Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)

1921-03-26 / 25. szám

4. oldat. „Komáromi Lapok“ 1921. március 26. példák megújulnak s a nemzet, melynek sírját ássák, egy napon fényesebben kel életre, mint valaha. A feltámadás nagy gondolatát nem lehet kiölni a szivekből, nincs erőszak, nincs emberi erő, mely azt megsemmisítse, ott él a szivek­ben a megpecsételt igazság s várja, hogy a valóság testetöltő alakjában szétárassza ragyo­gását a bűnös világ felett. Uj megnyilatkozásra van szükség és nem késhetik sokáig az az idő, mely a nagy feltámadást elhozza s mely a , gonoszságnak és hazugságnak árnyait szét­kergeti. A hitnek fentartó nemes ereje segít ben­nünket a nagy várakozásban s megpróbáltatá­sunk szomorú napjaiban remegő bizalom szállja meg lelkünket, hogy a húsvéti igazság nagy tanítását megértve hirdessük: — Krisztus feltámadt! Halleluja!.. . Itthon. Arra felől, Duna mellől Sötét felhők kelnek, jönnek. Eszembe jut szülőföldem, S ki-ki csordul forró könnyem. Valamikor réges-régen, Mikor színes lepkét űztem Vadvirágos árkod mentén, Hogy nagy gyász lesz, nem is sejténi. Azt hittem, hogy mindig úgy szól, Mint eddig a pacsirtadall Mint eddig az erdőzúgás, Mint eddig a harangbűgás. Másképen, hogy, hogy is szólna Koporsómnál majd az ének, Mint a hogy szólt bölcsődaiom ? Én is szépen megnyughatom. Itt vagyok a Duna mellett! Sötét felhők mennek-mennek. Zöldéinek a száraz ágak! Zápor könnyem lassan szárad. M. Milakovszky Anna. Milliókat gereblyélt össze a gazdasági üzlet az állam kazlaiba. S ugyanennyi ezreket zárt ki a hadseregből, színét, javát, értelmi osztályát a magyar nemzetnek. Az őrmester, a káplár, a frájter volt a hadcsapat vezére, tanácsadója. Magyarország címere eltűnt a napvilág elöl, a középületeken kétfejű sasokat szegeztek föléje. Kapu sorompó kellős színe hirdette, hogy birodalom támadt az ország helyén. Gyász volt minden háznál. Egyiknek ha­lottja volt, másiknak élve eltemetettje. Nagy­nevű, köztisztelettől környezett férfiakkal voltak tele a vársáncok odúi, akik ott tanulták el egy­mástól a fafaragás mesterségét. Egy általános divat volt a hölgyvilágnál: karcsuklóikon olyan fábul faragott karpereceket viselni láncformában, amineket a börtönök hírneves lakói faragtak. A külvilág, minden szabad ország el volt zárva. Külföldről hazautazóknak nagy furfang mellett sikerült egy, egy levelet ruhabélésbe elvarrva, becsempészni, melyet valamely illuszt­ris bujdosó irt itthon maradt kedveseinek. Jaj volt a levélhozónak, ha a szimatolók rajta­kapták. Megszűnt minden társasélet. Kongtak a kaszinók, s akik fenhangon beszéltek egymás­sal, elébb a hátuk mögé néztek, nem hallgató­zik-e rájuk egy harmadik? Rossz emberek lettünk, gyűlöltük egymást, gyanakodtunk egymásra: elég volt valakinek jó kedvet mutatni, hogy veszett hírét költsük. A költészet halálálmát aludta. Befejezte a megaláztatást egy emlékszobor a budai vár­hegyen, arkangyal gázolja a Iába alá a halott sárkányt. A sárkány te voltál, magyar nemzetem. Ilyen volt az ország képe. fi Mini M. m a ponty. A volt egyházkarcsai plébánosnak, Feke­­teházy Károlynak — mindenki ismerte őt Csalló­közben — volt egy János nevű, vidékünkön kevésbbé ismert, de zseniális tehetségű bátyja: a komáromi hídnak építője. Feketeházy János Vágsellyén született 1842-ben, s műegyetemi tanulmányait Zürich­ben végezte. (Itt eszembe jut, hogy egyik ta­nulótársam, Maróczy Géza — kinek nevét a magyar kultúra aranyrámába foglalhatná — a szegedi főgimnázium elvégzése után szintén Zürichbe ment: a mérnöki tudományok elsa­játítására és visszajött mint világhírű sakk­mester ) Feketeházy János a mérnöki tudományok­nak — különösen a hídépítésnek volt világ­bajnoka, s annak idejében résztvett a Bosz­­porus-csatorna tervezetének kidolgozásában is. A magyar királyi államvasutak szolgála­tában körülbelül húsz évet töltött, s ezen idő alatt az államvasuti hidak majdnem mind az ó tervei után épültek. Ő tervezte a budapesti pályaudvart, a központi fütőház tetőszerkezetét, a szolnoki vasúti hidat és a fiumei forgóhidat. Teljesen uj modorú mozdonyforditó koron­got is szerkesztett, mit a külföldi vasutak, praktikus volta miatt, szintén elfogadtak s máig is használnak. Feketeházy tervei szerint készült a ko­máromi közúti dunahid is és a szegedi köz­úti tiszahid nemzetközi pályázatán is az ő tervezetét fogaiba el a párisi Eífíel-cég, s a pesti vámháztéri tömör hid szintén az ő tét vei alapján készült. * Komáromi hid! Nem tudom, miért, de j nevének hallatára eszembe jut a bibliai Jákob­­létra, melynek egyik vége a földön volt, a másik meg az eget érte. — A komáromi híd­nak is két ilyenfajta vége van, s a túlsó vé­géről olykor hallani vélüuk bizonyos átszürődő hangokat: S milyen szomorú, mily szivettépő ez a rózsaszínű ködben úszó visszhang . . . Még valamit. Minap azt álmodtam, hogy — mint egy alvajáró — végigmentem a komá­romi hídon, s mikor a túlsó végére értem, hirtelen fölébredtem. S mikor teljes tudatára jöttem, hogy az innenső végén vagyok, olyan érzésem támadt, mint a pontynak, melyet szo­kott eleméből, a vízből, kidobtak a szárazföldre. Deák Antal. Cseh-szlouák állampolgárság. — Honosság, iltetőség, optálás a csehszlovák államban. — A békeszerződések számos intézkedést talmaznak, amelyek az osztrák-magyar mo­narchia szétbomlása következtében váltak ak­tuálisokká Mielőtt ezen rendelkezésekkel fog­­lalkdznánk, egy-két szóval ismertetjük törvé­nyes termino'ógiát. Az állampolgárság valamely államhoz való tartozást jelent. A cseh-szlovák állampolgárság a honosság első és elengedhetetlen feltétele. Aki nem cseh-szlovák állampolgár, az nem szerezhet cseh-szlovák községben illetőséget. Az a viszony, mely szerint valaki egy bizonyos község kötelékébe tartozik, községi illetőségnek neveztetik. Bizonyos községbeli illetőséghez fűzött jogaik: a feltétlen tartózkodás és az aggkori ellátás joga. Az állampolgárságot, a csehszldvák nem­zetgyűlésnek 1920. április 9-én kelt 236. számú törvénye szerint. Megszerzésének módjai: 1. születés, 2. házasság, 3. a község kötelékébe való felvétel kilátásba helyezése az állampol­gárság elnyerése esetére külföldiek részére, 4. a községi kötelékbe való felvétel belföldieknél. Születés utján megszerzik a honosságot a csehszlovák állampolgárok gyermekei. A cseh­szlovák alkotmánytörvény 4. § a értelmében olyan egyénekről, akik a csehszlovák állam területén születtek, az a véleményem, hogy cseh­szlovák állampolgárok, amennyiben beigazoíást nem nyer, hogy a születés áltál más állam­­polgárságot nyertek. Házasság utján honosságot nyer az, aki csehszlovák állampolgárhoz megy férjhez, mely ténye által eddigi állampolgársá­gát elveszti. Ami a csehszlovák állampolgárságnak utóbb említett két megszerzési módját illeti, úgy a következő körülmények jönnek tekintetbe: Ai idézett törvény 1. § a érteimében azok feltét­lenül állampolgárok, akik egy jelenleg a cseh­szlovák államhoz tartozó községbeli illetősé­gét 1910. január 1-e előtt szerezték meg. Mind­azok, akik a községbeli illetőséget 1910 január 1-e után szerezték, nem ipso, jure, hanem csak kérvényezés utján (9. § ) nyerhetik el az ál­lampolgárságot. Az erre vonatkozó kérvény az utolsó lakhely elsőfokú politikai hatóságához (fószolgabirói hivatal, városi tanács) 1921 de­cember 31-éig nyújtandó be. Amennyiben az állampolgársági kérvényt be nem nyújtják, vagy a hatóság azt kedvezőtlenül intézi el, az érde­keltek a törvény erejénél fogva azon állam­­polgárságot nyerik, ahol előzőleg honossággal birtak. A kérvény elintézéséig, illetőleg a ha­táridő lejártáig nevezetteket cseh-szlovák állam­polgároknak minősiiik. Cseh szlovák állampolgárok a községi kö­telékbe 4 évi egyhuzamban való tartózkodás után a magyar községi törvény 1887. évi XXlf. t.-c. 11. §. és 15. § ai értelmében vehető* fel. Az illetőségi bizonyítvány kiállítása egy jogo­sultnak sem tagadható meg. Amennyiben a község az illetőségi bizonyítvány kiállítását megtagadja, úgy a fél a szlovák minisztérium­hoz fellebbezhet és kérheti, hogy a község j utasitíassék a bizonyítvány kiátiitasára. Hontalanok, vagyis olyan személyek, a kiknek illetősége jelenleg meg nem állapítható, a következő sorrend szerint ataitainak községi kötelékbe: 1. azon községbe, amelynek had­­jutaléka javára sorozták őket. 2. azon községbe, ahol legtovább tartózkodtak 3 a születés helye szerint, 4. azon községbe, ahol találtattak. Az oplálás azt a jogot j íieuti, hogy állami területváltozás esetén a lakosságnak fennáll az a joga, hogy vagy a jelenlegi államalakulathoz csatlakozhatik vagy- az előbbi állampolgárságot fenntartja. A külöbség az optálás és a hono­sítás között az, hogy a honosítás esetén az államhatalom szuverén joga, az állampolgár­sági kérvényt elfogadni vagy eláíasitani, mig az optálásnál az optált áliámnak a választást ellentmnneás nélkül el kell fogadni. A cseh­szlovák állam javára opált az, aki ezen terü­leten 10 éve tartózkneik, avaagy faj és anya­nyelv szerint csehszlovák. A magyar királyság és a csehszlovák állam között az optálás kér­dése egyelőre nincs rendezve (Ausztriával már igen.) aki a magyar állam javára optál, köteles lesz egy éven belül lakhelzct oda áttenni. Mindenkinek érdeke, hogy állampolgársági és illetőségi ügyét rendbehozza, mert csak az ál­lampolgárság ad feltétlen jogot valamely állam területén való tartózkodásra, mig idegen állam­polgárok lakhatása letelepedési engedélyhez köthető. A kath. Legényegylet munkájáról tartott f. hó 20-án beszámolót az egyesület elnöksége a választmánynak. Közöl­jük az egész ülés lefolyását részletesen, mert ezen jelentésből kitűnik/ hogy milyen hasznos kultur munkát végez ezen egyesület, úgy az ifjúság, valamint a társadalom javára. Babies Endre elnök megnyitó beszéde után, örömmel jelentette a választmánynak, hogy az egyesületben a legnagyobb megértés­sel működnek a tagok s testvéri szeretettel vannak egymás iránt, ezért dicséretet érdemei­nek. A tagok óhajára megalakult önképzőkör szükséglete beszerzése előtt saját érdekében okvetlen tekintse meg j. ■........... = Steiner Kornél és Tsa kirakatait, hol mindenkor a (Chrudim) Goodyear-cipőket. * napi árak nieüett szerezheti be a világhírű F. L. POPPER Egységes árak: 59 Koronától 299 koronáig. I i J

Next

/
Thumbnails
Contents