Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-30 / 26. szám
26. szám Negyvenkettedik évfolyam.- - ^ .,, -----■-----—----------------/a. Szerda» 1921. március 80. KuHARQHI LAPOK KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár Caeh-sxlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: íyéez évre 60 K, félévre 30 K, negyedévre 15 K. Egye« szám áraz 70 fillér. Itt maradni. Ami or a viszontagságos élet küzdelmei Jcözött elfáradunk; amikor reményeink vitorlái lankadtan csüngnek alá; amikor érezzük, hogy a folytonos nehézségek kezdik megőrülni erőnket, mily könnyen szalad ki ajkaink közül a szó: itt nincsen maradásunk. De csak pillanatnyi elcsüggedés sugalhatja ezeket a szavakat Eltudunk-e szakadni attól a rögtől, ahol gyermekéveink örömteli napjai peregtek le ? Megtudunk-e válni azoktól az emlékektől, amelyekhez reményekkel telt ifjúságunk eseményei láncolnak ? Ott hagyjuk-e azt a környezetet, amelyben jövő boldogulásunk alapjait rakiuk le? Meneküljünk-e onnan, arról a földről, melyben szeretteink, apáink nyugosznak, apáink, ckik azt szent örökségképtn hagyták fiaikra? És ha vándorbotot veszünk kezünkbe mindnyájan, akik magyaloknak valljuk magunkat és ha talán egyikünk másikunk ezzel jobb sorsot biztosit magának, használunk-e ezzel a magyarságnak ? Nem és ezerszer nem ! Mert idekötnek érzelmeink és ide köt a józan belátás is. Akárnova vezéreljen is el a sors keze, a szülő-, az anyaföld után mindenkor vissza fogunk sírni. Ez a mi szükebb hazánk, melynek sajátos-ágait megszoktuk, amelynek kiegészítő részei letltink és amely a mi „Én“~ünknek vált kiegészítő részévé. Ha a sors valamikor jókedvében idehelyezett, úgy most fordulván az idők, küzdelmek és szenvedések között itt kell maradnunk. Ha valamikor hangzatos szólam volt sokszor; hogy fennen kell lobogtatni a magyarság zászlóját, úgy ez most küzdelmekkel járó súlyos, de szent kötelesség. És szent kötelesség az is, hogy a karoknak szama, amelyek e zászlót magasra emelik, meg ne fogyatkozzon Egy fenkölt lelkületű urinö, Csáky Albinná intézte az intő szót az ő szepességi testvéreihez: „Nem terméketlen néma szereíetet, nem búcsú könnyeket kér tölünk szükebb hazánk, de áldozatkész maradást, buzgó, lankadatlan munkát, termékeny tevékenységet minden téren; kitől azt a munkát, amelyre rátermett, azzal a vasakaratfal és céltudatos, egyöntetű egyetértéssel, melyet méltán bámulunk a németeknél és a mely matematikai biztossággal megfogja teremni az áhított gyümölcsöt.“ igen: maradni, dolgozni, küzdeni jövőnk érdekében, ez legyen a jelszó. Csak az anyagi gondolkozás — az ubi bene, ibi patria (a hol jó, ott a haza) — adhatja a vándorbotot a kézbe, ha a viszonyok rosszra fordulnak. Aki azonban eszméket ismer és eszméket szolgálni akar, az tudni fogja, hogy ez áldozatokat is kivan. Nem a sors véletlen kegye, de szenvedések és áldozatok teszik az embeft és szeretetet is naggyá. És aki ezektől nem riad vissza, az nem válik a viszonyok és körülmények rabszolgájává, hanem ellenkezőlég, Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Szerkeszfő: BARANY&Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nador-u 29. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kü!demn-k, Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. maga teremt magának ott, ahol van, olyap körülményeket és viszonyokat, melyek között boldogulni tud és amelyek között boldogulnia kell. Es mi iehet szebb, nemesebb, fenköltebb, mint az üres jelszavaktól és otromba hazugságoktól félrevezetett nagyvilágnak bizonyságot szolgáltatni, hogy a halálraítélt magyarság bir annyi életerővel, ellenfállóképességgel és .meg nem törő akarattal, hogy szembenézzen a felette tornyosuló, felhőkből lesújtó vilámokkal. I t élned, halnod kell! . . Így mondotta a koszorús költő. A sors keze most ver... A költő szavát megértjük! Itt maradunk! enyhítsük a nyomort. Nagyarányú mozgalom indul meg minden vonalon arra nézve hogy a világégés következtében beállott munkanélküliség, lakásviszonyok, élelmezési viszonyok, megbetegedések valamely fo mában enyhitheíők legyeneksezek a pillanatnyi segélyek ma még csak társadalmi utón érhetők el, eltekintve attól, hogy azt mint fontos allami feladatot kellene megvalósítani, azonban ?.i is nagyon jól tudóit dolog, hogy a társadalom minden rétege, értve alatta azokat, kik adakozásra képesek, lépten nyomon igénybe is vétetnek, viszont az is tudott dolog, hogy a jótékonyság érzésétől annyira áthatva nincsenek az emberek, hogy feleslegeiket pénz tekintetében minden ellenszo’gálfatás nélkül adják át a közjónak, ennélfogva a népjólét intézményének feladata, hogy miképen teremtsen kellő anyagi fedezetet arra nézve,, hogy a fennálló hiányok és bajok pillanatnyilag is enyhitheíők legyenek. Mindenki ott szerzi a szükségletét, ahol arra alkalom kínálkozik, így a komáromi népjóléti akció érdekében közreműködő szervek is különböző formában keresik ; az alkalmat az anyagi eszközök előteremtésére, j Ezt láttuk a közelmúltban, amikor a sportegy- j letek állottak az anya- és csecsemővédelem szolgálatában mérkőzéseket rendeztek s az ebből , befolyó jövedelmet a nemes cél szolgálatába i bocsájtot’ták. Örömmel állapítjuk meg azt is, hogy j újabban ismét alakult egy művészi érzékkel biró j műkedvelői gárda, aki ide akarja varázsolni szellemes és művészi produkcióival a ma i hiányzó, de eddig rendelkezésünkre álló fővá- ; rosi színművészeiét és sikeresnek ígérkező nagy j jótékonycélu -kabarét rendez április 1-éri, 2-án I és 3 án a Dalárda összes helyiségeiben, ezzel is megakarván mutatni azt, hogy a jótékonycél j érdekében adott összegekért nyújtani is akar j valamit. Hogy szellemes és művészi lesz a ki- j látásba helyezett nagy kabaré, garantálja ne- ; künk azt, az abban résztvevő egyéniségek tem- j peramentuma, tudása és rátermettsége, igy tehát j az erkölcsi siker mellett most már, hogy az anyagi eredmények se maradjanak el, azt a feladatot a nagyközönségnek kell magára vállalnia. Hisszük is, hogy nemcsak a város minden tehetős és a művészet iránt érzékkei bíró i közönsége veszi ki részét az előadás megtekin- í téséből, hanem a vármegye közönsége is. Ezen célból a hatóságok támogatásával sikerült megnyernünk a pozsonyi színház igazgatóságának jóakarata támogatását arra nézve, hogy az előadásokhoz szükséges összes felszerelések jótékonycélra való tekintettel a művészgárdának teljesen ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésére bocsájtassék. Ebből az utóbbi tényből is az állapítható meg, hogy mindenütt és mindenki készséggel áll az arra szorulók segítségére, illetve közreműködnek a jótékony cél érdekében. H. Április elseje ne aggassza Önt, kedves olvasó. Félre a gonddal és félelemmel, hogy egész nap mások tréfáinak áldozata lesz. Komárom műkedvelőiből adhoc összehozott gárda sok-sok íervezgetés és fáradozás után utat-módot talált arra, hogy a szépért és jóért lelkesedő halandó számára április 1-én oly szórakozást nyújtson, mely a huncut elseje tréfás részesedése bői pár órára kimentse őt és szívből megkacagtassa, oly tréfákkal, melyek nem ellene irányulnak. S ez a mesehely a Dalárda színházterme lesz, hol egy lelkes műkedvelő gárda az Anya- és Csecsemögondozó javára nagy kabaré estet rendez. A műsor szinesj gazdag és változatos. A mai életből vett jelenetek, régebbi korok képei, énekszámok és szavalatok sorakoznak fel egymásután s a gárda tagjai átérezve az est jelentőségét Kaivariszky dr. irányítása mellett derekasan birkóznak a slágerekkel. Lesz kacagás, hamis mosoly. „Szervusz Miki“ tréfás jelenet végeszakadatlan kacagást jelent. Szegény Nusszbaum végigkinlódik két idegent, kik rokonnak nézik őt s angyonkérdezik mindenféle ügyben, melyekről halavány sejtelme sincs, dé ő rendületlenül megválaszol mindenre, nem törődve a szörnyű baklövésekkel. „Lotharingia“ a francia-német reváns e^zmekörébe viszi a hallgatót s már előre látni a csillogó szemeket s az emelkedő melleket, melyek a porosz gárdista szavait nyomon kisérik. „A láthatatlan ember“ izgalmas család) életei tár elénk. Egy neuraszténiás férjet, felesége doppingol meg szuggeszcióval, hogy udvarlóját megmentse, dühöngő férje revolverétől. Izgalmas, de sokban kacagtató helyzetek gyors egymásutánja az egész felvonás. „Boudoirok királya“ elmés, ötletekbe^ gazdag beállítását adj t annak, hogy egy szerelmes férfi hogyan juthat imádotfja közelébe. „Arany meg az asszony“ az élet egyik nagy problémáját: a vagyon és szerelem öröjr tusájál jeleníti meg a XV. századbeli képben. A XV. századbeli zsoldoskapitány — sajnos —semmiben sein különbözik a XX. század danayjétől. Mindketten az arany után kapnak. „A kék kalap“ tréfás jelenet a modem házasélet titkaiba avat bele. A visszás helyzetek bőséges kacagást fognak a nézőknél kiváltán'. Mindehhez aranyos és temperamentumos hölgyek énék- és szavalatszámai kapcsolódnak. Ha még azt is megsúgjuk, hogy jelmezeket a Milus János Mindennemű ruhanemüeket, _o 9 ruhafes'tő és vegytísítité Komára©, Nádor-utca 3. és 48. szám. bútorszöveteket» függönyöket stb. fest és tisztit.
