Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-05-04 / 36. szám
1921. május 4. „Komáromi Lapok" 8. öldal. igen kedvező, amelynek elérésében az intézet áruosztályának volt oroszlán része. Ez üzleti eredmény tette lehetővé, hogy a szlovenszkói pénzintézetekre legnagyobb sulylyal nehezedő és legferayegetőbb hadikölcsömök árfolyamát 60 %-ra, egyéb magyar értékpapírokét pedig SOVo-ra szorította le és ezek leírására 1919 és 1920-ban a tiszta jövedelemből több mint 1 200.000 koronát használt fel és e mellett részvényeseinek is juttatott a körülményekhez képest elég tisztességes osztalékot. Teljesen érintetlen az intézetnek néhány korona hijján 1 500.000 koronát kitevő tartalékalapja. Úgy, hogy ma már — emberi számítás szerint — a legnagyobb megnyugvással tekinthetnek úgy a részvényesek, mint a nagy közönség — az alaptőkéjével együtt — immár 2 millió 250.000 korona saját vagyonnal bíró ez intézet biztos és szép jövője elé. Az elnöki megnyitó után a közgyűlés elfogadta az 1920 évi zárószámadást, a felmentvényt megadta és a nyereség felosztására vonatkozó igazgatósági javaslatot határozattá emelte. Az igazgatóság tagjaiul a régiek választattak meg. Uj ig. tag lett Vogt Fridolin a „Mährische agrár und Industrie bank“ pozsonyi fiókjának — mellyel a takarékpénztár szorosabb üzleti összeköttetésben állott, igazgatója, mig a feliigyelőbizottság uj tagjaiul — a körünkből távozó Fiedler János és a kilépett Csillag Imre helyeit Schmidthauer Vilmos és Kuc-sera Károly a Manische Agrár und Industrie bank aligazgatója lettek. A 20 tagú választmány megválasztása után Lakatos Károly részvényes tolmácsolta a részvényesek elismerését és köszönetét az intézet eredményes működéséért az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak. Csermák Hugó pedig szintén örömét és köszönetét fejezte ki a túloldali részvényeseknek afölött, hogy az igazgatóság simulva a változott viszonyokhoz, erős, * szakavatott kézzel és nagy körültekintéssel lália el müködéskörét és most is iparkodik garanciákat biztosítani, hogy az intézet fejlődése céljából minden akadályt elhárítson. A közgyűlés bizakodó, emelkedett hangulatban oszlott szét. — május 1. Gyönyörű, napfényes idő ragyogott május elsejének délelőttjén, a munkásság nemzetközi négy ünnepén. Ezt a napot az idén is megünnepelte a helyi munkásság hagyományaihoz híven, de ez az ünnep méreteiben nagyon messze mögötte maradt a tavalyi nagyszabású munkásünnepnek, nem is mozgósítóit akkora tömegeket és ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy a múlt évben éppen ebben az időszakban folyott a választási küzdelem előcsatározása. A szervezeit munkásság egy része gyülekezett csak a Munkás Otthonban és pedig igen gyér számmal, úgy, hogy a menet csak fel kilenckor tudott elindulni és igy is soraikban igen nagy számban voltak serdültebb tanoncok. A menet élén nagy vörös lobogó haladt, a szakszervezetek jelző táblákkal vonultak fel, bár olyik szakma alig volt tiz munkással képviselve. A munkásénekkar az interiiacionáiet és más dalokat énekeit, a munkás zenekar a tűzoltó zenekarral megerősítve ugyanezt fújta. A felvonulás másként a legpéldasabb rendben történt, a Baross, Nádor, Városház és Jókai utcákon végig a Kossuth térre. A térre érkezve kezdetét vette a népgyiilés, melynek szónoka Földes Sándor, az uj párttitkár volt, akiről megállapíthatjuk, hogy nem szónok és igy beszéde hatást sem tudott kelteni, mig a mull évben dr. Földessynek beszédét elementáris tetszésnyilvánítások kisérték. Földes a kommunizmus eszméit dicsőítette igen gyér és felette szórványos helyeslés mellett. Végül határozatjavaslatot olvasott fel, amelynek elfogadásáért köszönetét mondott az ott levő közönségnek kijelentve, hogy ezután már ünnep a május elseje. Beszédét ugyanis annak a megállapításával kezdte, hogy a mai nap nem örömünnep és megállapította, hogy a vezetők eddig csak fecsegtek, de nem cselekedtek. A gyűlés véget érvén, a munkásság ugyanazon útvonalon téri vissza a Munkás Otthonba, hol matinét rendezett a pártvezelöség. Délután a Szúnyog-csárdánál népünnepet rendezett a munkásság, hol pompás halászlé és látványos versenyekkel szórakozott este 7 óráig, amikor a megeredt eső hazaindulási vezényelt. Mint velünk közük, a felvonuláson közel 400 munkás vett részt. — Dárosi bizottsági tsgok kineuezése. A Komáromi Lapok legutóbbi számában .Fiied Jenő polgártársunk, városi bizottsági tag nyilatkozatot tesz közzé, az „Egyesült zsidó párt“ ügyével kapcsolatosan. Ezen nyilatkozatot minden tekintetben magunkat annyival inkább is azonosítjuk, mert politikai zsidó pártot mi sem ismerünk, annak tagjai soha nem voltunk, nem vagyunk, nem is leszünk, mint bizottsági tagok minden pártfoglalástól menten e földön született magyar emberekként a legjobb tudásunkkal és lelkiismeretünkkel iparkodni fogunk városunk érdekeit szolgálni. Steiner Dénes, Klein Mór. — miről dalolnak a gyerekek? Sok gyerek próbálkozik meg a versírással, bár akárhány nem kerül napvilágra. Pedig nagyon érdekes már azért is, hogy lássuk, mit énekelnek meg a gyerekek. A mai gyerekeknek nem sok örömet hoz az élet, inkább gyászt, szomorúságot, nem csoda, ha verseik is bánatosak. Egy kis árva fiúcska két kis versét adjuk isten, érdemes „olvasni azért, mert annak a kis szívnek őszinte bánata irányította a tollát: Ima Istenem, Istenem, segítsd fiadat, Hegisd meg, segítsd meg szegény magyarokat ! Hisx vezekeltünk eleget, Óh segíts meg minket ! Te mindig segítettél, Harcba te vezettél, Kérldnk Lát Tégedet Oh segits meg minkéi! Jó Atyánk Istenünk Légy mindig mivetihik, Ne hagyj el bennünket, Óh segits meg minket! Ne hagyd országunkat elvesmi, Nemzetedet a porba tiporni Kérünk hát Tégedet, Segítsd m g, segítsd meg a magyar nemzetet. Az (írva Jaj de nehéz az árvának sorsa, Kinek nincsen édesapja s anyja Istenem, Istenem, Jaj, ne hagyj el engem ! Édes anyám, édes anyám, Miért hagytál itt bennünket? Mért hagytál itt négy kis árvát, Mért hunytad le szemedet ? A harciért mindig átkozám, Mert ott halt meg jó apám S már Téged is koporsóba tettünk Anyám, óh édes jó anyáin^ De ha már Isten igy akarta, Nyugodjunk bele «zent akaratába. Majd az árvák édes anyja Az árvákat el nem hagyja! — 1821. május 5. Ezen a napon halt meg I. Napoleon, a franciák császára, tehát száz esztendővel ezelőtt. Mi is meg akarunk emlékezni róla. Lapunk legközelebbi száma fog majd Napóleonról hozni egy cikket. 1 — Cserkésiünnepéljj. A komáromi szent ! Benedekrendi főgimnázium cserkészcsapatta szegénysorsu cserkészek felsegélyezésére 1921. évi május hó 5-én (áldozó csütörtökön) és 8 án (vasárnap) este 7 órakor szinielőadással kapcsolatos ünnepélyt rendez a főgimnázium dísztermében. Belépődíj: ülőhely 12 K, állóhely 6 K. Jegyek máj. 1-től kezdve előre válthatók a főgimn. cserkészotfhonban (IX. sz.) d. u 2—6-ig. Felülfizetéseket a jótékony célra köszönettel fogadnak. Műsor: l.Andorka L : Cserkész vagyok. Szavalja: Czirók B. V. o. t. 2. Rheinberger J.: A gólyakalifa. Ifjúsági operett 2 felvonásban. Zongorán kiséri: Katona J. V. o. t. Karnagy: Denk P. V. o. t, a) Nyitány. Zongora 4 kézre. Matusitzky S. és Kass F. V. o. t. b) Első felvonás, c) Közjáték. Zongora 4 kézre. Hickisch K. és Kathona T. VI. o. t. d) Második felvonás. Személyek: A kalifa Hadanich Gy. V. o. t. A nagyvezér Schmidt V. III. o. t. Luza, egy indus emir leánya Rotter M. Vili. o. t., Kasnur, a kalmár Mohácsy J. V. o. t., Szelim, a bölcs Buchinger F. VI. o. t, Mizrah, az álkalifa Lipscher L V. o. t., Nagyvezére Feiszthammel L. VI. o. t., Kasnur két társa Szaló E. IV. o. t. és Farkas Z. V. o. t., Békák: Mgzey J, Nagy Á , Zsömbörgi J. II. o. t., Löhner E. I. o. t., Spanyol utas Selye J. V. o. t., Bagdadi polgár Pálinkás S. V.'o. t. Nép, udvaroncok, rabszolgák. Színhely: Bagdad. Súgó: Kellner L. V. o t. 3 Darkó J : Táborozni megyek. Monológ énekkel. Laky F. V. o. t. 4. Rinck J.: Fiőtenkonzert. Orgonán előadja: Lohner J. V. o. t. 5 Radványi K : A diákszoba. Kis színdarab 2 felv. Zenéje Abt F-íől. Személyek: Sugalló, a diákok jószelleme Nagy V. VI. o. L, Szabó Laci, IV*es gimnázisía Csongrády B. IV. o. t., Bandi öccse Bartanusz J. II. o. t., Inas Lgát J. IV. o. t. Erdei manók: Pathó L. II. o. t., Riszdorfer L. I. o. t., Germán J. II. o. t., Nagy A 11. o. f., Kocsis L. III. o. t, Németh J. il. o. t., Csiba J. III. o. t. Zongoránál: Kiss VI. o. t 6 Szabadgyakorlatok magyar nótákra. Bemutatja 9 cserkész. 7. Denk P.: Cserkészinduló. Zongora. Ének. Vezényli a szerző. — Halálozás. Részvéttel vetítik az alábbi gyászjelerfcést: Özv.. Hüttner Gyuláné szül. Moser Vilma neje, Gyula fia, valamint a kiterjedt rokonok fájdalomtól lesújtva tudatják, hogy a forrón szeretett férj, édes atya és rokon, Hüttner Gyula hosszas és kínos szenvedés után folyó évi május 1-én, élete 51-ik, boldog házasságának 14 ii< évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, jobblétre szenderült. A megboldogult hült te emei folyó évi május 3-ikán, kedden d. e. fél 11 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a gyászháznál beszenteltetni és örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 7-fkén d. e. 8 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az Urnák bemuiattafni. ügyalla, 1921 május hó 2-án. Áldás és béke poraira! — fi uárosi zeneiskola igazgatósága hálás köszönetét nyilvánítja Pazar Miklósné úrnőnek, aki a zeneiskolának 7 drb. hangjegyfüzetet ajándékozni szives volt. — tilos a maggar bélgegzésO korona beoilele fflagyarországba. Tekintettel a küszöbön álló. bankjegy kicserélésre, a magyar hivatalos lap rendeletet közöl, amely szerint a magyar beiyegzésü Osztrák-Magyar bankjegyek bevitele í a magyar igazgatás alatt álló területre, a pénzj ügyminiszter engedélye nélkül tilos. Az utazók j 4000 koronáig terjedő összeget engedély nélkül I vihetnek magukkal, de ezer- és tizezerkoronás | címletek bevitele minden körülmények között j tiltva van. A külföldön, vagy megszállt terülej teken levő bankjegyek kicserélése ott fog meg; történni. A hamisítványok beváltásának módjáról í végleges döntés még nem történt. I. — ti nagykeszi-i ifjúság lázasan készülődik \ a pünkösdi ünnepek alkalmával előadandó „Falu ; rossza“ c. három felvonásos népszinmü előadá‘ sara Sárközy Mór ref. tanító vezetésével. Szőlő ejtő gummit — (szürke, piros és
