Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-06-04 / 45. szám

6. oldal. Komáromi Lapok« 192!. Junius 4. fogunk mesélni. De a sors másképpen hatá­rozott. Két éves illúzióba való ringatás után a véletlen összehozott bennünket. Minden kiderült. Mint ős Faun tehetség, sokszor hoztam már zavarba nőket, de hatezer év alatt nem láttam még olyan zavarban nőt, mint az én kis herceg­nőmet, aki bizony nagyon messze esett a hercegi koronától; mindössze Beniczkyné ilyen cimü regényét olvasgatta csak. Az én leleplez­­tetésein nem volt olyan borzalmas, mert akkor én jogász voltam és közismert dolog, hogy egy jogász többre tartja magát minden gróf­nál, hercegnél. Azért mondom magának Ezüst sirály, le ne vesse magáról az álarcot, maradjon csak az ismeretlenség homályában. Szebb ez igy! De most már térjünk át a dologra. Azt rója föl nekem, hogy amig annyiszor ir­tain a komáromi nőkről, a komáromi agglegé­nyekről bölcsen hallgatok. Tehát: tessék ! A komáromi agglegények (a középkorban úgy hívták őket, hogy a rideglegények) részint kedvesek, részint kedvetlenek A leányos ma­mák szemében az első kategóriába azok tartoz­nak, akikről még a mamák Argus szeme kisüti, hogy meg fognak nősülni. A második kategó­riába gyomorbajosok tartoznak, mert tetszik tudni, amint a mértékletes söiöző érelmesze­sedésbeesik, az agglegénységnek meg gyomor katarus a vége. Az agglegények között igen sok az irigy, különösen a szerelmi téren még sikereket el­érni tudó fiatalabb emberek iránt éreznek le­küzdhetetlen irigységet, s önkénytelenül azt mondják magukban, hogy: — Haj, amikor még én is, én is. Ezek aztán irigy szemmel nézik az Ang­liában, vagy a szigeten, vagy egyéb helyekéin sétáló párokat, s mintha ő rájuk volna bizva a világ erkölcsrendészete és földühödnek, ha egy egy párocska észrevétlenül ki akar siklani a nagy tömegből, s az ellenőrzők, a plelykázók látóköréből és csendesebb, elhagyottabb helye­ket keresnek Ezeket, a rosszmájú agglegénye­ket a sápadt irigység lepi el, ha ez a tervük sikerül a páraknak és viszont a bőrükből búj­nak ki örömükben, ha a szerelmes páraknak ez nem sikerül, s valaki, vagy valami közbejön. Így pl. szerdán estefelé hirtelen fölléped vihar a szigeten igen sok sétáló párt hozott kelle­metlen heiyzetDe, Komárom irigy agglegényei ezt már az örön\től sugárzó arccal újságolják székében a városban. A rosszmájú agglegények közül igen sok nem tudja mi a diszkréció, és ha előtte isme­retlen hölggyel megy valamelyik ismerőse, azt megbámulja, mint borjú az uj kaput, sőt még a túlsó oldalról is hangosan ráköszön a hölgy­gyei sétáló ismerősre, ezzel adván tudtára a memento mórit, hogy láttalak ám, majd kinyo­mozó n, hogy ki az a hölgy. A kedvesek csoportjába tartozó agglegé­nyek házasulási százaléka is csekély, mert az. ilyen agglegények a strandfürdőn, az uszodá­ban, a bálteremben bőséges tapasztalatokat szereznek arról, hogy ennek a bokája, annak a laba, amannak a valla, keble, karja, egyik­nek ezze, a másiknak azza a tökéletes, formás és aztán ebből á sok szép és tökéletes test­részekből összekonsiruálnak maguknak kép­zeletben egy milói Vénusznál is milóiabbat és Vénuszabbat és az életben is olyat keresnek. Olyan szép és tökéletes nő pedig még nem termett ezen a világon. Kissé tulkövetelők ezek a házasságra gondoló legényaggok. Ők, akik végig kalan­dozták a szininövendékektől a kassza nem min­dig bájos tündéréig a szerelem berkeit és csábi­jait és nem egyszer szép ruhába öltözött romok és télben tipegő múltak emlékeit üde tavasszal akarják összekötni, inkább ápolónőre, mint feleségre szoruló életüket, és képesek a gaz­dagság, vagy előkelő állás csapdáját fölállítani a rendesen elszegényedett, csak küzködve élő család fiatal, üde és egészséges leányának, akit az okos mama és a jóakaró nénik ilyen bizta­tásokkal akarnak megfőzni: „Majd összeszok­tok. Hogy öreg? De gazdag, olyan módba jutsz, hogy a barátnőid megpukkadnak az irigységtől!“ Ez, hogy „a barátnőid megpukkadnak“ sok fiatal, de hiú leányt juttatott kiélt agg­legények karjaiba és az Angliában vagy a szi­geten elhangzott örök szerelmet ígérő eskük marcangoló kisértetként hullacinálnak a fülük- j ben, mikor az öreg ur csókolja, becézi és a szigeti platánfába vésett nevet haragosan vag­dalja valami kóbor harkály. És mi — jól fegyelmezett újságírók — ha ilyen nem összeillő pár esküvőjéről Írunk, a világért se hagynék el ezt a megjegyzést: „A szerelem szőtte frigyhez mi is csatol­juk városszerte megnyilatkozott szerencse kivá­­natainkat.“ Pardon! — ne nevessen kedves Ezüst Sirály, ez nem áll mtnden agglegényre. Van olyan agglegény, aki visz annyi tisztaságot és egészséget a házas életbe, mint a nő (már t. i. az üde, ártatlan nő). Ezt a zárójelbeíett mondatot azért tartottam szükségesnek ide irni, mert anélkül — azt mondhatná valaki, hogy azzal még nem mondtam sokat. Az agglegények jórésze csak akkor gon­dol házasságra, ha az alábbi okok valamelyike bekövetkezik : 1 ha az imádott és elérhetetlen angyalr nak, akiért örök legénységet fogadott, siketül megértetni vele, hogy csacsiság egyedül álló kóróként elszáradni a pusztában, II. ha a fenti angyai nem sajnálja a fá­radságot és asszony után néz az elöregedő és szánalomra méltó udvadó számára, III. ha már végigpróbálta a város összes vendéglőit és. privát Kosztadó helyeit és már mindenhonnét kinézték a folytonos zsémbelése miatt és éhenhai, ha meg nem házasodik. IV. ha a fehérneműjét már nagyon sze­mérmetlenül lopja a takarítónő és a mosónő, V. ha már megunta a vacsora utáni ká­­véházbajárást, VI. ha vagyoni helyzetén csak egy jó há­zasság segíthet, VI. ha igazán, önzetlenül beleszeret vala­kibe és azt sikerül meghódiiani (mert az agg­legények között is vannak ám kedves, szellemes, okos, sőt fiatal, csinos emberek is) és végül Vili. ha az agglegényt egy ügyes mama j a karmai közé kaparintja, aki okos észjárással I a való életben jár és szamárságnak tartja a po- j éták és újságírók morálját, hogy csak az ör- I jöngő, eret fölvágó, marólúgot, szublimátot ivó szerelemszülte házasságból lesz boldogság és ez az okos mama eltökéli magában, hogy a ki­szemelt urnák q lesz az anyósa. És amit egy okos mama elhatároz s ha még hozzá azt a tervet egy kedves, csinos kis lány, a leendő feleség is támogat, akkor mi agglegények ez ellen hiába kapálózzunk. De most már Isten vele kedves Ezüst Sirály. Itt a szerkesztők réme: a lapzárta. Legközelebb folytatom. Faun. Szerkesztői üzenetek. Kemeterák. A cikket kevés változással közéltük. Majd levelet írunk. H. Az értesítést sürgősen küldje. Eddig nem érkezett meg. Vagy talán elveszett? — gyér— Ha lesz bennük alkalmas cikk, fordítsd le és küldd be. F. Semmi tudósítást nem kaptunk. Ezüst sirály. íme! ö. A kővetkező cimüek nagyon kedvesek : 1. Elfeledtél ? II. Mi lesz velem, ha elmégy messze messze? III. Másképpen mondtad. Semmi. De mennyire semmi ez a vers. K. Ha te akarod. . . Majd visszasírsz. . . Keresem a veszélyt... Addig is hadd lássalak . . . Jutalmat, amig lehet. ... ciműek jók, a többiek nem. A. szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Kornál,» — Ügyvédi határidő napló kapható Spitzer Sándor könyv- és papirkeres­­kedésében Komárom, Nádor-utca 29. NYILTTER. A Vágbalparti Ármentesitő és Bel­­vizszabályozó társulat érdekeltsége, tisztviselői kara és műszaki személy­zete mélységes fájdalommal jelenti, hogy szeretve tisztelt és nagyérdemű igazgató-főmérnöke Mezey Gyula úr az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesület alelnöke, a Nyitravármegyei Gazdasági Egyesület elnöke f. évi junius 1-én, életének 66. évében Tor­nácon váratlanul elhunyt. A megboldogult a Társulat ér­dekében 37 odaadó és fáradhatlan munkában eltöltött éven át áldásos és eredményes tevékenységet fejtett ki, melyért mélységes gyásszal álljuk kö­rül ravatalát és veszünk tőle végső búcsút. Emlékét a nagyokat megillető hálás kegyelettel fogjuk megőrizni. A Vágbatparti Ármentesitő és Belvizszabúlyozó Társulat. A Tatai Közgazdasági Takarékpénztár Résivénytánaság XV. üzleíévi közgyűlési jelentése és zárszámadása _ az h 20. évről. Meghívó. a tatai mumm mmmm e&vMbsaság XV. évi rendes közgyűlését Tatán, S3ját üzleti helyiségében 192!. junius hó 19-én d. e. 11 órakor fogja megtartani, melyre az intézet í. részvényesei hivatkozással az alapszabályok 13. §-ára tiszteletiéi meghi­vatnak azzal, hogy a részvények az intézet pénztárán kívül még a Magyar Általános Ta­karékpénztárnál Budapesten és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank győri fiókjánál is letehetők. Tárgysorozat: 1. Közgyűlési jegyző és két jegyzőkönyy­­hiíelesitő kijelölése az alapszabályok 18. §-a érteimében. 2. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentései, valamint az 1920. évi zárszámadások előterjesztése, a mérleg megállapítása és a tiszta nyereség felosztása iránti határozathozatal. 3. Az igazgatóság és felügyelő bizottság részére a felmentvény megadása. 4. A közgyűlés felhatalmazása arra nézve, hogy a részvény váitság ügyét az igazgatóság saját hatáskörében bonyolíthassa le. 5. Az igazgatóság és felügyelő bizottság megválasztása. 6 Esetleges indítványok az alapszabályok 21-ik § a értelmében. Tata, 1921. május hó 30-án. Az igazgatóság. Mérleg. Vagyon. Pénztárkészlet 9*875709 K Pénzintézeteknél elhelyezve 7626c9;ll K. Kölcsönök: folyószámla adósok 234,7689 48 K, egyéb kölcsönök 293992'2£ K, összesen 2641681 72 K. Berendezés 9500 K. Átmenők 8992'10 K. Értékpapírok 170012 K. Összesen 458163202 K. Teher. Részvénytöke 300000 K. Tartalék­­alap 5238P02K. Tartalékbetétek 1218651 K. Folyószámla betétek 2784558 95 K, összesen 4003209 95 K. Hitelezők 78572'28 K. Engedményezett jelzálog 16311'24 K. Osz­talék 11770 K. Átmenő tételek 7507*81 K. Nyereség , 111879 72 K. összesen 4581632 02 K. Eredmény. Kiadások. Adók és illetékek 8810'64K. Költségek: kezelési költség, fizetések, drágasági pótlékok, fűtés, világítás, stb. 77420 a2 K. Leirások: követelésekből 5011856 K. Szovjetpénz devalváció 205145'60 K, ősz­­szesen 255264'16 K. Betét kamatok 29398'39 K. Nyere ­ség 111879*72 K összesen 482773'13 K. Nyereség: Atho-’ zat a múlt évről 570 80 K. Kamatok 113591 93 K. Bank­üzleti, biztosítási stb. jutalék 120753'13 K. Áruosztály és valutaüzlet jövedelme. 247857 27 K. összesen 482773'13- K. Tata, 1920 december 31-én. Lozert Kálmán sk. elnök, Mihály Béla sk. vezérigazgató, Korpits Rezső sk. cég­vezető. Megvizsgálta és rendben találta: a felügyelő I bizottság. Kisfaludy Mihály sk. elnök, Héber József sk. I f. b. t., Vali Ferenc sk. f. b. t. 263

Next

/
Thumbnails
Contents