Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-04-27 / 34. szám
„Komáromi l/apoSt* De mindig tiszteletben fogom tartani más nemzetek szabadságát és önrendelkezési jogát és kötelességemnek ismerem ennek a meggyőződésemnek kifejezést adni. A legnagyobb mértékben elítéljük azt a politika}, amelyet a cseh-szlovák állam hivatalos vezetői folytatnak. Úgy a belső, mint a külpolitika alapjában hibás. Az állam alakulásakor követett nemzeti irány eredménye az, hogy az államot a nemzeti állam jellegével ruházták fel és ez által a nagy nemzeti kisebbségek fölé vezető, úgynevezett államfennfartó nációt állítottak. Ez az alaptévedés teszi teljesen lehetetlenné, hogy ezen a területen élő nemzetek közöit a megértő együtt műnk áj kod ás bekövetkezzék, mert sem mi, se a németség, vagy más nem cseh népek, sőt a szlovák nép túlnyomó része sem hajlandó elismerni a cseh vagy a mesterségesen világi a hozott torz szülött, a cseh-szlovák nemzet jogait, a vezetésre. Ezenkívül a kormány politikája a vezető nemzeti funkcióját a nemzetnek uralmában látja és ez által a többi nemzetek egyénjoguságát veszélyezteti, vagy egyáltalán nem respektálja. Ivedig semmi sem volna egyszerűbb, mint egy uj állam alakulásánál a demokratikus eszméket megvalósítani és ez által a különféle népek igazi szabad éleiét biztosítani és ami a legfontosabb, az egymás közötti torzsalkodást kiküszöbölni. A cseh politikusok kezében volt az állam belső békéjének és igy természetes jövendőjének a kulcsa. Nem használtak fel. Helyette a sovinizmus jelszavaival harcoltak, a mikor maguk közölt a többi nemzetek részvételének kizárásával 'hozták tneg az állam alap vető törvényeit, az imperializmus eszméivel dolgoztak, amikor a néprajzi, földrajzi és gazdasági viszonyok teljes figyelmen kivii! hagyásával forszírozták ki államuk határait. Es a revans gondolata ve-ebe minden politikai és törvényhozási ténykedésüket Ez az elhibázott felfogás, ez a bűnökkel teljes politika az, a melyik az itt élő magyarság sorsává az elnyomatást tette. Ezek az alaptévedések okozták, hogy az úgynevezett megszerzett területek megtartása érdekében fegyveres szövetséget kell a külföldön keresni, ez okozza, hogy ismét csak az jigynevezett béke fenntartása érdekében kell hatalmi crőcsoportositást összehozni, az utódállamok egy részéből. Ennek a politikának hívei semmikor nem leszünk. Az itleni magyarság politikai pártjai között legutóbbi időben fegyverbarátság jött létre, a -keresztény szocialista párt és a mi pártunk alkotja meg ezt a szövetséget. A keresztény szocialista párthoz bennünket az a nagy és mindenek feletti nemzeti érzés kapcsol, amelyik bennünk, itt éiő magyarokban él. Ezt a szövetséget és ezt az együttmunkálkodást fentartani és erőssé tenni kötelességemnek tartom, mert ez a magyarság életkérdése. Az utóbbi időben sajnálatos ellentétek merültek fel a két párt között és azt az ellentéteket a pártok sajtója is tárgyalta Bárkik legyenek is a testvérharc okozóig a legnagyobb mértékben elitélésre méltók, Azokkal, akik ezeknek az ellentéteknek szerzői, e tekinteiben nem azonosítom magamat. Teljes határozottsággal és egész meggyőződésemmel áliok a magyarság egységes frontja mellett és csak addig vagyok hajlandó a párt elnöki tisztségét viselni, amig e tekinietbe vallott felfogásomat pártunk tagjai követik. Aki az egységes működést akadályozza, aki nem rendeli alá a párt érdekeit a magyarság egyetemes érdekének, az nem érdemes arra, hogy a küzdelem elejére állíttassák, az nem alkalmas arra, hogy a magyarság egyes csoportjait is vezesse. Becsületes őszinteséggel álljon minden magyar a küzdők sorába, becsületes őszinteséggel apostoloskodjunk magyarságunk mellett és azokat, akik talán nem a mi pártprogrammunk alapján állanak, szeressük és tekintsük mindig bajlársaknak, haa magyarság szolgálatába állanak Ha igy cselekszünk, akkor teljes joggal követelhetjük meg a velünk szövetséges pártoktól is, hogy pártunk munkáját, szervezését hasonló testvériességgel kisérjék. A szűnni, nem akaró éljenzéssel fogadott beszéd után a szónok Lukovits Ferenc főtitkárnak mond meleg köszönetét a párt szervezés körül szerzett elévülhetetlen érdemeiért. A komáromi körzet elnökévé egyhangúlag Barta.1 Ferenc eírekarcsai földbirtokost válaszszák meg, aki lelkes beszédben mond ezért köszönetét. Ügyvezető elnöknek: Varjassy Gézát, alelnökké Mezey Gyulát, a Vágbalparti ármentesitő társulat igazgató főmérnökét, főtitkárnak Lukovits Ferencet, az eddigi buzgó főtitkárt, pénztárossá Koüár Pétert, ellenőrökké Vöröss í Lajost (Csaüóközaranyosról) és Lalák Kornélt . (Keszegfalváró ) választották meg. A komáromi körzet megalakulása után kezdetét vette a közgyűlés a főpiacon. A 15—20 ezerre lehelő sokaság orkánszerü lelkesedéssel üdvözölte az Aranyoroszlán erkélyén megjelent ‘ pártvezéreket és kíséretüket, akiket dr. Kukán j Béla, az ottani körzet elnöke lelkes beszéddel I üdvözölt és kérte őket a népgyüíés rncglartáj sára, amelyet dr. Mohácsy János ügyvezető ! elnök megnyit és átadja a szót Szent-Iványi József elnöknek. Hosszú percekig keli várnia Szent-lványinak, mire a lelkes éljenzés elcsendesül. Impozáns magyar alakja, istenáldotta, ritka szónoki tehetsége, a porig alázott magyarság szomorú helyzetéi festő beszéde leírhatatlan hatást ért-el. ismertette a párt programmját, amelyről sokat volt ideje elmélkedni a kassai sötét börtönfalak között. Vázolta a párt egyéves történetét. Pártja törhetetlenüi harcol a szabadkereskeddemért, a központok, a gabonahivataiok, a rekvirálások, a zaklatások, a politikai üldözések megszüntetése, az elbocsátott tisztviselők visszavétele, a magyar kultúra védése, Szloveuszkó autonómiája érdekében. A szűnni nem akaró éljenzéssel fogadott hatalmas beszéd után Boldoghv Gyula komáromi iperíestüieti elnök, Füssy Kálmán a komáromiak nemzetgyűlési képviselője, Telek A Sándor a rimaszombati szervezet elnöke, a párt póétája, Varga 'Orió János gömöri kisgazda, Varjassy Géza a komáromi körzet ügyv. elnöke, Lukovits Ferenc főtitkár mondottak a tetszésnyilvánítástól süriien megszakított, lelkes éljen-( zésekkel fogadott beszédet, mire dr Mohácsy János bezárta a hatalmas arányokban lefolyt gyűlést, amely felejthetetlen, soha el nem múló emlékeket liágy mindazok szivében, akik azon résztvetíek. Este az lványi-fé!e vendéglőben több száz terítékes társasvacsora volt, ame'yen Szent- Iványi József, Füssy Kálmán, Mohácsy János, Boidoghy Gyula, Lukovits Ferenc és még számosán mondottak lelkes felköszőníőt. A virágokkal pazarul díszhalt asztal körül a cigány vidám, bús nótái mellett sokáig együtt voltak, majd az Arany oroszlán btizakalásszal, virágfüzérrel, szalagokkal gyönyörűen feldíszített nagytermébe vonultak, ahol már javában folyt a gazdabál. Magyar ruhás, pártás és főkötős nők lelkesen járták a csárdást, a lassú és körmagyart, a társalgót, a palotást és a friss toborzó táncokat a magyar ruhás táncosokkal. Gyönyörű színes iátvványt nyújtott a bálterem, amelytől nehéz volt megválni a szemlélőnek. A rendezés, a nagyszámú érkezők elszállásolása és általában az egész gyűlés, társasvacsora, mulatság rendezése körül az oroszlán részt dr; Hulota János, az ottani szervezet lelkes főtitkára, lapunk illusztris munkatársa végezte a legfényesebb sikerrel. — CserkészSnnepé'g. A főgimnázium cserkészcsapata május hó 5-én (áldozócsütörtök) és 8-ári este 7 órakor a főgimnázium dísztermében szavalatokkal, énekkel, zeneszámokkal és szini előadással kapcsolatos ünnepélyt rendez, amelynek jövedelmét szegénysorsu cserkészek felsegélyezésére fordítják. 1 'J21. ápriiig 27, 9 HÉ! Hilf is a tiiri \mi Mióta városunk a cseh szlovák állam impériuma alá került, hivatalos helyekről több tzben nyilatkoztak arról, hogy a cseh-szlovák állam az itteni kedvező geográfiái és hidrografiai helyzet felhasználásával téli kikötőnket nagyszabású kereskedelmi kikötővé szándékozik kiépíteni. Az időközben, ez év elején megkezdett kotrási és parti munkálatok a szándék megvalósításának kezdetét jelentik. De még komolyabb jele a teiv fokozatos keresztülvitelének az, hogy az állam tárgyalást indított a várossal a Kereskedelmi kikötő építéséhez szükséges és a város tulajdonát képező dunaparü terület átengedése iránt. A tárgyalás e hó 22-ikén de 10 órától kevés megszakítással d. u. ó óráig folyt le a vármegyehaza nagytermében. A tárgyaláson Dr. Folkman István zsupán kormánybiztos elnökölt, rajta kivüi az áilam részéről a prágai közmunkaügyi ministerium, a szlovenszxói teljhatalmú minisztérium a vezér pánzügyigazgatóság több kiküldöttje és a helybeli állami folyammérnöki hivatal tagjai vettek részt, mig a varos képviseletében dr. Szijj . Ferenc polgármester, Badik Béla tanácsnok, dr. Mihola Ferenc t. főügyész, Biró Sándor főmérnök és Szaiay József főszámvevő voltak jelen. Mint értesülünk, a város képviselőivel a tárgyalás során közölt terv valóban nagyszabású és teljes kiépítése esetén, mely bizonyára évek során át fog tartani, a Dana egyik legnagyobb kereskedelmi kikötő lesz és városunk forgalmát s fejlődését óriási mértékben emelni hivatott. Ez alkalommal azonban csak a folyő évben, már május hónapban megkezdendő építési munkálatokhoz szükséges városi területek megszerzése képezte érdemleges tárgyalás anyagát, amely területek az i. számú vár.crődtői a sétatérig, a kis dunai vízmedence partján vonulnak el és a vízmedencével, valamint a szigeti partjával együtt mintegy 91 kát. hóid kiterjedésüek. A várostól igényelt területek vételára tekintetében nem jött ugyan létre végleges megegyezés, amit nem is igen lehet Követelni mindjárt az első tárgyalástól, ha mindkét fél komolyan fogja fel felelősségteljes feladatát, de azért kissé túlzottnak és egyoldalúnak kelt tekintenünk a csehszlovák sajtóiroda e tárgyról közzétett jelentését, mely azt mondja, hogy a tárgyalások megakadtak és szinte azt sejteti, hogy ennek oka a város képviselőinek túlzott követeléseiben rejlik, holott az államnak módjában állana a szükséges területeket kisajátítani, de ezt a módot a munkálatok mielőbbi megkezdiieiése és ezzel, a munkanélküliség enyhítése szempontjából nem akarja felhasználni. Értesülésünk szerint a' tárgyalás lefolyása nagy vonásokban a következő volt: Az állam kiküldöttei íőkép az iránt kívántak tájékzzódni, hogy a város kerekszámban milyen összegű vételárért hajlandó a szóbanlevö körülbelül 91 holdnyi területet az államnak eladni. A város képviselői mindenekelőtt kijelentették, hogy teljes tudiiában vannak a tervezett kikötőépités nagy horderejűnek és a varosra gyakorlandó fejlesztő hatásának. Ez okból azt indokolatlan akadályok támasztásával sem megakadályozni, sem elodázni nem akarják, sőt az iiy irányút feltevést is eleve elltárhják. Kijelentik továbbá, hogy törzsvagyon elidegenítéséről lévén szó, a törvény érteimében érdemlegesen csak a városi közgyűlés határozhat, tellát minden nyilatkozatuk a közgyűlés jóváhagyásától feltételezettnek tekintendő. A vételárra vonatkozólag a város képviseletében jelenlevők abból az alapelvböl indultak ki, hogy a város súlyos anyagi helyzetére való tekintettel nem nélkülözheti azt az évi jövedelmet, melyet neki eddig az igénybe veendő szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg ■ === = ssssss^sMsamm Steiner Kornél ém “Tna kirakatait,. hol mindenkor a napi árak mellett szerezheti be a viiághirü F. L. POPPER (Chrudim) Goodyear-cipöket. .... egységes árak: 59 koronától 299 koronáig. 2. gitted.
