Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-16 / 31. szám

1921. április 16. .Komáromi Lapofc ö oldal. adhat tejet. A munká9nő nem ritkán 'aitáplált- Sága miatt képtelen szoptatni. Igen nagy azon anyák száma, akik korán hagyják ei kényszerű­ségből a gyermekágyat, hogy munkájukkal ke­ressenek maguknak és gyermeküknek kenyeret. A háború előtt Récsbsn évenkint átlag 20,000 ezer anya, az összes anyák kétharmada volt képtelen ily szociális oknál fogva szoptatni gyermekét. Ez eilen küzdenek ismét a munkás­pénztárak olykép, higy az anyáknak ujabbi tizenkéíheíi szoptatási segélyt nyújtanak. Ezen nyíltnak nevezett csecsemővédelem tehát együtt hagyja a csecsemőt anyjával s az igy lehetővé teszi a szoplatást. Mint láncszem fűződik a csecsemővéde­­lembe a tanácsadóintézmény, ahol az orvos az anyát megfelelő ingyenes " tanáccsal látja el, hogyan gondozza s táplálja gyermekét. Ilyen sok helyen van már Komáromban a f. évi feb­ruár hó 15-e óta. Kell. hogy a rászoruló anyát a szoptatás idején anyagi támogatásban is ré­szesítsük. Ha gyermekét elválasztja, itt kapja meg a tanácsot a tej mikénti, kezelésére és a gyermektáplálék elkészítésére. Hogy a tanácsadóheiy működése áldásos legyen arra kell, hogy a csecsemők 1. minél nagyobb számban jelenjenek meg, 2. minél fiatalabb korban, 3. ellenőriztetésük minél tovább tartson. Amíg az anyák a tanácsadóhelyet felke­resik, a csecsemők jól fejlődnek. A hivatásos ás az önkéntes védőnőknek feladata, hogy- a fiatal anyákat a tanácsadóhely felkeresésére bírják. Sajnos, kevés a kitartás s arányban áll a nyújtott segéllyel. Uffenheimer 1909 ben Münchenben úgy találta, hogy az anyák 41°/o-a elmaradt a szoptatási segély be­szüntetésével, 15°/» a még egyszer ment oda, 14°,'o-a elmaradt, amikor kijelentették, hogy nincs több segély és csak 307o-a járt tovább a tanácsadóba hosz­­szabb ideig a segély beszüntetése után. Az első életév befejeztével a csecsemő­­gondozó elpocsájtja védencét, de az apróságok még igen soká szorulnának gondozásunkra, még Számtalan veszély fenyegeti őket. Nem­csak testi ellenőrzésre szorulnak, de lelkire is, mert ekkor indul meg a gyermek jellemének kifejlődése a nyújtott a nevelés atapján. A kri­minalisztika tanított bennünket megismerni azt, hogy az első gyermekkor hiányos s helytelen nevelése és a későbbi bűnözés közt szoros az összefüggés a csecsemőgondozót tülekszünk majd gyermekgondozóval kibővíteni, ahol a 2—3 éves gyermeket négyhetenkint, a 4—6 éveset minden 6—8 bélben ellenőrizzük. Ami a zárt védelmi helyeket illeti, van­nak intézetek, amelyek a tehcrbenlevő nőt he­tekkel sőt hónapokkal lebetegedése előtt fo­gadják be Ez fontos, mert a szegény nép nem teljesen kifogástalan tisztaságú lakása, a szüléssé! járó veszélyeket lényegesen növeli. Weinberg tapasztalata szerint a gyermekágyi lázban való megbetegedés esélye intézetben tízszer kevesebb, mint otthon. A baj azonban az, hogy cudig nem létezik elég ily intézet. Törekednünk kell arra, hogy minden valós­nak, minden kerületnek 50000—100000 lakos után egy 12—15 ággyal ellátóit szülőintézeíe legyen. Legtöbb esetben az anyát a szülés után 9—12 nappal elbocsájtják az intézeiből s most kezdődik újra, kiváltképen a leányanyának harca a létért. Keli ezért oly intézkedés, hogy az anya gyermekével együtt addig találjon hajlékot, mig előbbi ismét képes mindkettőjükről gon­doskodni. Ez lehet intézetben, vagy egy csa­ládba való elhelyezéssel. Ily csecsemőotthon­nak tehát az a "rendeltetése, hogy az anyát s gyermekét befogadva, utóbbinak szoptatását tegye lehetővé. Addig kellene ott tnaradniok, amíg az anya egészségének veszélyeztetése nélkül ismét munkába állhat. Kötelességének tartsa egyúttal az intézet vezetősége, hogy az anyát keresethez juttassa.- A védelem fejlesztésének egy ujabbi állo­mása az anyaotthon, ahol az anya és a cse­csemő menedéket találnak s utóbbi gondozásban és ápolásban részeőíil, amíg az any i kívül végzi munkáját. Kiváló gondot kell fordítanunk a törvény­telen és az elhagyott gyermekek gondozására. Ezeket 1. gyámság alá kell helyezni, 2. ápolónők és orvos felügyeletére bizni, \ 3. biztosítani keli számukra ingyenes or- ’ vosi kezelést és gyógzszert, 4 olcsó árban tiszta tejjel kell őket ellátni, f 5 az anyát szoptatási dijial kell buzdítani, hogy kötelességét teljesítse, 6. szoptatási otthon létesítésével a szop­tatást meg kell könnyíteni. És most. ismerjék meg a komáromi anya­­ca csecsemővédelmi intézményt, smely örömmel és hátával fogadja majd munkájukat. Legfontosabb szerve a gondozó és !a­­nácsadóheiy. É én áíi az intézet orvosa, mun­kájában sikeresen segítik egy hivatásos és több önkéntes védőnő. Minden szombaton délután van a tanács­adónap, ekkor jelennek meg az anyák a vé­dencekkel. E helyen minden csecsemőről pon­tos jegyzék készül s itt történik hetenkint az ellenőrzése; ha beteg megfelelő kezelésben részesül. Az orvos ellenőrzi a csecsemő táp­lálását és gondozását s ha szükséges, az anyát tanáccsal látja el. A tanácsadóban történik az önkéntes védőnők gyakorlati oktatása; ugyanitt kapják a szoptatók és a terhes nők az élelme­zési és egyéb segélyt. A tanácsadóorvos a szükséghez képest oktató tanfolyamot nyit, ahol az önkéntes védő­nők az elméleti oktaíást nyerik. A tanácsadóhely 9 orvossal rendelkezik, akik a beteg csecsemő vagy a rájuk szoruló vajúdó nő rendelkezésére állnak, díjtalanul vég­zik munkájukat nagy szeretettel s orvoshoz méltó odaadással. Minden védőnő az orvosi beosztást jegyzékben ismeri s az ő hívására tüstént ott terem az orvos. A tanácsadóhely igen fontos szervét ké­pezik a fővédőnő és az önkéntes védőnők. A fővédőnő az anyakönyvi hivatalban értesül az újszülöttekről, azokat az önkéntes védőnőktől kisérve mielőbb lakásukon felkeresi. Ott kör­nyezettanulmányt végeznek, megállapítják a gyermek müzen fejlettségű, van-e orvosra szük­sége, mire szorul legjobban anya és gyermek. A vándorkosárról intézkednek. A védőnők azonkí­vül még felkeresik időközönként a védenceket; min den észleleíüket bejegyzik a védőnői jelentésbe. Igen áldásásos működést fejtenek ki a védő­nők a leányanyákkal foglalkozva. Ezek már gyermekük megszületése előtt gyötrődnek 'a szégyentől való félelemben és kétségbeesésük nem egyszer viszi őket még magzatjuk elpusz­títására is. A védőnők kifürkészik a rejtett szüléseket, amelyeknél bába nem volt jelen. A tanácsadó rendelkezésére áll a vándor­kosár, amelyet a vajúdó nő elismervény elle­nében 10—14 napra kölcsön kap. A kosár tartalma csak mosás és fertőtlenítés után kerül­het vissza a raktárba. Az intézményt igazítja az elnök és az alelnökuá, nevükben vezeti az ügykezelést a titkár. A gondozóirodának legfontosabb feladata a nyilvántartások és statisztikai kimutatások összeállítása. A statisztika nemcsak azt mutatja, hogy mit végeztünk, hanem azt is, hogy mit keli még termünk. Gondoskodik még a gondozó a csecsemő jogi védelméről, ami a törvénytelen gyermekre különös fontossággal bir. A gondozó a „Népjóléti szövetség“ egyik szerve. 5 végül, amit legelsőnek kellett volna el­mondanom, a csecsemőgondozó dicséri Nagy Jenő, rendőrfőkapitány emberszeretetét és buz­­góságát, akinek köszönheti fenátlását e rend­kívül fontos és humanitárius intézmény. ÍLÍ \ % ik« Hl, — Kineecíés. Dr. Keszüer Ede budapesti bírósági jegyző földinket, a volt hires szín­művészt a budapesti ügyészséghez királyi ügyésszé nevezték ki. j — Bajnoki mérkőzés. Folyó hó 17 én r vasárnap d. u. 3 órai kezdettel a viztorony \ melletti sporttelepen football mérkőzést rendez a KAC,—SK. Novézámky első csapatai között. ; Belépődíj: ülőhely 8 K, hölgyeknek és club­­j tagoknak 6 K, állóhely 5 K, katonajegy 4 K, j diákjegy 2 K. A fenti mérkőzést a Tiszti iskola : és KFC. 1. B. csapatainak mérkőzése követi. Helyárak mindkét mérkőzésre érvényes. — Karmos képWálHíésa és a okiéit. Mtíft I számunkban megírtuk, hogy Harmos Károly, neves festőművészünknek milyen rövid km ! alatt sikerült meghódítani a közönyös Komá­romot, s a mostani képkiállitását a kultúrpalotá­ban a nem mindennapi erkölcsi és anyagi siker kiséri. Komárom ma már, mint képked­­veiő és képvásárfó szerepel. Harmos Károiytiak : erősen individuális, káprázatos víziókkal, fan­­; táziákkal dolgozó művészete azonban nem csak a jó komáromiakat hódította meg, hanem még a nehezebben főünelegedő vidéket is. Naponta jönnek sűrűén a vidéki látogatók. A képkiái­­litás utolsó napjára Érsekújvárról jelentettek be nagyszámú érdeklődőt. A gazdag képkiállitás, ; amelyen az eddig elkelt képek száma féiszáz, va­sárnap, április hó 17-én este 6 órakor zárul be. Éppen azért siessen mindenki az értékes képkiálli - tást megnézni, mert már csak rövid ideig lesz látható. Nyitva van naponkint 9—1, 3—6 órák közöd a kuííurpalota emeletén. Belépődíj 2 K, tanulóknak 1 K. A mull számunkban közölt képvásárlók névsora azóta nagyon is kibővült. Újabban megint nagyon sok képe elkelt Har- I mosnak és előre láthatólag az utolsó napokban még igen sok talál vevőre, mert igen sokan érdeklődnek még egyes képek iránt. Még nem volt rá eset Komáromban, hogy képtárlaton ennyi kép elkelt volna, mint most Harmosnak, ami a legnagyobb sikerek közé tartozik, amé egy festőművész elérhet; mert erkölcsi sikert aratni is nagy dolog Komáromban, de annyira megnyerni a közönség tetszését, hogy ez ki is nyissa az erszényét, arra még ilyen mértékben nem volt példa Komáromban. Amint már előző I számunkban megírtuk, a képtárlat utolsó nap­jainak is meg lesz a külön újdonsága, szen­zációja, ugyanis Harmos, a karikatúrák nagy­mestere több humoros rajzot készített a múlt heli napfogyatkozás alkalmából, amelyek az utolsó két napon lesznek láthatók a tárlaton. Aki látta a művész Irgalom az utolsónak, A disznótor, A zon-goriiia, A hege-düh, A cira­­ba-om, síh. ötletes, kacagásra ingerlő képeit, ez fogaimat alkothat arról, hogy milyen mesés dolgok ezek az újabb karríleaturák. Ez utón hívjuk fel azokat, akik -képet vásároltak, hogy képeiket vasárnap d. u. 5—6 órák között elvi - tetheíik a tárlatról. — íi Komáromi Kereskedők testületé e hó 1 hó 18-án hétfőn este fél 7 ómkor az alapsza­bályok módosításának előkészítése tárgyában a testületi helyiségben választmányi ülést tart, melyre a választmány tagjait ezennel meghívja az elnökség s ismételten értesíti egyidejűleg a testület minden tagját, hogy a testület tagjai a választmány minden ülésén mint érdeklődő hallgatóság jogosul ak megjelenni, továbbá -közli a tagtársakkal a következőket: 1. Akinek határ­széli forgalomban, magyar területen igazolt ál­landó üzleti dolga van, az a zsupán kormány­­biztos úrral történt megbeszélésünk alapján igényt tailhat a „permanens átkelési" enge­délyre. Az igénylők a testület hivatalos helyi­ségében ezen kívánságukat, indokolással együtt, f. hó 16-tól kezdődöieg legkésőbb f. hó 23 ig bezárólag a délelőtti órákban 9-től 11-ig jelent­sék be. — Errenézve közelebbi felvilágosítást ugyanott nyernek. 2. Az utlcvéiigényiők ügyét a zsupán-kormánybiztos ur a legkedvezőbben intézte el. Errenézve a szükséges felvilágosítá­sokat és útbaigazítást a í. hó 14-én megtartott értekezleten a testület az érdekeitekkel közödé. Akik ez értekezleten nem vettek részt, a felvi­lágosításokat a testület hivatalos helyiségében a délelőtti órákban megkapják. 3. Felkéri az ■ elnökség mindazon kereskedőket, akik „az em­berek egészségéért indított akció“-hoz még nem ; járultak anyagi segítséggel, hogy legkésőbb f, hó 20-ig ugyancsak a testület helyiségében, ; vagy az elnök kezeihez adományaikkal járuija- i nak. Ezen tételnél hangsúlyozni kívánja az el­nökség, hogy ezen emberbaráti intézmény cél­­; jaira gyűjtött és gyűjtendő összeg kizárólag a helyi ínség és nyomor enyhítésére fordittatik. — Farkas Imre uj darabja. A budai Vár­­; színházban nagy sikerrel adták elő Farkas Imre „Majális“ című 3 felvonásos uj darabját. — Halálozás. Enzse! Réső Károly, e hó 3-án, életének 44-ik évében Alagyarsókon el­hunyt. Elhunytál kiterjedt rokonság gyászolja. — fi cseh-sziouák színház igazgatója, No­vak Ottokár színtársulatával 4 heti idényre a jövő hóban Érsekújvárba érkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents