Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-11 / 38. szám
1921. máj im 11 .jyornaronii LapoK* 7 ot<Hh MÁITZ REZSŐ Apollo mozgószinháza Komárno, Dima-rakpart. előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Csütörtökön, május 12-én A babona Dráma 5 felv. A fősz. ELLEN RICHTER. Szombaton 14-én és vasárnap 15 én Ő fensége a koldus gyermek Világszenzációs sláger 6 felvonásban. “Pünkösd hétfőn 16-án és kedden 17-én A valuta leány Vígjáték 5 felvonásban. ______ Flaflás uláii zene az utlftoii Mázban. ki a magyar-német gyors- és gépírásban jártas aaonssali felvételre kerestetik. Cim a kiadóhivatalban Brück és Róna fi illír, papára- ős Bratislava, Stefanlk-utca 23, sz. Telefon 1908. ===== Telefon 1908. A hermanecaeí ég nagyszlabosi papírgyárak lerakata és képviselete, 188 Útlevél és igazolványhoz szükséges fényképeket gyorsan és jutányosán — csoportképeket színiéi eladásokról stb. vidékre is művészi kivitelben készítek Wiítmann műterem KAKSA fényképész Komárno, Nádor-utca 28 sz. 213 68r3g Rath, templom udvar. fiSYNÖKÖK 165 helyi képviselők, utazók, kik magánvevőket látogatnak, nagy keresetre tehetnek szert gyártmányaim eladása által. Faredőny és árnyékredőny gyár Fr. Merkel, Braunau Böhmen Postfach 12. Levelezések német és cseh-szlovák nyelven. Císlo N. III. 3Í214. Najvyssí súd v trestnej vecí, zavedenej pred se drjou v Komárne proti Antonovi Kovácsovi, obzalovanému zo zlocinov vrazdy a lúpeze, vybavenej tamze dna 4-ho augusía 1920 pod císiom V 604 45 920 ziadosf obzalovaného o náhraeu skody vo verejnom, dna 2-ho marca 1921 zadrzanomzasedaní senátu preskumajúc usniesol sa následovne: Ziadosti sa vyhovuje, vyrieka sa ze obzalovanému prislúcha nárok na náhradu, spisy sá postupujú ministrovi spravedlností ciel'om ustálenia obnosu náhrady, zároven nariaduje sa uverejnenie tohoto rozhodnutia na farchu trestného pausálu v úradnom casopise, a v novinách pod titulom „Komáromi Lapok“ v Komárne vychádzajúcich, dalej vyvesenie tohoto rozhodnutia na mieste pre űradné ohlásky urcenom, v obci Zemíanskej Oci, Dővody. Dna 5-ho februára 1920 odpoledne zomrely Ján Cserepes, obyvatel v Bogyaréíu, navstivii svojho svagra, Eudevíta Kovácsa, obyvatela v Zemianskei Oci. — Mai pri sebé 5400 K, ktoré v byte. Ludevita Kovácsa v prítomnosti obzalovaného, — svojho synovca — spocítal, a este pred súmrakorn odobral sa domov cez pustu Zsemlékes do Bogyarétu. Na tejto ceste odyrevadíl ho obzalovany, ktory za krátkej doby domov sa vrátil. Zomrely Ján Cserepes toho istého ma zmízol. Dna 13-ho februára 1929 obzalovany oznámíi zmiznutie svojho stryca na ceiníckej stanici v Zetní: anskej Oci, avsak pátranie po zmiznutom zostalo bez vysiedku. Len dna 26-ho apríla 1920 bola .nalezená mrtvola zomrelého Jána Cserepesa na poll blízo dvoru Zsemlékesa ; zakopaná za jednym stohom. V satách ! zomrelého v hotovych peniazoch len jedna , koruna bola nalezená. Pytvou mrívoly bolo i zistevé, ze Ján Cserepes zoinrel následkom í rozdrúzgania modzgu zaprícineného úderom, namierenym volajakym íupym nástrojom na jeho hlavu. Zrejmé je tedy, ze zomrely bol obet'ou lúpeznej vrazdy. Ponevácena posledy obzalovany bol v : őpolocnosíi zomrelého, preío cetnící dna 2-ho mája 1920 vykonali domovnú prehli: adku v byte jeho, a zabavili tam zakravaj venú blúznu , a nohavice obzalovaného, d’alej v jednom rucníku 432 kor. oktorych obzalovany tordil, J ze sú majetkom zeny zomrelého. Podozrenie pachatelstva padló S na obzalovaného i preío, lebo on prí pytve pred prekutanin siaí zomrelého napred povedal, ze v satách zomrelého musía by! ! jedne klieste, níektore ihly a jedna pena”, zenka. Následkom tychto, podozrenie vzbud! zujúcich okolností dna 2-ho mája 1920. cetnící zatkli obzaloveného, a vysetrujúcí sudca sedrie v Kómámé usnesením zo dna . 4-ho mája 1920. nariadil proti nemű vysetrovanie pre zlocin vrazdy a lúpeze dl’a §§. 278. a 344. Trz. zaroven na základe bodu 2. §. 141. a 148. Trpp. i vysetrovacú väzbu z toho dővodu, se obava je, ze obzalovany by mohol uticof vzhl'adom na predvídatel'nú vel'jkqsf trestu. Obzalovany popieral spáchanie cinu, jemu na farchu kladeného, To uznal, ze vedel, ze zomrely mai penazí pri sebe, lebo on tieto pred ním spocítal, vedel i to, ze mai pri sebe klieste a ihly, lebo tieto jeho otec pozical zomrelému pred odchodom tohoto, O penasenke preío mai vedomosf, lebo po zmíznutí zomrelého, vdova tohoto mu sdelila, ze jej muz mai pri sebe jednu penazenku. On síce odprevadil zomrelého na poslednej ceste tohoto, avsak nedalako od dediny Zemianskej Óce pri jazere „Malomárok“ sa vrátil domov, ponevác zacalo sa mrkaf, a len dna 10-ho februára 1920., ked vdovu po Jánovi Cserepesovi navstivii, dozvedel sa, ze Ján Cserepes zmizol. Tych 432 kor. hotovych penazí, ktoré v jeho C. N. III. 3/21-4. Preklad. A legfelsőbb bíróság a gyilkosság és rablás büntette miatt Kovács Antal vádlott ellen a komárnoi törvényszék előtt folyamatba tett és ugyanezen törvényszék által 1920 augusztus hó 4. napján V. 604 1920/45. szám alatt elintézett bűnügyben vádlott kártalanítás iránti kérelmét 1921 március 2-án megtartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén a következőképen végzett: A kérelemnek helyt ad, kimondja, hogy vádlottnak igénye van kártalanításra, az iratokat a kártalanítás összegének megállapítása céljából átteszi az igazságügyminiszterhez, egyúttal ezt a határozatot a bűnügyi átalány terhére a hivatalos lapban, a Komárnoban megjelenő „Komáromi Lapokéban közzétenni, továbbá Nemesócsa községben a hivatalos hirdetmények számára kijelölt helyen kifüggeszteni rendeli. Indokok: Néhai Cserepes János bogyaréti lakos 1920 február hó 5-én meglátogatta sógorát, Kovács Lajos nemesócsai lakost. Volt nála 5400 K, melyet Kovács Lajos lakásán vádlottnak,- unokaöccsének jelenlétében megszámlált és még alkonyat előtt hazafelé indult Zsemlyékes pusztán keresztül Bogyarétre. Vádlott elkísérte őt ezen utján, de rövid idő múlva hazafelé fordult. Néhai Cserepes János ugyanezen a napon eltűnt, 1920 február hó 13-án vádlott jelentést tett nagybátyja eltűnéséről a nemesócsai csendőrörsön, de az eltűnt után való nyomozás eredménytelen maradt. Csak 1920 április hó 26-án találták meg néhai Cserepes János hulláját Zsemlyékes puszta közelében a mezőn egy kazal mögött elásva. Az elhaltnak ruháiban csak 1 korona készpénzt találtak. A hulla boncolása által megállapítást nyert, hogy néhai Cserepes János valamilyen tompa aszközzel a fejére mért csapással előidézett agyroncsolás következtében halt meg. Nyilvánvaló tehát, hogy az elhalt rablógyilkosságnak lett az áldozata. Minthogy legutoljára vádlott volt az elhaltnak társaságában, a csendőrök 1920 május hó 2-án házkutatást tartottak az ő lakásán és lefoglalták ott vádlottnak egy véres zubbonyát, nadrágját, továbbá egy kendőben 432 K-át, amelyről vádlott azt állította, hogy az elhunyt özvegyéé. A tettesség gyanúja azért is vádlottra esett, mert terhelt a boncolás alkalmával az elhunyt zsebeinek átkutatása előtt előre megmondotta, hogy az elhaltnak ruhájában egy harapófogónak, néhány tűnek és egy erszénynek kell lennie, Ezeknek a gyanút keltő körülményeknek a következtében 1920 május hó 2-án a csendőrök letartóztatták vádlottat, a komárnoi törvényszék vizsgálóbirája pedig az 1920, évi május hó 4-én kelt végzésével elrendelte ellene a vizsgálatot a Btk. 278, és 344, §-ába ütköző gyílkpsság és rablás bűntettei miatt és egyúttal a Bp, 141. §-ának 2. pontja és a Bp. 148. §-a alapján a vizsgálati fogságot is abból az okból, hogy a büntetés előrelátható nagyságánál fogva vádlott megszökésétől lehet tartani. Vádlott tagadta a terhére rótt bűncselekmény elkövetését. Azt beismerte, hogy tudta, miszerint pénz volt az elhaltnál, mert utóbbi azt előtte megolvasta, azt is tudta, hogy harapófogó és tűk is voltak nála, mert ezeket vádlottnak atyja kölcsönözte oda az elhaltnak, mielőtt utóbbi eltávozott volna. Az erszényről pedig onnan volt tudomása, mert az elhaltnak eltűnése után ennek özvegye közölte vele, hogy férjénél erszény is volt. O ugyan elkísérte az elhaltat utolsó utján, azonban nem messze Nemesócsa községtől a „Malomárok“ tónál visszafordult hazafelé, mert már alkonyodni kezdett és csak 1920 febr. hó 10-én, midőn özv. Cserepes Jánosnét meglátogatta, tudta meg, hogy Cserepes János eltűnt. Azt a 432 K készpénzt, amit nála megtaláltak, özv. Cse-
