztító Komárom, Nador-utca 3. es 48. szám. —sasa Mindennemű ruhanemiieket, bútorszöveteket, függönyöket stb. fest és tisztit. .......... 62
