Komáromi Lapok, 1921. január-június (42. évfolyam, 1-52. szám)
1921-03-19 / 23. szám
1 Negyvenkettedik évfolyam. 23. szám. Szombati 1921. március 19. ^SSäSSSSSSSSSSSSSSSSä^mmtß"""^^ ' KX)MÁ ROMMEGYEI KÖZLÖNY Előfizetési ar Cseh-szievák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Igéss éTre 60 K, félévre 80 K, negyedévre 15 í. Egyes szám árat 70 fillér. 1 biti telié egy cseppet sem lep meg bennünket, mert a felől egészen bizonyosak vagyunk, hogy Szomszédos államok elszigeteltségben nem élhetnek akkor sem, ha egymásra utalva nem is lennének. A csehszlovák republika pedig nagyon is rá van utalva a magyar őstermelésre, a magyar malomiparra, mert Prága eddig is ebből élt. A republika sohasem lesz abban a helyzetben, hogy Amerikából és Hollandiából szerezzen be gabonát. Az éhínség itt ólálkodik ajtaink előtt. A felvidéken pedig ez a vendég már befészkelte magát. Ruszinszkó népa erősen szenvedi a magyar gabona hiányát. Mi meg vagyunk arról is győződve, hogy Benes kis antantja ezen a ponton szenved hajótörést. A prágai lőzsde bírósága előtt az állami gabonahivatal háromezer vaggon ide nem szállított gabonáért perli a román kincstárt. Roma Ja nem fog háromezer vaggon gabonát szállítani, egyszerűen azért, mert nincs neki. A román földbirtok reform a többtermelés kérdését szerencsésen megoldotta, a paraszt megkapta a földet, de az nem kell neki, csak annyit művel meg belőle, amennyi a maga hasznára szükséges. Ezen a találkozáson a magyarság, mint kisebbség politikai kérdései is szóba kerültek és kerülnek a következő tárgyalások alkalmából is. A magyarság helyzetéről kimerítően informálhatta a budapesti kormányt a sok kiutasított menekült, aki vándorbottal kezében és koldus tarisznyával a nyakában hagyta el a szabadságnak és demokráciának ezt a földjét, és elindult kenyeret keresni oda, ahol az terem. Mivel pedig a nyugalom és a rend a jóllakottság érzéseitől függ első sorban, a brukki találkozás soká nem késhetett már és bekövetkezett. Reánk, szabadságjogainkban korlátozott, kultúránkban megnyomorított magyarságra ebből a találkozásból csak jó várható. Füssy Kálmán képviselő a közös bizottság együttműködéséről. A közös bizottságban egyesült szlovenszkói ellenzéki pártok harmonikus együttműködése a magyarság politikai helyzetének szempontjából felette fontos lévén, az ellenzéki pártok sajtóbizottsága szükségesnek tartja megismerni a magyar képviselőknek erre vonatkozó Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. felfogását, hogy a közvélemény kellőképen tájésozódhassék és egyúttal a kérdés a nyilvánosság előtt állandó megbeszélés tárgyát képezze. A múlt alkalommal dr. Körmendy-Ekes Lajos képviselőnek a közös bizottság politikai elnökéhez az együitmüködés és az autonómia kérdésében adptt válaszát közölte a bizottság. Dr. Körmendy-Ékes után meginterjúvolták Füssy Kálmánt, az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt-nak rokonszenves komáromi képviselőjét, aki most a képviselőház ülésezése folytán Prágában időzik. Füssy Kálmánhoz feltették a kérdést: „Miképpen képzeli képviselő ur a szlovenszkói ellenzéki pártok együttműködését?* A válasza következő: Én, mint az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt képviselője pártom képviseletében kijelentem, hogy az anyaországtól elszakítva, magunkra hagyatva, szükségét láttuk annak, hogy a magyarságot és gazdas gi jogainkat megvédelmezzük, 1920. évi február hó 8-án megalakítottuk a magyarság egybetbmöritése céljából pártunkat. Ámbár a választások váratlanul reánk szakadtak mint szervezetien pártra, mégis két képviselőt és egy szenátort számlálunk az érsekujvári és kassai kerületből. Ezen egy év leforgása óta pártunk örvendetes fejlődésnek indult. Páríunk országos vezetősége az összes szlovenszkói-és ruszinkói magyar pártokat felhívta az együttműködésre, hogy egy egységes frontot alkossunk. Ezen felhívást a keresztényszociálista párt, mint a legszervezettebb párt is magáévá tette, amelyről a legnagyobb elismeréssel nyilatkozom. A magyar pártok egyesülése létrejött és a keresztényszocialista pártba elhelyezkedett szlovákok őszinte örömömre hozzánk csatlakoztak közös érdekeik védelme céljából. A magyarságnak együttműködését szükségesnek tartom annyival is inkább, mivel az árván hagyott magyarság összetartozásában látom azt az erőt, amely őt jogaiban és nemzetiségében megvédi. Szlovenszkóban alakulóban van egy magyar jogpárt, amelynek szükségességét látom annál is inkább, mivel a magyarság minden rétegének, még a magyar zsidóságnak is meg kell találnia politikai elhelyezkedését s a pártok egymásközött való politikai tülekedését feltétlenül kiküszöbölni tartom szükségesnek. Az együttműködésben a legnagyobb szolidaritást követelem, Szlovenszkó autonómiáját pedig támogatom. Az első fecske. A világ sorsát irányító hiteles fórumok között az első az angol felsőház, ahol rokonszenv nyilatkozott meg Magyarország mellett. A rokonszenv nem erőszakolható ki, az magától adódik. Lord Newton adott kifejezést e rokonszenvnek és ha már ez megtörtént, várható az is, hogy ezután sokszor és sokat foglalkoznak még azzal a kicsiny és agyonbüníetétt Magyarországgal, valamint a szomszédok között elosztott magyarok sorsával. Ha ránézünk Európának jelenlegi politikai térképére, ezt a kis országot alig vesszük ott Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29. hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mist a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. észre. Talán ez is az oka annak, hogy amikor a nagypolitika vezetői az európai viszonyokról tárgyalnak, Magyarországot állandóan kihagyják a számításból, me<t hát olyan kicsinység az egész, hogy nem érdemes arra szót pazarolni. Pedig igazan többet érdemelne, mint amennyit foglalkoznak vele. Ez érthető ki lord Newton beszédéből, amikor azt mondja, hogy „Magyarország a legártatlanabb minden volt ellenség között.“ Tartjuk a nemes lordot annyira komolyan gondolkozónak, hogy kifejezéseit jól megválogatta, mert tudta, hogy az angol felsőházban nem hangozhatik el olyan szó, mely nélkülözi az igazságot. S hogy nem áll e nézetével egyedül és elszigetelten, azt megerősítette lord Syderbam, aki meg úgy emlékezett meg erről a szegény országról, hogy „Magyarország esete a legsúlyosabb tragédiája a békeszerződésnek.“ Nem is tudjuk elképzelni, miért haragszik Magyarországra mindenki, de viszont tudjuk nagyon jól, hogy meilőztetése dacára is számítanak arra, hogy az esetleges bolseviki előnyomulásnál Magyarországra jelentős szerep vár. Igaz, sem politikai, sem katonai kapacitások nem vonjak be a bolsevikiellenes szövetségbe Magyarországot, bár tisztában vannak azzal, hogy részvéte nélkül lehetetlenség olyan blokknak megkalapálása, meiy mint faltörő kos álljon útjába a bolseviki veszedelemnek. Csakhogy félnek attól, hogy a szegény Magyarország valami kis kérelemmel áll elő a nagyhatalmaknál, akik még mindig restelik, hogy a békét nem sikerült úgy megcsinálniok, amint azt maguk között kispekulálták. Az igazság azt követelte volna, hogy amikor Magyarország a bolsevizmust otthon leverte, úgy álljanak vele szóba, mint tisztességes, becsületes ellenféllel. Ez azonban nem történi meg. Bűnéül rótták fel, hogy bolseviki volt; érdeméül azonban nem tudták be, hogy nemcsak leverte a bolsevizmusr, de lehetetlenné is tette annak föltámadását. Az angol felsőháznak tagjai az érem másik oldalára is tekintenek és összehasonlítják a bűnt az eredménnyel. A háború megindításában Magyarország ép oly bűnös volt, mint minden átiam, mely három-négy évtizeden át mást sem tett, mint fegyverkezett. A boisevizmust csak egy párt támasztotta, melynek védtelenül ki volt szolgáltatva az ország, de maga a magyar társadalom nem volt bolseviki, mert különben nem sikerült volna magának a társadalomnak a vörös irányzatot elnyomnia. No lám, a kis Magyarország szerepel az angol politikusok szemében. Érdemes tehát arra, hogy a, hatalmak elősegítsék gazdasági újjáéledését. Azt hisszük, hogy ezeket a szavakat meghallották mindenfelé s ezután már Magyarország is mint élő valami fog számításba kerülni. S ha ez megtörténik, minden bizonnyal javulni fog a magyarság sorsa is, mivelhogy maga Magyarország is lehet már valamit a más államokba kebelezett vérei érdekében. De az általános konszolidáció is megkívánja, hogy az uj eihelyezkedesben ne legyen másod, sőt harmadrangú nép és ország, hanem, hogy a tehetősebbek segítsék a szegényebbet, a gyengébbet. Hiszen lehetetlenség meg elképzelni is, hogy köröskörül boldog és megelégedett országok nyomorban tengődni engedjenek egy jobb sorsra Milus János n “t1 m-*-i Mindennemű ruhanemüeket, ruhafestő és vegytisztító Komárom, Nádor-utca 3. és 48. szám* bútorszöveteket» függönyöket stb. fest és tisztit. ■ ■ 1—-*
