Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-01-15 / 5. szám
iegyvenkettedik évfolyam. 5. szám. Szombat) 1921. jaruár 15. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY ■ ■■■IMII 1 ipftt EíéSreté&i ár Cseb-sxlovák ériekben; Helyben és vkiékre postai szétküldéssé}: ttpnerc étre 60 K, féléére 30 K, negyedévre 15 K. Egyes szem ára: 70 fillér. Dévény neve fájdalmas ütésként sajog lelkűnkben, mert' a magyarság újabb meggyalázását jelenti. Azét a magyarságét, melyet a békekötés és a »győztes világhatalmak« halálra Ítéltek. Minden egyes ülés, mely e magyarságot éri, csak összekovácsolja Sízertehullott részeit egy lélekké, melyben indulatok kavarognak. Dévény nem jelentett többet egy történelmi emléknél. A mai kor nem ismer történelmi emlékeket, azokat megtagadja, meghamisítja, vagy botorul deszkákkal takarja el. Dévényt azért nem feledjük el soha magyarok, akiknek birodalma ennél a pontnál kezdődött és ezer éven át állott fenn. Az ismeretlen merénylőket jól ismerjük, tudjuk, hogy merre vették útjukat az éjhomály leple alatt és hol kerestek menedéket gaztettük után. Nem fogjuk elfelejteni megcsúfolásunkat és majd etjei az idő, amikor ezért felelni fognak. Most kezünk lábunk gúzsban van. A demokratikus szabadság nem nekünk kedvez, hanem guzsbakötőinknek. De majd a bilincsek lehullanak rólunk és lélegzetvételünk is szabaddá lesz és szabaddá lesz a ma lenyűgözött gondolat. És szerte, széles e világon hirdetni fogja a magyarok ügyét, elviszi a világ minden tájáTa szenvedései hírét. Lesznek Íróink, akik azt.leírják, művészeink, akik lefestik és kőbe vésik, aktoraink, akik a müveit világ előtt tragikus drámánk fejezeteit lélekrázóan elevenítik meg. Dévény is ennek egy fejezete leend. Ismeretlen tettesei a történelem itélőszéke elé kerülnek majd. S a történelem igazságot szolgáltat mindenkinek. Elfogy a kenyér is a tavaszra és nem lesz mit ennünk, igy i hangzanak a hiób-hirek ; ennél rosszabb hírt pedig nem is lehet elképzelni. Hogy a tény komoly, azt bizonyítja a kormány felhívása a gazdaközönséghez, melyet az állam léte érdekében kér arra, hogy élelmiszerfeleslegeit adja át. Amennyire ismerjük a gazda pszihéjét, ez a felhívás eredménytelen fog maradni. Azután következik a kíméletlen kalonai rekvirálás, azután pedig mi fog következni, azt nem tudjuk, de olyasmi, ami a rendet felborítja. A rend fentartása az állam elsőrendű érdeke. Ha ezt fentartani nem sikerül az állam helyzete meginog és a belső zavarok nyomában elkövetkezik a vég kezdete. Mi nem tudjuk, csak hírekből halljuk, hogy odafönn milyen a hanPolitikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. gúlát a kenyér miatt, azért, hogy nincsen és azért, ha van elveszik, elszedik a nagy nehezen uzsora árakon összeszedett kis gabonái és lisztet a csendőrök és pénzügyőrök, mint tiltott dugárut. A nép nyomorog havi egy és kél kilós fejadagokon és már ez sem biztos. Hála a gondviselésnek, ez a helyzet nádink még nem következett el. De elkövetkezett ehhez hasonló: a három és négy koronás liszt, amely épen annyit jelent a legszegényebb néposztályra nézve mintha nem is volna. Mert a legtöbb szegény ember ma nem tudja kiváltani a lisztjét és koplal, nyomorog. Ez a legnagyobb igazságtalanság és ha más ok nem volna is, már ezért is szét kellene robbantani az állami gabonahivatalt. Tudja mindenki, hogy gabona import nincsen és ennek ellenére az import gabona árára szedik tőlünk a iisztadót és árusítják a lisztet háromszoros áron. Hova vezet ez a gyomrunk ellen intézett merénylet, azt item tudjuk. Egy azonban bizonyos, hogy aki ezt a rendeletet kitalálta és kifoltozgatta, az szociális ismereteket tanulni beiratkozhatnék a vasárnap délutáni ismétlő iskolába. A szegény napszámos, aki keres is, meg nem is, a szegény nyugdíjas, aki kétszáz koronából kénytelen családjával havonta tengődni, mert nem tagja a munkáspénztárnak, drágábban vásárolja, mint az a munkás, aki tagja a pénzfárnak és jó kereseti viszonyok köztél. Hol itt a szociális átgondolás, az érzék, a tudás: azt hasztalan keressük. * Ezt az erkölcstelen liszt rendeletet haladéktalanul vissza kellene vonni a kormánynak, mert az igazi szegénységet nem mentesíti a teher alól és megadóztatja a módosokat, a gazdákat, a nagy és kisipart, a kereskedelmet, és azoktól is újabb adókat facsar ki, akik amúgy is eléggé kivannak szolgáltatva az adóprésnek. A kormány nem veszi eléggé fontolóra, hogy az adózásban bizonyos rendszeresnek kellene lennie és az adóalanyokat nem egyszerre kellene kiszivatytyuzrii, mert ez a drágaságot hallatlan mértékben megnöveszti A nagy pénzértékkülömbség ellenére Magyarországon aránytalanul olcsóbb az élet mint itten. Ez indítja arra a magyar kormányt, hogy határait még inkább elzárja a kiözönlő pénz elől. A prágai kormány kereskedelmi politikája csődbe kergeti az államot. Magyarországról nem tudott akkor, mikor még lehetséges lett volna gabonát importálni, akkor Románia és Amerika piacain tájékozódott és üres kezekkel volt kénytelen Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közleményei, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldend 'k. Kéziratokat nem adunk vissza. Segjetenik minden szerdán és szombaton. visszatérni. Pedig lehetett volna Magyarországgal gabonára nézve üzletet kötni, de ettől elzárkóztak a kormánykörök. Hasztalan vannak tele a cukorgyárak áruval,, a cukorspekuláció csődöt mondott. És sovány vigasztalás az, hogy cukrunk vanelég, ha egyszer kenyerünk az nincs. Megyei iáimnak sorsa. A megyei közigazgatási bizottság ülése. — Az alkalmazottak fizetéseit újból folyósították. — .4 zsupán Pozsonyba utazott az alkalmazottak ügyében. —- Áthelyezések utján akarják a létszámot csökkenteni. A vármegyei alkalmazottak sorsa foglalkoztatta a lieiyi közvéleményt ezen a héten is. Mindenki csak azután érdeklődik: mi lesz a vármegyei tisztviselők sorsa? Lehetetlennek találta mindenki, [hogy máról holnapra szélnek ereszteni nem lehet őket, mert a cselédnek is adnak kéiheti felmondási időt, a kereskedelmi alkalmazottaknak három hónapot, a gazdasági cselédeknek pedig félesztendöt. Ugylátszik, a kormány is belátta ennek 2z intézkedésnek minden fonákságát és a zsupán-kormánybiztos, aki pénteken ebben az ügyben Pozsonyba utazott, már előzőleg is akképpen informálta a kormány illetékes, ügyosztályát, hogy egyszerűen elbocsátani mégsem lehet azokat az alkalmazottakat, akik kifogástalanul működtek az uj rezsim két éve alatt is. A vármegyei közigazgatási bizottság keddi ülésén is szóba került az elbocsátásra ítélt alkalmazottak ügye és dr. Foikman zsupán a hozzá intézett kérdésekre megnyugtató választ adott. Szerinte az elbocsátás ténye ez idő szerint nem aktuális. A létszámot apaszfani kell (ez legcélszerűbben az ide hozott nyelvünket nem értő alkalmazottak visszahívásával történhetnék meg) és a fölösleges tisztviselők nyugdijaztatni fognak. Az ebben az ügyben elhangzott felszólalások egyértelműen hangsúlyozták, hogy ez a kérdés immár az egész magyarságnak ügyévé lett és politikai térre csúszott át. Fel kell tennünk a kormányról, hogy nem akar újabb sérelmeket halmozni az eddigiekre, amikor úgy látszott, hogy a magyar kérdés a megértés szellemében kerül revízió alá. A közigazgatási alkalmazottak fizetéseit újra folyósította a kormány és a januári fizetéseket is kiosztották január 11-én. Ez intézkedés megnyugvást kelteit az alkalmazottak körében. Ellenben az a megoldási módozat, hogy a tisztviselőket átveszik és áthelyezik más vidékekre, ahol esetleg az államnyelv nem tudása szolgálatuknak teljesítésében akadályozza meg őket, állandó nyugtalanságnak okozója, amin elvégre csodálkozni sem lehet. A megyei tisztviselők, akik választás utján töltötték be hivatalaikat, nehezen tudnának oly módozatokban megnyugodni, hogy innét, ahol régi gyökerük van, azt egyszerűen eltépjék. Kanozsay - féle róm. kath. magyar ima- és énekeskönyv 300 oldal terjedelemmel a legszebb imákat és legválogatottabb énekeket tartalmazza, ára 11 K. a 11-ik példány ingyen. Könyvkereskedőknek külön engedmény. Megrendelhető Kanozsay ktanitónál Muzslán, Esztergom megye.
