Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-14 / 39. szám
6 oldal. „Komáromi Lapok“ 1921. május 14. gazda a tűzhelyről egy darab égő forgácsot vett és meggyujtotta a kép előtt függő mécsest. Azután letérdepelt és miután háromszor megcsókolta a földet és háromszor keresztet vetett magára, buzgó imába kezdett, melyet félhalkan, sűrű fohászkodás és sóhajtozás közben mondott el. Felesége ugyanígy cselekedett és akis szobát csakhamar az igaz áhitatnak ünnepélyes csendje töltötte be. Az élet viharaiban meghurcolt két öreg arcán az ima alatt lassanlassae elsimultak a ború árnyai s megnyugvás szelid pírja ömlött el rajtuk. Ima után az egyszerű kecskelábakon álló durva asztalra feltették a fakanalakat és az ünnepi tésztát, a „pirogi“-t, mely a mi lángosunkhoz hasonlít alakra, de nem megpirítva kerül az asztalra és kenyér helyett szolgál az ételhez. Megérkezett az ifjú gazda is feleségével, aki már sötét polgári ruhában volt s városi munkás külsejét mutatta. A szokásos kézfogások után az öregasszony nekik is bemutatott, ami abban állott, hogy röviden elmondta életem fent vázolt történetét. Majd oda tessékeltek az asztalhoz engem is. Az asztalnál négyen ültünk. A gazda, felesége, fia és én, a menyecske az „ura mellett a pádon, de távol az asztaltól. Ő messziről szedte az ételt a közös tálból. A gazda az előtte álló pirogi ból hármat nekem is kiosztott, az öreg asszony pedig egy jó öblös fakanalat tett elém, ami arra volt hivatva, hogy egyek vele. Szemügyre vettem azt a nekem kissé nagyra szabott evőeszközt, de hát a többieké szintén olyan méreiü volt s igy bele kellett nyugodnom sorsomba. Megkezdtük a hatfogásos ebédet. Először egy barna cseréptálban kissé csillogó, sárgásszinü folyadék jelent meg az asztalon. Semmiképen sem tudtam volna kitalálni, hogy miféle étel. A gazda kezdte. Kanalával merített a tálból és — a pirogi-bó! nagyot harapva — beöntötte szájába. A szives kínálásra, — miután már mindenki evett — Istennek ajánlva lelkemet, az ő módjuk szerint én is belementettem kanalamat a lébe és behunyt szemmel kiszürcsöltem a kanálból az édes izü levest, amely nem volt más, mint mézleves. Ugylátszik, hogy vallásos vonatkozás van ezen étel és a pünkösd ünnep között. A kanalat, miként azt a többiek tették, minden nyelés után fordítva az asztalra helyeztem, csak akkor nyúltam érte, mikor újra használatba vettem. A második fogás nagyobb volt. Ismét barnára mázolt cseréptálban sóskalevest adták fel. A meleg leves igen Ízlett mindnyájunknak, még a kis menyecskének is, aki pedig jó méternyi távolból nyugtogatta kanalát a tálba. Harmadszor édestejet kaptunk túróval, melyet főtt birkahús követett. Ezt apró darabokra elvágva, ősi szokás szerint csupasz kezünket irányítottuk szájunk felé. A gazda ennél az ételnél különös figyelembe részesített, mert az előtte fekvő nagyobb darabot kétfelé szakítva, egyiket szeretettel nyújtotta át nekem, amit természetesen nem utasíthattam vissza. Ötödik ételként meleg aludtej került asztalra s végül tejben főtt kukoricakása fejezte be a menüt, mely tagadhatatlan, hogy egyszerűsége mellett igen kielégített bennünket. Ebédhez saját főzésű kenyér-kvaszt ittunk, amellyel kulacsomat is megtöltötték a szives háznépek. Hálaadó imára az egész család odatérdelt a házi oltár elé s buzgó fohászban köszönték meg Istennek velük közlött jóságát.. . Majd megkínáltam az öreget mahorkadohánnyal, minek igen megörült, mert bizony azon a vidéken régen nem láttak már dohányt. Szegénység, nyomorúság volt minden házban, a vörösök elrekviráltak mindent, lovakat, szarvasmarhákat, birkákat, gabonát, sőt még ruhanemüeket is. Ezért aztán az egész falu ellene volt a vörös uralomnak és sokan a lengyeleket kívánták már. Minthogy a község beleesett a háborús területbe, lakosai állandó rettegésben voltak. Az esetleges támadással szemben akképen védekeztek, hogy minden házban az udvar, vagy kert közepén egy mély üreget ástak, azt vastag fatörzsekkel befedték s az ekép elkészített fedezékben rejtették el értékes holmijukat s veszély esetén maguk is ott kerestek volna menedéket. Pünkösdre virradó kora hajnalban erős {éppuska tűzre ébredtünk. Nemsokára ágyúzás következett, melyet e vörösöknek a Dnyeperen akcióba lépett cirkálói intéztek a közeli falu ellen, mely az országút mellett feküdt. Az történt ugyanis, hogy a lengyelek a környék falvaiból kiűzték a vörös csapatokat, s mivel a vörösök visszavonulása az országúton folyt le, az ágyuk a községnél az utat állandó tűz alatt tartották, nehogy a. lengyelek előbbre nyomuljanak. Persze talpon voltunk valamennyien. A falu főutcáján összegyűltünk és számitgattuk az eshetőségeket, mik javunkra szolgálnak. Az ágyuk bömböltek, a géppuskák kattogtak, az országút melletti falu egett, — elkellett készülni arra is, hogy a mi falunkat is ostrom alá veszik. Ez azonban nem történt meg, sőt úgy 9—10 óra között megszűnt a tüzelés s minthogy a szomszédos falukból Sichowon keresztül haladó emberek örömmel adták tudtunkra, hogy a falukban egyetlen egy vörös katona sincs, türelmetlenül vártuk a győzelmes lengyel csapatok megérkeztét. A lengyelek azonban nem jöttek, visszavonultak ők is állásaikba, melyek a Berezina partján húzódtak. Mint halottuk, előző héten szintén igy tettek. Délután azonban türelmünk elfogyott. Elhatároztuk, hogy magunk keressük föl a lengyel frontot, hiszen az oda vezető ut a két községen át szabad! A lengyel állások mintegy 16 versztre voltak: még aznap el kellett érni azokat, mert másnapra már késő lehet. Sorshúzás utján három bajtársat küldtünk előre parlamentairként fehér zászlóval fölszerelve. Egy félóra múlva követtük őket. A kiküldötteknek sikerült megtalálni az első lengyel tábori örsöt, melynél jelentkeztek és kérték, hogy engedjenek át bennünket. Posenből való német-lengyelek voltak a fiuk, akik megértették helyzetünket és bajtársi készséggel nyitottak utat, csak arra figyelmeztettek, hogy lehetőleg még mielőtt besötétedik, el kell érni az örsöt, mert azután már senki sem közeledhetik. Kiküldött bajtársaink egyike elénk jött és örömmel tudatta velünk a jó hirt. Megkettőztetttük lépteinket és sikerült alkonyatkor bár, de még idejében lengyel bajtársaink tábori Örsénél jelentkezni. — Szervus Kamerad! — hangzott a bajtársi üdvözlet minden oldalról s a tábori őrs parancsnoka, egy intelligens poseni fiú azonnal intézkedett, hogy mielőbb a főörsre kerüljünk. Ó maga vezetett el bennünket a néhány verstre levő szállásra. A lengyeleknek hidjuk volt a Berezinán, a hid Górva faluba vezetett, ahol a főörs állomásozott. Fényes, holdvilágos este volt, mire beérkeztünk a községbe, hot azután az egyik házban elszállásoltak bennünket. Zizegő szalmát hintettek a padlóra, melyen néhány perc múlva az öt és fél évi rabságból megváltott huszonhárom magyar, életének legboldogabb álmát aludta. Szerkesztői üzenetek. B. K. Kamocsa. Előző cikkét a dunántúli Komaromba szállította a posta ; ott kézbesítették, sajnos — elkésetten. Komároniszemere. A képeket megkaptuk és Írunk. Hetény. Az Ígért cikket várjuk. D. Számítunk a hiradásra. A grerl esetésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó; Spitzer Béla. ÍTOn,*tf'tí Wpit*mr Síndor VönwnvonidAjAbao Komiro» HIRDETÉSEK. Ha újságokban hirdetni akar forduljon bizalommal a PROPAGANDA hirdetés és reklámvállalathoz BRATISLAVA, LENAÜ-U. 33. TELEFON 11-64. Olcsó klisék, művészies mozi reklámképek. ____________Kérjen árajánlatot,____________ l)J ÉMlM U MÉT-MBt Értesíteni a n. é. közönséget, hogy az Erzsébeté szigeten Fő-ut 19. szám alatti BÜFFÉBEN === mindennemű frissítő és hűsítő italok, úgyszintén hideg és meleg ételek a legkényesebb igényeket kielégítő módoe kaphatók. - Kedvezőtlen idő esetén . . .. kglyj.X. áll a n. é. közönség rendelkezésére. •““«** ÜKIJIúKy A t. közönség támogatását kéri Lovinger Lajos. MAITZ REZSŐ Apollo mozgószinháza Komárno, Duna-rakpart. , előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Szombaton 14-én és vasárnap' 15-én rr ! 0 fensége a koldus gyermek Világszenzációs sláger 6 felvonásban. Pünkösd hétfőn 16-án és kedden 17-én A valuta leány Vígjáték 5 felvonásban. Előadás in zene az Otthoii Káveíázban. ____ j Útlevél és igazolványhoz szükséges fényképeket gyorsan és jutányosán — csoportképeket szinielőadásokról stb. vidékre is művészi kivitelben készítek Wittmann műterem j-------- KAKSA fényképész -------Komárno, Nádor-utca 28 sz. j 213 Görög1 kath. templom udvar. Gyarmathy Testvérek villanyerőre berendezett műköszörüsök Komárno, Erzsébet-sziget mene{t.gyáf Nagyérdemű közönség szives értesítésére adjuk, hogy köszörüldénket semmi költséget nem kímélve, villanyerőre rendeztük be. Vállalunk: borotvák, mindenféle ollók, zsebkések, husőrlők, papirvágók, konyhakések stb. köszörülését és javitását. Haj, szakáll, ló és juhnyirógépek köszörülésére speciálisán berendezve. Orvosi műszerek szakszerű köszörülése és javítása. Nagyérdemű közönség szives megbízásait kérjük. — Ugyanott egy kétlóerős benzinmotor, használható jókarban eladó. 207 Eladó kocsik. Uj és Ht toi kapital GYENTI JÁNOS hocslgyártúiiál Komám n Tiialy K.-o. 9. Ugyanott Ízléses bognár munkák kaphatók mindenféle kivitelben. i
