Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-15 / 5. szám
1921. január iS. „Komáromi Lapok" 3. oldal. A polgárság azonban csak úgy lesz képes pozícióját továbbra is megtartani és a polgári rendet biztosítani, ha a proletariátuséhoz hasonló erős szervezetet alkot, amelyet nem tagolnak szét nemzetiségi, felekezeti és holmiféle pártérdekek, hanem erőssé, áltörhetetlenné tesz az összetartás szelleme. Le kell tehát a polgárságnak tennie a régi vaskalaposságról, el keil hárítania magától mindenféle kicsinyeskedést s akkor érdekeit meg tudja védelmezni, ellenkező esetben p-dig játékszer marad a proleláriáíus kezében. Ami keilemetienség eddig érle, azért okolja a polgárság önmagát. A proletariátustól tanuljon és okuljon a saját kárán. Le nem győzheti a proletárságot, de nem is marad mindig vesztes a küzdelemben. S ha két hatalmas szervezet fog egymással szemben állam', sokkal könnyebb lesz a megértés, mert nem lesz diktáló fél, nem jut uralomra oly könnyen az erőszak, mint ma, amikor a szervezetlen polgárság teljesen ki van szolgáltatva a proletárjául s kényé- i elvének Értse meg jól a polgárság, miről van itt szó. Tegyen félie minden álszemérmet, minden kicsinyes gondolkodást és szervezkedjék, mert éulekeit csak ezáltal védheti meg. Száz meg ezer példa van elölte arra, hogy egyesülésben rejlik az erő, százszor meg ezerszer vallotta már kárát szervezetlenségének: miért nem mozdul tehát, miéit em nyúl az egyedül célravezető eszközhöz, mely önként kínálkozik neki? fi megértés. A csehszlovák köztársaság megalapítói, pilléreinek felépítői e szóra, „a megértésre“ akarták felépíteni a köztársaság nemzetiségi politikáját: legalább is a hivatalos kijelentések erre engedtek következtetni. Az állam megalakulásának s állami ideájuknak az antant előtt is szimpatikus színben való szereplésének egy iiiferpáló pontja volt a megértésenalapujó nemzetiségi politika. Meri hisz az állam megszületésének első perctől kezdve köztudattá vált, hogy ezen uj, It* a cenzúra 1 sort törölt. ál la ni létének, életének legnagyobb koefficiense a nemzetiségi kérdés lesz. Uj államot alkotni egy abszolútnak korántsem nevezhető többségűéi mindenkor súlyos feladatot jelenteit és jelentett még ma is, bár tudjuk,'hogy az európii harc bau kifáradt s különböző eszmeáramlatok lég körében megiítasodoU népek hangulata az időpontot erre rendkívül alkalmassá tette. A könyörtelen, világtörténelemben példátlanul álló párisi béke állal ezen államköziekbe Ítéli magyar nép a csalódás és reményt - veszettség fájdalmas óráiban ebbe a szólta kapaszkodott, ez lebegett előtte mint egy megmaradt deszkaszál a nagy árvízben, melyhez léiét kötheti, merthisz az öntudatra, nemzeti erőre ébredés idejét konstatálni nagyon is korai lenne. Nagy veszteségek, gyász, elveszik előlünk a tiszta, objektiv ítélőképességet, könynyeken át ritkán tudjuk akarásainkat, vágyainkat a céltudatosság tengelye köré csoportosítani. így voltunk mi is; a halálraítélt megnyugvásával fogadva soisunkal, szinte jólesett íü.linknek ezt a szót hallani s kezdiiiiik arra ébredni ugy magunkban, hogy a kulfurnemzetek közt igazán miért is ne lehelne elképzelni egy békés együttélést, egymás sajátos tulajdonságainak tiszlelelbentai tását. De jött maga az élet, az események, melyek mindegyike „zászlótörést“ jelentett számunkra. Reményeink lassan odevesziek; a csehszlovák állam kezdett berendezkedni; a nemzetgyűlés lerakta az állam alapjait, megalkotta első törvényeit; vártuk, hogy fog kicsiilíimii a megértés az ideke= ült szerencsétlen nemzetiségek felé; vártunk tovább . . . Majd jöttek újabb események, kiírták a választásokat a legsovinisztább választási törvénnyel, mely manapság Európában létezik, ezek lezajlottak, uj minisztérium vetle át a vezetést, a megértés szavát igen gyakran hallottuk beszédekben, magát a minisztert a megértés emberének keresztelte el hízelkedve a pozsonyi Magyar Újság. Tombolt ez a szó a hivatalos nyilatkozatokba, szónoklatokban, de a tettek, az alkotott tői vények, a rendelkezések mit sem tudtak ennek a fogalomnak a létezésétől. A csehszlovák kormányprogram, vagy mondjuk áilamprogram haladt tovább a maga utján, melynek célja az itt lakó magyarságnak a közélet teréről való teljes kiszorítása, . * ■ j f*1 (; . Itt a cenzúra 2 sort törölt. s végeredményben a magyar vidékek teljes átfestése volt, akárcsak azt a magyar állomásnak tábláival tették. S a szó: megértés, maradt egy puszta hang, melyet a be nem váltható programmpontok cégtáblájául akasztottak oda. A szocialista kormány is elment s jött helyébe a hivatalnok minisztérium, sok jót tőle sem várhattunk e tekintetben nem is csalódtunk s-vártunk tovább azt gondolva, majdcsak egy liszluliabb, tárgyilagosabb felfogás bevilágít oda is, ahol eddig sötétség és elnyomatás volt; de hiába váriunk; a megértés hangoztatása még mindig olt kísérlett az államférfiak ajkán s a kormányhoz közelebb álló lapok hasábjain, mint egy csalóka, édesgető szó, melynek értelmével azonban már tisztában voltunk. lit a ccncura 61 sort törölt. j a. fiiéi a ml Liéwrotei. Zsupán-kormánybiztos ígérete. — Pár nap múlva kiadja a feioldá lemlelelet. Már többször irtunk lapunkban, mindig tájékoztattuk a város közönségét ezen egyesület sorsáról. Félévvel ezelőtt, mikor a működését betiltó rendelel kiadatott, izzó hangulat volt Komáromban- Az izzó hangulat más oldalról váltatott ki és áldozatának kelleti lennie, ezen — mint most utólag kiderült — ártatlan egyesületnek. Leszögeztük e tényt mi mindjárt. Tudtuk, ha a vizsgálat jönni fog ez ügyben, nekünk fog igazat adni. De most már, mikor a sok irás, deputációzás közepette a hét elején felkereste egy érdeklődő küldöttség a zsupánkormánybiztost, és kérte, hogy tájékoztassa ugy az egyesület vezetőségét, valamint a váios közönségét az ügy állásáról, azt a megnyugtató választ adia, hogy a megejtett vizsgálat alapján az egyesület feljutásának mi sem ád útjában, működést betiltó rendeleté! visszavonja, 8—10 nap múlva visszaadja a fiatalság második otthonát. Eszerint csak a formalitás következik. Örömmel vesszük ez ígéretet, csak már jóval előbb is tarthattunk volna itt. Visszaadják a fiatalság má-odik otthonát. Hiszen olyan szépen foiyt olt a munka, csak szépet és jói tanultak, amit oly jól ereit látnunk. Ha a jövő generációja mindenütt olyan alapokra Aolna fektetve és olyan utón haladna mint ahogy ezen egyesületben meg van, ugy semmi aggodalmaink a jövőbe nem volnának. Hírek az Iparoskörből. Grader Lőrinc előadása. Az Iparoskor agilis vezetőségének az iparos osztályt érdeklő általános gazdasági és íiapi kétdések megtárgyalására, ismertetésére indított mozgalma — immár másodszor tapasztaltuk — mély érdeklődést váltott ki az érdekeltek közölt. Az ismeretterjesztő előadás sorozat második estélyén, január hó 12 én este 8 órakor Gruber Lőrinc takarékpénztári tisztviselő az iparoskor titkára tartott szabad előadást szép számú hallgatóság előtt. Előadásának oly közérdekű lémákat vá* lasztott tárgyául, amelyek az első pillanatra kiváltották a hallgatóság elismerő tetszését. A ma mindenkit, de különösen az iparos osztályt érdeklő: hadikölcsön-, valuta- és hitelműveletek z a vonatkozó törvényes rendelkezések, a szükséges eljárások ismertetése, annyi gyakorlatian hasznosat nyújtott, amennyi ismeretre ma úgyszólván mindenkinek szüksége van a pénzgazdaság mai útvesztőjében. Dacára annak, hogy nem mélyedt a hatalmas gazdasági kérdések ismertetésénél azok gazdasápoiiiikai okai és következményei fejtegetésébe, mindazonáltal, sőt — mondhatnánk — éppen azért tudta ismeretterjesztő előadásának anyagát a könnyen érthetőség és közvetlenség formájában iiallgagatósága elé vinni. A hadikölcsön- és valuta kérdés ismertetésénél kiterjeszkedett számos oly körülményre és a pénzügyi szótár terminusainak magyarázatára, amelyeket uton-ulfélen hangoztatnak nap-nap után olvasnak és hallanak anélkül, hogy azok lényegét ismernék. Különösen ügyes rendszerrel ismertette a valuta kérdést általános pénzügyi és gyakorlati megvilágításban. Előadásának második része a hitelműveletek egyik legfontosabbikának, a Váltónak ismertetése. Itt is, a gyakorlati eredmény biztosítása végett olyan oktató formáját választotta magyarázatának, amellyel a hallgatóság figyelmét leköthette. Gyakorlati táblára fölirt példákkal és példákon ismertette a váltót, és ismertette bőven azokat a jogokat és kötelességeket, következményeket, amelyek a váltó műveletnél az életben előfordulhalnak, amelyek ismerete sok kellemetlenségtől és gyakran anyagi veszteségtől óvhatja meg az embert. Váltóismeretből nem csak ízelítőt adott, hanem földolgozta a témát ugy, hogy előadása minden felesleges ludománykodó sallang nélkül, a hallgatóságnak valóban hasznára váliiat. Előadásának befejezte után Dosztál Jakab Ipartestületi alelnök és az Iparoskör érdemes elnöke mondott köszönetét az előadónak és egyben felhasználta az alkalmat, hogy különösen a mai adóügyi tárgyalásokra, az adókivetésnél szükséges okmányok, igazolványok beszerzésére hívja fel iparosfársai figyelmét. Felszólalása valósággal egy ismeretterjesztő előadásnak vált be s olyannak, amelyie a hallgatóság érthető érdeklődéssel figyelt. A kérdések egész özönével váltódtak ki a hallgatóságból és Dosztál Jakab mindenre érthető, kimerítő és közhasznú magyarázatta! szolgált. Éppen a felvetett kérdésekből látható, hogy az Iparoskor vezetőségének ismeretterjesztő előadásai oly szükségletet elégítenek ki, amely általános s előadói megtalálták az utat, módot, a megfelelő fonnál, amely az iparosságot az őket legközelebb érintő kérdésekben gyakorlati hányban tájékoztatja. Bár hallgatóság szép számmal volt jelen, mégis ugy találtuk, hogy az előadások népszerűsége még nem tudta az iparosság teljes zömét összehozni, de akik ott voltok, feltehetjük, örömmel lesznek az előadások legjobb propagálói. És saját érdekében cselekszik az iparosság, ha felkeresi a köri előadásokat, mert azok összeállításánál, valamint a kör vezetősége ugy az előadók is gondosan ügyelnek arra, hogy a szerda esti előadások mindenkor hasznosan szórakoztatók legyenek. Legközelebbi előadás a jövő hét szerdáján lesz, január 19-én, amelyre ezúton is felhívja az iparosság figyelmét a kör elnöksége. Az előadás tárgyat a helyi lapokban fogják közzétenni. 1 is lESTIliffi kari BUDAPEST, VII., Rákóczi-ti t éö. (Saját házában ) Az összes hangszerek és beszélőgépek, legfinomabb minőségben nagyban és kicsinyben, lieget)ük, fuvolák, tárogatók, harmonikák, zene rézíuvós hangszerek, cimbalmok, amerikai harmoniumok, zongorák Bél-,selyem- és acélhúrok. Vidékre való szállításokat legpontosabban rszközlűnk. Hangszerek javítását szál szerűen végezzük. HÍREK. — Kcnyuel a magyar kalóriáknak. A tőlünk messze idegenben szolgált magyar katonák azzal a kétessel fordulnak magyar véreinkhéz, magyar könyvet küldjenek nekik. Szerkesztőségünk szívesen közvetíti a könyvadományokat. Kérjük a könyveket szerkesztőségünkbe küldeni, mi elküldjük a magyar katonáknak. Az eddigi könyvadományokat a jövő számunkban fogjuk nyilvánosan nyugtatni.
