Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-05-28 / 43. szám

1921. május 28.

»Komáromi Lapoá

5. oldal.

— 14 napi szabadsága volt, igaz-e?

— Igaz.

— Marad tehát 30 nap, van aztán évente 5 ünnep, úgy hogy csak 21 munkanap maradna.

— Igaz, úgy van.

— Öt napig beteg volt. Tehát 16 napról lehetne még szó, nemde ?

— Igen. „

— Mindennap délben egy-egy órát piheaőre fordított, ez összesen 15 nap. Marad tehát 1 azaz egy nap, de ez meg május elseje volt, akkor pedig nem dolgozott. Még örülhet, kedves Meier uj, hogy a múlt esztendő szökőév volt, különben még erre az egy munkanapra sem futotta volna.

Meier ur visszavonta a béremelésért benyújtott kérvényét. (Bohémiá)

HÍREK.

— Szépháiy Erzsi hangoersemje. Város

és megyeszerte türelmetlen kíváncsisággal várják Szépházi-Berry Erzsi hegedűművésznek, a breslaui zenekonzervatórium zenetanárának hangversenyét,, amely jövő szombaton, junius hó 4-én este fái kilenckor lesz a komáromi kultúrpalotában. A neves művésznő Berlinben, Prágában és több nagyvárosban a legnagyobb «ikerek mellett tartott már hangversenyeket. Pl. a Prager Tagblatt 1921jan28. számaeztirja a Mozart teremben rendezett hangversenyről: Annak a szép számban megjelent közönségnek, amely a Prágában először szereplő Szépházy Berry Erzsi hegedüművésznőt meghallfatta, felejthetetlen estélye volt. Mert Sz. B.

. kinek fiatalos megjelenéséből nem következtetnénk arra, hogy egy zeneakadémiának tanárja, kiváló zenei érzékkel és érett tudással bíró hegedűs. Ahogy Bech Chaconne-ját előadta, az egyes hangokat észrevehetően fokozni és egymástól elválasztani tudta, igazolta mindezt. Erőteljes ritmikai érzéke Bruch G-moll -conzert kissé cigányosan díszes végén jut kifejezésre. Smetana „Aus der Heimat“-jében is igazolta ebbeli képességeit. Végül Wienavsky Faust Phantasia-ját játszotta, ami bizonyára azért történt, hogy beigazollassék, miszerint a sokoldalú művésznő ezen a téren is otthonos. Részünkről ezt elengedtük volna, mert ennek a parádés darabnak az előadása ebből a célból nem volt szükséges, mert ennélkül is meggyőződtünk nagy művészetéről. A fiatal művésznő hangversenyét élénk tetszésnyilvánítással tüntették ki a nagyszámú hallgatók.“ Azt hisszük, a legszebb kritika, amely a nem magyar barát fenti lap hasábjain egy magyar művésznő hangversenyéről napvilágot láthat. A hangversenyre különben még visszatérünk. A meghívókat már szétküldötték az alábbi szöveggel: A Jókai Közmivelődési és Múzeum Egyesület hangversenytermében, a kultúrpalotában 1921 junius 4-én, szombaton este fél kilenc órakor Szépházy Berri Erzsi hegedű művésznő, a breslaui zenekonzervatórium hegedűtanára hangversenyt rendez a következő műsorral: 1. Händel: Sonata D. dur. 2. Bruch Conzert G. moll. Szünet. 3. Bach: Chaconne. 4. a) Chopin-Wilhelmy: Nocturne D. dur. b) Zsolt: Libellules. 5. Hubay: Plevna nóta. A zongorakiséretet egy neves pozsonyi zongoraművész látja el. — Helyárak : oldalszék 20 K, I. hely 16 K, II. hely 12 K, állóhely 8 K. — jegyek a Spitzer-féle könyves boltban már kaphatók. Esti pénztárnyitás fél nyolc órakor. Ezen hangversenyre tisztelt tagjait és a zenekedvelőket tisztelettel meghívja a Jókai Egyesület

— Dasárnapi munkaszűnef felfüggesztése.

A komáromi kereskedők testületé a vasárnapi munkaszünet tárgyában már a múlt év őszén megkezdett akciója eredményekép közli tagjaival, hogy további rendelkezésig kivétel nélkül minden üzlet vasárnap d. e. 10 óráig nyitva tartható s az árusítás ez időpontig akadályba nem ütközik. Egyébb ünnepnapokon az árusítás korlátozása iránt rendelkezés nem történt.

— Haza a szabadságról. Lukovics Ferenc, az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt eddigi agilis főtitkára több heti szabadságáról a napokban érkezett haza Komáromba. Szabadságideje alatt érte az a jól megérdemelt kitüntetés és bizalom, hogy a -párt vezérlő bizottsága őt központi igazgatóvá 'választotta meg. Ahhoz a sok szerencsekivánathoz, amelyekkel igazgatóvá történt megválasztása alkalmával minden oldalról elhalmozták, hazaérkezése alkalmával csatoljuk a mi üdvözletünket is. A magyarság, a magyar tisztviselők, a magyar kultúra érdekében pártjának vezetőtagjaival karöltve annyiszor síkra szállt és erősen hisszük, hogy síkra is fog még minden alkalommal szállni, hogy egy magyar lap se mulaszthatja el őt üdvözölni előléptetése alkalmával.

— Füssy Kálmán és Szent-loány József

képviselők interpellálnak a földmivelésügyi miniszterhez a katonai kincstár részére vásárolt remondalovak vételénél előforduló visszaélések ügyében és indítványt terjesztenek a képviselőház elé, amelyben követelik, hogy a kormányt a ház utasítsa, miszerint cserélje ki és váltsa be a kommunisták által kibocsátott j bankjegyeket és az osztrák-magyar bank által i garantált fehér pénzt, amelyek 1919 augusztus 1-e előtt olyan közintézmények, elsősorban szövetkezetek birtokában vannak, amelyek Szlovenszkó oly területén feküsznek, ahol a pénzlebélyegzés 1919 március 1-én meg nem történt és amelyet a vörös hadsereg annak idején megszállt.

— fl cégiáblarendelelet már rég hatályon kiuiil helyezték. Dr. Körniendy-Ékes Lajos nemzetgyűlési képviselő a következő interpellációkat nyújtja be: Az igazságügyminiszterhez a cégtáblarendelet tárgyában. Hivatkozik arra, hogy ámbár az alkotmány 128 §-a és a nyelvtörvény 2 3 §-a a teljhatalmú miniszter által 3285 919 sz. a. kelt cégtáblarendeletet hatályon kívül helyezték, mégis a közigazgatási hatóságok a rendelet ellen vétők ellen kíméletlenül lefolytatják a kihágási eljárást, holott még az esetben is, ha ama rendelet érvényes volna, a magyar büntető perrendtartást életbeléptető törvény szerint is kizárólag a bíróságok bírnának a kihágás elbírálására hatáskörrel. Utal arra az esetre, midőn a kassai szépitőegyesület 72 sétatéri padjáról a hatóság az egyesület magyar címét legyaiultatta és arra, hogy Nagyszebenben annak idején az utcanevek is kizárólag nemzetiségi nyelven voltak feltüntetve. Kérdi tehát a minisztert, hogy hajlandó-e a) a hatóságokat felvilágosítani, hogy az alkotmány és nyelvtörvény a cégtáblarendeletet hatályon kivül helyezte, b) a folyamatba tett kihágási ügyeket revízió alá venni és c) a magánosokat ért kárt megtéríteni és a törvényellenesen eljárt közigazgatási közegek ellen a fegyelmi eljárást meginditani.

— Stenl-Ioáng József a magyar tiszluiselökért. Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, a Magyar Kisgazda és Kisiparospárt népszerű elnöke a kővetkező interpellációt terjeszti a képviselőház elő: Szlovenszkó magyar vidékeinek azon közigazgatási tisztviselői, kik a csehsz'ovák kormány közegeinek felszólítására a hűség fogadalmat szabályszerű módon letették, dacára e közegek a kormány nevében tett Ígéretének, nagyrészben még ma, a köztársaság fennállásának 3. évében sincsenek állami szolgálatba átvéve s eziránti kérvényeik mind a mai napig elintézést nem nyertek, noha a tisztviselők a köztársaság megalakulásának első percétől kezdve, mindig tisztességgel és becsülettel szolgálták az állam érdekeit s annak közigazgatásában az állam részéről eléggé meg nem becsülhető módon éppen a legnehezebb és legkritikusabb időkben segédkeztek. Miután semmisem indokolja, sőt egyenesen sérelmes az, hogy a magyar vidékek tisztviselői más elbánásban részesüljenek, mint a köztársaság más nemzetiségű vidékeinek ily tisztviselői, kérdem a belügyminiszter urat, hajlandó-e a vármegyei tisztviselőknek állami szolgálatba való átvétele iránt a magyar vidékeken is haladéktalanul intézkedni s azok részére az állami tisztviselőknek járó illetményeket folyósítani.

— Czernin uolí közös külügyminiszter szerepe fílagyarország feldarabolása terén. A „Tribuna“ írja: A Pester Lloyd londoni tudósitója „Anglia és Magyarország“ cim alatt egy cikket közöl, amelyben a trianoni magyar békeszerződésnek az angol parlamentben lefolytatott vitájával foglalkozik. A cikkiró többek között a következőket említi meg: Miután Czerninnek a szövetséges hatalmak részéről tudomására adták, hogy egyedül a magyar befolyás teszi a dunai monarchia számára lehetetlenné az uj

orientációt, akkor Czernin azonnal tudni vélte, hogyha neki sikerülne megtörni a magyar befolyást, úgy szabad volna az uj orientáció felé az ut. A vonatkozó okmányok fényesen igazolják, hogy Bécs a háború alatt Magyarország ellen dolgozott. Ennek igazolására a cikk Írója idézi annak a memorandumnak a szövegét, melyet gróf Czernin 1916 okt. 15-én küldött Párisba. Ebben a memorandumban Czernin azt alánlja a francia kormánynak, hogy Magyarország rovászra dolgozzék Erdélynek Romániához való csatolása mellett. Az 1916 okt. 15-én kelt ajánlat, melyben Konstantinápolynak Törökországtól való elszakitása van indítványozva, eléggé bizonyítja, hogy Czernin nemcsak Magyarország, hanem Törökország ellen is dolgozott. Ha Czernin megkísérelné — írja a Pester Lloyd, — hogy tagadásba vegye ezen üzelmekben való részvételét, figyelmébe hozom, hogy Czernin még az ő külügyminisztersegének ideje alatt Bécsbe hivatta a párisi külügyminisziérium ágenseit, hogy a Magyarország és Törökország elleni tárgyalásokat siettesse. Hogy mi történt 1918 tavaszán Páris és Bécs között az eléggé élénk emlékezetben van még. Mindamellett azt a tényt, hogy Czernin égisze alatt Magyarország feldarabolására törekedett, nem lehet letagadni. Ez irányban Czernin többet ártott Magyarországnak, mint maga Anglia, amelyik nem akarta Magyarország feldarabolását, hanem inkább a föderativ Magyarország megoldásának a problémájára törekedett.

— Schmidthauer bajos hanguersenge. Illusztris művész-földink Schmidthauer Lajos, a világhírű orgonaművész, szombaton a pozsonyi városi Vigadóban nagyszabású orgonahangvérsenyt rendezett, mely fényesen sikerült és azon óriási közönség vett részt. Az orgonát erre az alkalomra, egy pozsonyi orgonaépitő cég szerelte fel a Vigadóban a nagy művész iránti tiszteletből. Schmidthauer nyilatkozott a „Híradó“ munkatársának művészi terveiről, külföldi körútjáról. Az őszre Pozsonyban két hangversenyt ad. Reméljük, hogy bennünket, komáromiakat is szerencséltetni fog kivételes művészetével. Ezt a legutóbbi hangversenyét jótékonycélra, a pozsonyi zeneiskola javára rendezte a hírneves művész.

— flyáizrouat. Ziskay Antal királyi tanácsos, a győ. i ügyvédi kamara tiszteletbeli elnöke és a pannonhalmi főapátság jogtanácsosa, mint részvéttel értesülünk, 69 éves korában Győrött elhunyt. -A megboldogultat városunkban is sokan ismertek, mert évek során át résztvett az Alsó-Csallóközi Ármentesitő Társulat ülésein, annak buzgó és tekintélyes választmányi tagja volt.

— Írásbeli érellséji. A helybeli főgimnáziumban e hét három első napján folytak az Írásbeli érettségi vizsgák a magyar, latin és görög nyelvből. A vizsgán több magántanuló is vett részt.

— ff mária Kongregáció szinielőjdása. A

helybali Mária Kongregáció tagjai kedves ünnepet rendeztek vasárnap és csütörtök este a Legényegyletben. A Kongregáció énekkara Lohner József szakavatott vezetése alatt gyön/örü kidolgozásban kurucdalokat és népdalegyveleget adott elő. »A kongregációs érem« c. egyfelvonásos drámában Réb Stefi (Flóra), Czirja Rózsi (Judit) és Prutscher Magda (Piroska) versenyeztek egymással. Figyelemreméltó alakítás volt Bajkai Ilusé (Gyiróthyné). Epizódszerepekben Óváry Sári és Birtek Ilona kedves humora villany ózta fel a közönséget. Fektor Bózsi igen szép színpadi jelenség volt néma szerepében. A másik színdarab a Bacillusok egyfelvonásqs vígjáték volt, ebben pedig Székelyi Ilus (Apollonia vénleány) kabinet alakítást csinált és nyilt szinen is tapsokat aratott. Nagy színpadi készséget árult el Klug Manci (Klotild), határozottan szép és kedveä játékot produkált Abay Margit (Bella) mig Saxl Manci (Klári) és Cseh Erzsi (Révészéé) ellenszenves szerepeikben is igen tet-zettek a közönségnek. Tnomschitz Mici (Juliska szobacica) pergő nyelvével zajos hatásokat ért el Doma Iza (Lili) is sok vidim percet okozott. Fehér Ilona a színdarabban is szerepelt, korábbaa pedig sikerrel szavalta el Kuthen: Vén kofa c. versét igen nagy tetszés mellett. A felvonásközökben Kocsis Manci zongorázott, magyar darabokat játszva igen ügyesen és sok átérzéssel. A közönség megtöltötte a színháztermet és igen sokat tap mit a leány - seregnek. A rendezés munkáját Solymossy Dezső elnök végezte elismerésre méltó buzgósággal.