Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-04-02 / 27. szám

4. o Idát.

nak, igy Csehszlovákiának is annyi törhetetlen szivü, jó fia sínylődik a mai roncs Oroszországba, hogy igazán megérdemelnék, ha a saj • tónak minden egyes orgánuma hangosan kérné, követelné azoknak a szerencsétlen hontalanoknak mielőbbi, sürgős hazaszállítását. Az egész müveit világ szánalmát segítségét érdemelnék meg ők, kik önhibájukon kivnil olyan örvénybe futottak, amelyből csak kapaszkodni, de kijutni — vagy nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem leket. —

A legnehezebb rab sorsánál rosszabb az 6 sorsuk — mert bttnük nincs — és kíntól ég szivük naponta a honvágytól szeretteik, gyermekeik, rokonaik, hazájuk után és nem is tudják, nem is sejtik, hogy mikor üt a szabadi! • lásnak oly keservesen várt édes, boldog pillanata. Ne féljen attól senki, hogy ők bolsevisták, babár az eszme mindenikllnkre, aki köztük élt, a nagy gócpontokon, reáragadt a sok szenvedéstől és lelki fájdalomtol. De ez az eszme lefoszlik azon pillanatban az emberről, mihelyst jó kenyérhez pláne még egyéb megfelelő táplálékhoz is jut. Mert Oroszország nagy váró fiaiban, sok gubernába falvakon is, már 2 év óta csak toklázzal telt kenyeret ehetik a közönséges halandó, ami véresre dörzsöli Ínyét, mire belőle fé! fontnyit (20 dgr.) elfogyaszt. És ilyen kenyérhez is csak méreg drágán lehet Jutni. Jobb "kenyeret ehetnek a szovjet belső emberéi és akik "katonai pékségekben és körülöttük dolgoznak. Civil pékség az nincs Oroszországban. Hl ilyen nehéz ott tisztán kenyérhez jutni, elképzelhetik kedves olvasóim, hogy némi húshoz, zsírhoz, cukorhoz vagy egy-egy falat jobb tészta nemühöz, kik juthatnak a nagy Városokban. Ccakis az oszlopos emelői a kormánynak és a sáska módra megszaporodott spekulánsok óriási tömege, mely annál jobban növekszik ott, minél szigorúbb, minél drákóibb törvényeket gyártanak ellenük és néha alkalmazzák, néha szabadon folytatják üzelmeiket.

De hát miből és hogyan élnek ott az émberek? Hogy van annyi Katona? Miért van az, hogy minden ellenségükön diadalt aratnak? Ezekre "a kérdésekre aki közüliük élt, nagyon könnyű a felelet. Az oroszok és a hadifoglyok nagy része hihetetlenül igénytelenül élnek. A mit vidékünkön egy jó étvágyu polgár ember egy nap megeszik, azzal az orosz megfelelő forró vízzel 3—4 napig kitart. Mert fő ételük a tea. Miután tea most nincs, Chinából ugyanis keveset szállítanak, az orosz forró vizet iszik rum, cukor nélkül, vagy ahol gyümölcs termelés van, ott aszalt gyümölcsöt pörköl és azt önti le forró vízzel s kész a tea. Naponta ötször-hatszor teázik. Ipari cikkekben rettenetes hiányt szenvednek. Nem állítom, hogy a vasúttól távol cső községekben is ilyen éhség volna, mert hiszen van Oroszországnak olyan vidéke is Szibériában, hogy a katonáknak 70 napig tartott az ut hazulról tevével, vagy gyalog a katonai első állomáshelyre, ilyen helyeken jobban van élelem, de viszont ipari cikk semmi sincs. Csak a katonák utján tudnak ruhát szerezni. Ők gyakran kapnak és eladják spekulánsoknak, azok pedig a népnek. Majdnem minden féifinak, nőnek téli kabátja katona köpenyből van átalakítva. A katonaság eleinte teljesen fegyelmezetlen volt, maga választotta vezetőit gyűlésen, akkor támadtak, mikor megszavazták. Néni is volt az katonaság. Ma már rendes tisztjeik vannak. Fegyelmezettek. A tiszteket a kormány nevezi ki.‘ Tisztképzőket tartanak fenn, még pedig külön, minden nemzetiség számára, de azért a vezényszó egységes, orosz.

Dicséretükre legyen mondva a vörös vezetőségnek, legényeiket képezik — ha egyoldaluíag is — könyvtárak, röpiratok, füzetek állnak minden katona rendelkezésére, városokban olvasótermek vannak számukra berendezve. Még ha a front messze kietlenben van is, szinészcsapat megy utánnuk szórakoztatásukna. Lenin és Trocki a reklám nagymesterei, úgyszólván leiküket szuggerátják az ő hadseregükbe kitűnő agitátoraival, akik részére szünet nélkül 6 hónapos kurzusokat tart fenn. Ezek elárasztják a frontot, a hadifoglyok tanyáit, munkahelyeit. Minden nagyobb állomáson, majd bent a városban, ha megérkezik egy csoport katona, már megy is előadásra és hallgatják szónokaikat. Ellenmondásnak helye nincs. Az összes színészek és művészek a hadsereg és hadifoglyok részére is tartoznak előadásokat tartani. A katonaság részére mindig gyűjtenek és rakrKoma-romi .Lapok

tároznak. Minden azt a célt szolgálja. Minden szónok arröt - beszél, hogy már nyugaton is hamarosan bötsevizmus Ié3zen minden államban s akkor áz ő küzdelmük megszentelve, megaranyozva véget ér, s csak akkor és addig nem lesz boldog Oroszország— Az állomások, a városok épületének falai a iőhelyeken hatalmas alkalmi képekkel vannak díszítve, melyek mind meg annyi reklámképekül szolgálnak. Nem csoda, ha ennyi szuggerálás után a 7 év óta küzdő és harcoló vörös katona megszokta a hőséget, hidegséget, a harcot, hősiesen küzd olyan ideáért, amiből a körülötte levők jól élnek, ők pedig életüket és vérüket adják.

A 8 órai munkaidő mindenütt be van vezetve Szovjetországban. De a ki tisztán munkájából tartja fenn családját az 18 órát kény télén dolgozni, hogy szerényen megélhessen és ruházkodhassék. Nyolc óráját betölti úgy a hogy a szovjet gyáraiban, műhelyeiben s azután következik reá otthon az igazi munka, a létfentartáséri, mert a 8 órai rendeä munkája után járó fizetésért kenyérből sem ehetik, nemhogy eleget, hanem csak keveset.

Boldog ember az, ki valahol pékségnél, élelmezési raktárnál, kórház, iskola élelmezésnél van alkalmazásban. Óit hozzájuthat a megélhetéshez, de másutt nehezen. Ezerféle raffinériával kell összeszerezni egy-egy téli időre való kis tartalékot a munkás hadifogolynak is.

Én végig utaztam nagy Oroszországot dél Turkesztántól a Balti tengerig mintegy 3600 kilométeres tenger hosszú utón, de egy nevető arcot egész utamba az oroszok között nem láttam. Mindenki komor, szomorú és zárkózott. Mintha nagyon fájna nekik valami. E mellett bus letargiába vannak. Nem tudnak, nem bírnak magukon segíteni. Egy-két vidéket leszámítva, mindenütt éhséget és nyomort láttam. Volt olyan falu a moszkvai gubernába, hogy az állomáson 40—50 gyermek sírva és jajgatva ugrált fel vonatunkra, kenyeret kértek sőt a kezünkből erőszakkal ragadták ki a már nekik nyújtott falatot. Szívfacsaró lát-ány volt És a felnőnek busán, ietárgiába merülve nézték a szomorít jelenetet. Éppen Aktubinszk, Orenburg, Szamara és Buzuluk tájékán láttuk, hogy tűrhetően van kenyér. Ezeken a helyeken tudtunk magunknak is venni illetve szappanért, ruháért, mazsoláért, sóért cserélni kenyeret. A pénz már nem kell Oroszországba, csak még Turkesztánba szeretik a benszülöttek a szovjett színes papír bankót, de nagyon sok kell ott is belőle, mert egy most hazajött bajtársarn mint mondja 160 ezer rubelért csináltatott egy pár csizmát. A technikai akadály bizony uagy oka a fogiyok oly lassú szivárgásának Mert az orosz állomások óriási nagy méretűek, de azok mind tele vannak vagon romhalmazokkal- és mozdonyok-' kai. Kevés a mozdony, kevés a vagon.

Néhol 2—3 nap vesztegeltünk, vagy mozdony, vagy tüzelő hiány miatt. Nem ritkán kocsijaink tengelyei kigyulladtak és lánggal égtek, mert kenetlenek voltak. Sokszor a magunk csekély olajából kentük saját kocsink kerekeit, nehogy ott hagyjanak va'ahol az útban a rossz kocsival együtt. Egész regényt lehelne irni egy ilyen utazásról Hát még azokról a küzdelmekről, melyeket az orosz hivatalos kormány főbbjeivel vívtunk gyűléseken, körül véve lovasokkal, fegyveres erővel, nehogy az Istenért valahogy puszta kézzel szétszedjünk c?y_e8y nagy orosz várost.

Valóságos törvényeket hoztak kizárólag a hadifoglyokra, hogy munkahelyét elhagyni bezárás terhe alatt senki ne merészelje. Mind-ÉS TESTVÉRE

BUDAPEST, VII., Rákóczi-ut 60. j

(Saját házában )

Az összes hangszerek és beszélőgépek, legfino-j mabb minőségben nagyban és kicsinyben. Hegedűk, fuvolák, tárogatók, harmonikák, xene-1 kari rézfuvós hangszerek, cimbalmok, amerikai harmoniumok, zongorák. Bél-, selyem- és acélhúrok. |

Vidékre való szállításokat legpontosabban eszközlünk. Hangszerek javítását szakszerűen végezzük.

A »81 -április-i.

amellett voltak bátor ítazavágyó csoportok, akifc életük kockáztatásává!, sőt feláldozásával 89É —-lOOO.kméteres utat tettek meg gyalog, azt? hitték, hogy onnan konzulátusaink segélyévé! haza juthatnak. China határáig eljutottak, ott sírtak, könyörögtek, hogy fogadják be, ereszszék be őket, nem bolsevisták, haza vágyakoznak. Nem eresztették be szegényeket. Tudok, eseteket, hogy óriási nélkülözések árán soka» átszöktek Perzsiába, a határőrök utánuk lődöztek, Perzsia befogadta őket, oíi de mi hasznuk volt! Ma is Indiába szenvednek, remegve várják a hajót, mely őket végre* valahára, édés hazájukba szállítja.

Ismertük 32 magyar és az ufód államok tisztjeinek szomorú esetét, akik a bocharai emir oltalma alá iparkodtak menekülni a boldog szovjet Oroszországból, de a hatalmas Amurdarja partján föikelők állták útjukat és mind egy szálig kard éire hányatlak és holttesteiket a nagy vizbe hányták. Valóságos tragédiák játszódtak le szemeink előtt. Igazán csak egy nagy lángész tudná azokat a testi és leiki szenvedéseket és tragédiákat leírni, amit szerencsétlen véreink, szenvedtek és szenvednek ma is az ezelőtt gazdag és ma inár csak roncs Oroszországban. Minden fölösleges fillérünket és minden tehetségünket arra kellene fordítani, hogy a XX-ik század legszomorubb rabjait abból a hatalmas börtönből kiszabadítsuk, melybe önhibájukon kivül estek s méltatlanul, sokan mint valóságos hajótöröttek, rabszolgák oly sokat szenvednek.

Egy volt hadifogoly.

— Szabadságon. Nagy Jenő főkapitány április elejeu négy heti szabadságra .távozik. Tavolléte alatt Áíihola János rendőrfőkapitány helyettesíti.

— Kinevezés, Dr. Todor Adolf trencsénmegyei volt szoigabi ót Komarommegyébe árvaszéki jegyzővé nevezte ki a belügyminiszter'.

A kinevezett tisztviselő állását elfoglalta és egyelőre a központ igazgatásánál teljesít szolgalatot.

— Sándor Erzsi és Farkas Márlha hangversenyére ülőhelyek még kaphatók a Spiizerfele könyvesboltban. Az előjegyzett jegyek ugyanott átvehetők. A hangverseny kezdete nem 8, hjnem pont fél nyolc órakor lesz.

— Vallásos esíély. A komáromi ref. ifj. | egyesület április 3 an vasárnap este 6 órakor j a Kollégium nagytermében vallásos estélyt ren- ' deza következő műsorral: 1. Közének. 2. Imádkozik: Mokos Kálmán segédlelkész. 3. Mentes,

A jó pásztor. Szavalja Luka Esztike. 4. Esti dal. Karének. Előadja az egyleti férfikar. 5. Kersék, Krisztus a keresztfán. Szavalja Németh Gyula. 6. Felolvasást tart Vargha Sándor lelkész. 7. Manuel, A ruha. Szavalja Sebestyén Mariska. 8. Hit nélkül nincs élet. Karének. Előadja az egyl. nőikar. 9. Bibliát magyaráz és imádkozik Vágó Ede s lelkész. 10. Közének. Belépő jegyek 3, 2 és 1 korona. Jegyek előre válthatók aznap délután 3-1Ó1 5-ig a Kollegium emeleti kistermében. Az összes jövedelem kegyeletes célt szolgál.

— A Dókai Egyesület keddi hangversenye nemcsak a város, de az egész videkuek is művészi eseménye leend, mert a Jókai Egyesület megnyitása óta nem volt oly érdeklődés • jegyek iránt a vidék részéről, mint ez alkalommal Farkas Márta hegedümüvésznő már vasárnap városunkba érkezik,, mig B. Sándor Erzsihétfőn jön fel Budapestről. A vidéki vendégek elszállásolása ügyében csütörtökön ülés volt a polgármester elnöklete alatt. A megyéből és a környékről mintegy ötvenen-hatvanan érkeznek, akik csak részben helyezhetők el szállodákban és ebből a célból magánosok vendégszeretetét veszi igénybe a Jókai Egyesület. A hangversenyre ülőhelyek még kaphatók a Spitzer-féfe könyvesboltban ma és hétfőn és este a pénztárnál.

— A komáromi kereskedők testületének elnöke felhívja a testület tagjait, akinek útlevélre vau szükségük, hogy a testület irodájában kedden, csütörtökön és pénteken a hivatalos délelőtti órákban jelentkezzenek, mert e határidőn túl a jelentkezések jegyzékbevétele le fog záratni.