Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-30 / 26. szám

1921. március ßO .Komáromi Lapos 8 oldal — Uj dohtor. Zsindely Ferenc törvényszéki «lnök tehetséges fiát, Lászlót, a pozsonyi egyetem jogtudományi kara a napokban dok­torává avatta. — Március 21. A tavasz kezdete csak­ugyan a tavaszt is jelentette. Langyos fuvalmak siettetik a bokrok és fák rügyeinek kifeslését és itt vannak az énekes madarak is, a tavasz liirnökei: tavasz van az egész vonalon. A meleg folytán nagy a por és a szárazság, a gazdák panaszkodnak, hogy nincs eső. Husvét délután •erős ciklon sepert végig a városon, de a jóté­kony esőt is magával sodorta. 1~ “ ~ Mély részvéttel vet-Shyczy Dénesné. ^ a szom0ru jelen­tést, mely Gici, Ássa és Ablánckürii Ghzczy Dénesné szül. Giundani Strada Gizella halálát hozta hírül Komáromba, hol a megboldogult a társadalom egyik vezető tagja volt évek során 'keresztül. A legnagyobb részvét nyilvánult meg ■az egész vái megyében Ghyczy Dénes udv. ta­nácsos, nyugalmazott alispán iránt, aki szerelő és önfeláldozó hitvesét, úgyszintén gyermekei dr. Ghyczy Dénes igazságügyminiszteri tanácsos és Ghyczy Jenő külügyminiszteri segédiitkár iránt, akik a legjobb édesanyát gyászolják az ^Iköltözöltben. Temetése szerdán délután ment végbe Budapesten, hol súlyos betegségére ke­resett hónapokkal ezelőtt gyógyulást A gyász szertartáson a kiterjedt rokonságon kívül a komáromiak is szép számmal vettek részt. Ha láláról az alábbi gyászjelentést adta ki a csa­lád : Ghyczi, assakürthi és ablanczkürthi Ghyczy Dénes úgy a saját, valamint fiai Dénes és Jenő, úgyszintén az összes ro­konság nevében fájdalommal jelenti, hogy for rón szeretett felesége, a legjobb .és leggondo­sabb anya és rokon ghyczi, assakürthi és ab lanczkürthi Ghyczy Dénesné giundanoi Strada Gizella folyó hó 21-én reggel 4 órakor, liosz­­szas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után Budapesten elhunyt. A drága halott földi maradványai f. hó 23 án délután 4 órakor a kerepest-ui melletti temető halottas­házában a római kathoiikus egyház szertartása szerint beszenteltetett és ugyanebben a teme­tőben levő családi sírboltba nyugalomra he­lyeztetett. Az engesztelő szent miseáldozat az ■elhunyt lelki üdvéért április hó 6-án délelőtt 9 órakor fog a szervita atyák belvárosi temp­lomában az egek Urának bemutathatni. Buda­pest (V., Sas-u. 11 ), 1921. évi március hó 21-én. Az örök világosság fényeskedjék neki! — Lemondás. Sárkány Ferenc miniszteri anácsos, a Magyar Országos Hadigondozö Hivatal vezetője, Komárom város egykori fő­kapitánya lemondott az erzsábetszigeti Sárkány alapítású Nap. Szent János kápolna gondnok tisztéről. — A Jókai Egyesület hangversenye iránt óriási érdeklődés tapasztalható. — A meg­nyílt előjegyzés folytán a helyek legnagyobb része elkelt, amin egy cseppet sem kell csodál­koznunk, mert Sándor Erzsi ma Európa legelső koloratur énekesnője, akinek tüneményes Hang­anyaga és csodálatos ének technikája felülmúl minden versenytársat Legutóbb Temesvárod rendezett hangversenyen lépett fel, ahol úgy a közönség, mint a román politikai hatóságok a legnagyobb tisztelettel fogadták. Husvét előli Szegeden tartott nagyszabású hangversenyt óriási sikerrel. Komáromból Pozsonyba megy, onnét Bécsbe, később pedig Prágában és Brünben lép fel. A nagy művésznő két legnagyobb sze­repéből énekel: Rossini Sevillai borbély ope­rájából Rosina hires áriáját és Donizetti Linda áriáját, melyek a koloratura valóságos remek­művei. Farkas Márta ez estén mestere, Hubay ijenő müveiből, a ragyogóan megkomponált csárdajelenetekből játszik, de emellett bemutatja a hegedtihangversenyek több remekét, melyek elé érthető várakozással tekint a közönség. A hangverseny műsora a következő. Miisor: 1. Gounod: Meditation. (Ave Maria) Bach Se­bestyén 1. zongora preludjére ének, hegedű és zongorára. 2. Tartini! Ördögtrillák. (Hubay. Hegedüszám). 3. Rossini: Sevillai borbély. (Énekszám). Szünet. 4. a) Goldmark: Air. b) Pugnani: Praeludium és Allegro (Hegedüszám). 5. Donizetti: Linda nagy áriája a Linda ope­rából (Énekszám). 6. a) Hubay: Csárdajelenet (Csak egy kis lány), b) Hubay: Csárdajelenet (Szomorú fűz hervadt lombja). (Hegedüszám). Ülőhelyek még kaphatók a Spitzer-féle köny­vesboltban. — (1 fTJisaryk-ünnepély epilógusa. Késraár- , kon, akár csak nálunk, tuiloyalitásból a Masaryk j ünnepély alkalmából szüneteli a munka és a j kereskedők is kénytelenek voltak boltjaikat egész ' nap zárva tartani. Nem ludjuk kinek a fejében fogamzolt meg ezen intézkedés, amely Masaryk elnök gondolkodásmódjával homlokegyenest el­lenkezik, de Késmárkon szigorúan keresztül­vitték ezen rendeltetés a lakosság ugylátszotl egészen szépen belenyugodott abba. Most azon­ban mesélik, hogy úgy a kereskedők, mint a munkások pert indítottak a város hatósága ellen és kártérítést kívánnak az elvesztett napért. A város mindenesetre hivatkozni fog a rendeletre és igy legalább megtudjuk, hogy kinek az in­tenciójából történt a munkaszünet elrendelése. De Késmárkon arra is kiváncsi mindenki, hogy helyt adnak-e a panasznak és ha igen, ki fogja a kereskedőket és munkásokat kártalanítani. Mert hiszen mindenesetre nagyon tekintélyes pénzösszegről lehet szó. — A köztisztviselők nagy bajai. Kaptuk az alábbi levelet. Az ilietékes hatóságok szives figyelmébe ajáuijuk ezen pár sorunkai! Nincs egyébről most sem szó, mint panaszról, amely most már elkeseredést szül bennünk rövid pár szóban kifejtjük a nagy igazságtalanságot, amely bennünket, minden oldalról ér. A lisztről írunk, mert nekünk most már csak ez jut ki és még azzal is hogyan vagyunk. Ez különössen ben­nünket sújt vármegyei tisztviselőket amig mi nagyobbára havonta 505—1000 korona fizetést kapunk és kedvezményes lisztjegyie nem tart­hatunk számot, úgyszintén a munkáspénztárnak sem lehetünk tagja, kénytelenek vagyunk 1 klgr. kenyérlisztért 3 K 20 fillért, főrőliszttért 4 K 10 fillért fizetni. Ellenben egy ipari munkás, ki keres havonta 1600—1800 K-t az csak 1 klgr. kenyérlisztért 1 K 20 fillért és főzőlisztért 2 K 10 fülért fizet. Tehát minden kilogram liszt él 2 K-t takarít meg. Azt hisszük, a mi szerény gondolkozásunkkal, hogy ez mégsem egészen egyenlőség. Mi nem akarunk semmit csak ezen egyszerű jogos kérésünket teljesítsék. Ez a legkevesebb, amit kérünk A pínzügyminiszterium 15300. sz. rendeletével előirt pótadóval együtt a sésborszesz ára f. évi március 1-től kis üveg.......................................K 24.­t ő/.ép üveg.......................................K 65.­iiagy üveg.......................................K 130.­Mindenüti kapható! — Husve't. A feltámadás nagy ünnepét az idén is a megszokott fénnyel ülte meg Komá­rom város katolikus közönsége. A szent András fotempipmban este 7 órakor volt a feltámadás ünnepe, melyet Mórocz Emílián bencés ház­főnök celebrált nagy papi segédlettel. A kö­zönség ezrei veitek részt a gyönyörű ünnepen és körmenet útvonala szépen kivolt világítva. A rendezést a főgimnázium cserkész csapata láiía el Karle tanár vezetése alatt. Husvét ün­nepén rengeteg ember látogatta a külömböző felekezetek templomait és a város külső képén ! is meglátszott a nagy ünnep, mert sokan ér­­j keztek haza e napokra idegenből is, de sajnos, ! útlevél hiánya miatt sokkal többen voltak | kénytelenek távol maradni. — nyilatkozat. Kaptuk az alábbi sorokat, amelyeket itt közlünk: A Komáromi Lapok Szerkesztőségének Szíveskedjék a következő sorokat b. lap­jukban közölni: B. lapjuknak f. hó 26 án kelt számában közzétett „Egyenlő Polgárjogokat“ c. cikkének i a postára vonatkozó része téves információn * alapszik. A posta mást, mint szakképzett tisztvise­lőket nem használhat, ezért minden alkalma­zottjától, még az altisztektől Is megkívánja az előirt szakvizsga letételét. A tisztviselőktől ezen- i kivül megköveteli a szolgálati pragmatikában j előirt előképzettséget, mely tekintetben az önként tovább szolgált és a katonaság által tisztviselői állásra jogosító igazolvánnyal ellátott altiszteknél sem tesz kivételt. 5 Ugyanezen okból a demokratikus köztár­saság jellegének és a mai kor szellemének megfelelően éppen a ^polgári jogegyenlőség*V ből kifolyólag, nem zárja ki az arra termett és ugyancsak a szolgálati pragmatikában és egyéb előírásokban megsivánt feltételeknek megfele­lően, volt katonai altisztekből lett tisztviselőket a vezető állásokért való versenyből, iit is ad­ván elsőbbséget a magasabb kvalifikációval rendelkezőnek. Tudtommal a csehszlovák posta szolgá­latában megmaradt főnökök közöttük a helybeli két hivatal vezetői is, még most is megvannak a helyükön, sőt a főposfa vezetője maga kérte a főnökségtől való felmentését és nemcsak, hogy nem mentik fel, hanem még nagyobb hivatal vezetésével kínálják. Az első számú hivatal személyzete közölt pedig — úgy tudom — nincs egyetlen tisztviselő sem, ki még vezető állás kedvéért is, elakarná hagyni a Melyét, azt meg nem kí­vánhatja a mellőzött úr, hogy ambíciója kielé­gítése kedvéért uj hivatalt állítsanak fel szá­mára. A mellőzött tehát még nem szolgált rá, hogy nemzeti mártírt csináljanak belőle, hacsak azért nem, hogy fáj neki, hogy a volt katonái altiszt kollegáinak az „ősszidő“ beszámításánál a katonaságnál töltött időnek a felét beludták. Ebben pedig a magyarok épen úgy részesültek, mint a csehszlovákok. Postai konsulens. —. A ke'rők másodszor. Fehérvasárnap este 8 órakor a Legényegyesület lelkes és ru­­tinirozott miikedvelői gárdája megismétli Kis­faludy Károly legjobb vígjátékénak, A kérők­nek előadását. Az első előadás a legteljesebb siker jegyében husvét hétfőn folyt le nagy­számú közönség jelenlétében. Az előadást ez^ úttal is Gosztonyi Nándor főgimnáziumi tanár rendezi. Jegyek 10: 6 és 4 koronás árban elő­vételben kaphatók Windisch Károly órásüzle­tében. Mivel a helybeli tanintézetek részéről az az óhajtás merült fel, hogy ezt az iskolai da­rabot az ifjúság is megtekinthesse, azért ugyan­csak fehérvasárnap délután 3 órakor ifjúsági előadás lesz az iskolák növendékei számára. — Érdekes fordítás, korai öröm. A Szlo­venszkóban nemzetiségként kezelt magyarság várva várta, mikor fejlődnek ki a dolgok oly­­képen, hogy a hivatalos szlovák vagy cseh nyelv mellett a magyar is, mint olyan népé, ott legyen, ki tulajdonlapén túlsúllyal és szám­beli fölénnyel bir Szlovenszkóban s mindennek dacára nagyon sok községben szomorúan kér­dezhetjük nyelvünk elnyomása miatt: nép a közigazgatásért, vagy közigazgatás a népért? A prágai sekhivaiai nyomtatványai némileg meg­nyugtatnának minket, hogy a hivatalos nyelv mellett a magyar is ott van, de el kell szomo­rodnunk, ha látjuk, hogy kicsavarták a mi édes i magyar nyelvünket. Nekünk fájdalom ez, az illetékes tényezőknek pedig szégyen, ha alapo­san meggondolják, hogy nyilvánosság elé bo­csátanak oly nyomtatványt, melyen valamely nemzetnek vagy nemzetiségnek a nyelve teje­sen kiforgatott fordítással van közölve. A szó­ban levő nyomtatványon, melynek a nyomdá­ból kikerült kefelevonatát ugylátszik nem gon­dosan nézték á», vagy mellőzték a forditó-képes tényezőket, a postaaikalniazott aláírása helyett „pustaaikaimazó“ van írva. Már pedig posta­­alkalmazó lehet az állam, vagy pedig azok a felek, kik a postát saját céljaikra igénybe ve­szik a megszabott illeték fejében. A könyve­lési lapon „melyt telte“ fordítás olvasható, ugyan kevés magyar értheti meg, hogy hogyan kell neki a kérdéses rovatot ezek elolvasása után kitölteni. A hátsó oldalon: „A számlák tulajdonosai nem megtudunk tehát a közlésről, amely talán e helyen Írva lenne." Határozottan állítjuk, hogy a legjobb akarattal sem lesz ké­pes egy magyar ember sem megérteni e sorok tartalmát, melynek pedig az egyszerű embere­ket fciviíágositó célja lenne. Ha beszélünk nyelvünket nem ismerő embertársainkkal meg­értjük őket és elnézzük önhibájukon kívüli-fo­gyatékosságukat, de ha oly körülményről van szó, midőn magyar nyelvünket fordítás alak­jában a nagy nyilvánosság elé teszik, tegyék azt megnyugvásunkra, megelégedésünkre és az ezt cselekvők a kultúra megszégyenítése nél­kül, hibátlan fordításban. Porszem. — Uj napilap Munkácson. Folyó évi áp­rilis hó 1-től Munkácson „Keleti Újság“ címen uj napilap jelenik meg, független, pártonkivüht politikai programmal.

Next

/
Thumbnails
Contents