Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-09-01 / 64. szám
.18‘i.Q. q/ophiiphut' JL befektetésekké fognak válni rövidesen. Ugyanezt mppd|$üu|< 4 ö^kszervezeti munkásság által KQz.tníUlibgn megindított szövetkezeti mozgalomról js. A két Szövetkezet szociális célt is kivan szolgálni, s a magunk részéről jó sikert kívánó érdeklődéssel figyeljük megalapításuk és fejlesztésük munkálatait. (i) t elbscsálstt ámepi tisitvlnlsk tiiitäia, mint már kissé elkésve megírtuk, széles jíörtien indult meg a mozgalom. Hogy elkésve értesíthettük erről a sérelemről olvasóinkat, gnngk gz az oka, hogy Komárom minden tekintetben hátrányos helyzetben van más városokkal szemben A városunkban történi szenzációról, a magyarságon ejteti ez újabb sérelem öl, nekünk, komáromi sajtónak nem volt szabad megemlékeznünk, mert a cenzúra törölte. A prágai, a pozsonyi, a kassai lapok egész cikkeket közölhettek az esetről, a mi hosszú cikkeinket értől a cenzor — bizonyára felsőbb utasításra — törölte. Csak, amikor a szélrózsa minden irányában irtak az eset ő! a lapok, akkor volt nekünk is szabad írnunk erről. Az elbocsátott vármegyei tisztviselők ügyét magáévá teile az egész magyar társad alom. Mint kipattant kulisszatitkot emlegették, hogy a miniszter tudta nélkül, annak hála mögött csinálta az egész dolgot egy magyar gyűlölő reíerensféie tisztviselő, aki igy akart rúgni egyet a magyarságon. A kisgazda- és a szociáldemokrata párt komáromi képviselői és a komáromi vármegyei alkalmazottak megbízottjai!)ál álló küldöttség már a műit héten, nyomban az elbocsátás köztudomása után fölkeresték Pozsonyban Oarer teljhatalmú minisztert, de a miniszter akkor éppen Prágában járt, a küldöttség hétfőn újra megtette a pozsonyi utat. A küldöttség tagjai voltak: Fiissy Kálmán és Föídessy József nemzetgyűlési képviselők, Baíhó Lajos vármegyei főjegyző, Sulacsek Béla és Mészáros Lajos megyei tisztviselők. A küldöttségnek kijelentette a miniszter, hogy az elbocsátási rendeletet hatályon kivitt helyezte. A tisztviselők egyénenkint lesznek megvizsgálva és ha csak valami főbenjáró bűnt nem követett el az illető tisztviselő és alkalmazott, az állásukban meg lesznek erősítve. Reméljük, hogy az senki szemében sem lesz főben járó bűn, hogy a tisztviselők magyarok? Annak a tisztviselőnek szemében, aki a 41 alkalmazottat egyszerűen elcsapta, nagy bűn volt magyarnak lenni. Különben zz egész magyarság éber figyelemmel fogja kísérni, hogy micsoda főbenjáró bűn lesz az, amiért egy magyar tisztviselőt a szerzett jogok sutbadobásával egyszerűen megfoszthatnak a kenyerétől, A küldöttség ugyan meghozlaaz elbocsátás előtt álló tisztviselők számára a további alkalmazást, de semmi vigasztalót nem hozott a fizeíésrendezésről. A havonta kiutalt 2üO K állami fizetési előleget ugyanis a vármegyei tisztviselők már két hónap óta nem kapták meg. Még. mindig a régi fizetéssel tengődnek. Szóval meghagyták őket egyideig, hogy alkalmuk legyen az íróasztal mellett előbb utóbb éhenitalni, amíg az ujonna i kinevezettek, jórészt képzettség és gyakorlat hiányban levők busás jövedelemben duskálódnak. T. i. azok olyan előrelátók voltak, nem követték el azt a nagy bűnt, hogy magyarnak szülessenek! Tilos a magyar műsor. (Két komáromi magyar művésznő betiltott hangversenye) A Pozsonyban megjelenő Magyar Újság egyik legutóbbi számában éleshangon kikel a pöstyéni és a trencsém.eplici szolgabirák ellen magyarellenes viselkedésük miatt. Áz utóbbinak eljárása minket közelebbről azért érdekel, mert két komáromi művésznő hangversenyéről szól, amelyet a trencsénteplici főszolgabíró egyenesen azért tiltotta be, mert a műsoron magyar ! számok is szerepelnek. A magyarság ez u abb sérelme arculcsgpgsa a ^zu^ott megértés politikájának. Az említett cikk minket közelebbről érintő része igy hangzik: Akkermann Ilona zongoraművésznő és Molly iMargit szuhretí, mindkettő szlovenszkói állampolgár, lnngversenykörtttra indultak. Többek között augusztus hó 5-ikén Trencsénjepücen is fel akaitak lépni és ezt a szándékukat bejelentették az ottani főszolgabírónak, ki a bemutatott műsor alapján a hangverseny megtartására a szükséges engedélyt megadta, augusztus hó 19 éré. Telt, múlt az idő, hatalmas és drága plakátok jelentek meg Teplic-íürdő utcáin. A zongoraművésznő és a szubrett u‘ra is kelt, — de csak Pősíyénben érte őnet utol a következő távirat (aug. 17-én): 393-1920. Koncert megtartását 19 éré engedélyezem az esetben, ha műsor magyar számokat nem tartalmaz. Minárek, főbiró. Összetörném a toliamat, hg az olvasó ehhez a tényhez még kommentárt is kívánna. De összegezem a tényt: 1. Minarek tepiici főbiró ur augusztus 5-én engedélyez bemutatott programúi alapján egy hangversenyt, 2. 17-éu csak abban az esetben engedélyezi, ha abban magyar számok nem lesznek, vagyis visszavonja a' engedélyt. Újból diszkrét kérdés az illetékesekhez: I. Micsoda főhivatal az, amely 5-én enged, 17 én nem? H. Ki fizeti ki az ebből származó károkai? HL Mióta nem szabad Szlovenszkóbau magyar művész-számokat előadni? IV. Meddig lesz még Minarek ur szolgabiró? . * Nem, nem lehet az állam érdeke, hogy egy beteg idegzetű pöstyéni szolgabiró bűneiért a magyarságot teszik felelőssé és százszor nem nyugszunk bele, hogy egy másik beteg szolgabiró megfosszon bennünket attól az élvezettől, hogy internacionaÜs értékű hangversenyt hallgathassunk, amely számoknak szerzői nem is magyarok, — csak azért, mert az előadói — magyarok. Sír a nóta, magyar nóta, A „Magyar Népszövetség“ rimaszombati fiókjának a napokban történt megalakulásáról a következő információt nyertük: Angyal István dr. lapszerkesztő, a mozgalom megindítója leikes beszéddel nyitotta meg az alakuló közgyűlést. Magasan szárnyaló beszédéből a következőket közöljük: „És száll a Turui madár és nézzétek, nem kard van már körmei között, hanem egy isteni hangszer: a hajdani koboz, a zengő lant. S ahogy azt megveri, valami szívhez szóló dallam röppen ki belőle. Egyszerű a nóta, de szívből fakadt és rokonszivet keres és hangjára köny csordul szemünkből. Pedig olyan együgyü, olyan naiv, ugyan mi van azon sírni való »hogy a ménes olt delelget, valahol egy csárda mellett !1 Mi van azon sírni való ? Az, hogy ma- i gyárul szól, az, hogy mi lelkűnkből lelkedezett, a mi szivünkből sarjadzott. És ahogy száll az 1 ős Turul madár, nem tudja elnézni szótlanul, j hogy az ő népe ennyire eisülyedt a könnyek 1 tengerében s így megnámitotta a sujió fájdaj lom. És szól hozzá biztatóan a költő szavával: Szűnj meg kebel, ne háborogj szív, j Bűnöd csak egy volt — az erény !« S ez erény: a magyar hűség. Az a magyar hűség, amely véres holt j tetemmé vágatta magát idegen érdekekért, mert I az életnél is többre becsüiie a kimondott szó | szentségét. Ez a magyar becsület szólít ma I ismét mindnyájunkat, hiv a kibontott zászló i alá minden igaz magyart. Örömmel üdvözlöm a nagy számban megjelent t jogtáraimat, akiknek mindegyike óhajtja és kívánja a Népszövetség itteni fiókjának megalakítását. Midőn azért a mai alakuló közgyűlést ezennel van szerencsém megnyitni, tiszteletié) bejelentem, hogy a fiók megalakításához 100 tag szükséges, miután mgr eddig is több-száz jelent meg, az határozatképes s a gyűlést a zsupán is engedélyezte. A mély hatású beszéd elhangzása után ideiglenesen megválasztották a ttü tagú választmányt, majd pedig a tisztikart. Árpa és zab kiutalás.,. • Értesítés a sertéseteség vásárlásáról. Értesítjük a sertést tartó háztartásokat, hogy f. hó 1-től kezdődőleg a helybeli Raktárszövetkezetben (Dunarakpart) árpa és zab aj alábbi kiosztási rend szerint vásárolható tűéterniázsánkiníi K 247.— árban, zz 1920 2t. gazdasági évre szóió jegyfüzet „i. szelvénnyel“, á közélelmezési hivatal bélyegzőjével ellátott éy a háztartásban hizlalt s a kőzeteim, hivatal áltál a fen i szelvényen a sertések darabszámát feltüntető szelvény ellenében a takarmány áfának a vásárláskor történő készpénzfizetése ellenében. Minden vásárió kö'eles zsákot vinni, mert a Raktárszö vetkezet senkinek kő’csönzsákot nem ad. Egy sertésre 25 kg. árpa cs 25 kg. zab vásárolható. Hogy egy-egy háztartás összesen hány kg. takarmányt vásárolhat fenti arány szerint, azt a szelvényre a közélelmezési hivatal által rábélyegzetf, a sertések darab számát jelző szám tünteti fel. (Pi. 2 jelzés, tehát 2 drb. sertésre összesen 50 kg. árpa és 50 kg zab vásárolható). Felesleges ácsorgás elkerülése és a kiosztásnál megkívánt rend biztosítása végett a kiosztás turnusok szerint fog történni, úgy, hogy1 a fedőlapon levő A, B, C, D, jelű jegyfiizetéic tulajdonosai alább meghatározott napokon jelenhetnek meg árpa és zab átvételére: „A“ jelű jegyfiizeíekre: szeptember 1—3-ig „B“ „ „ „ 4—7-ig „C“ „ „ „ 9-11 ig „D“ w „ . 13— 15-ig lehet csak jelentkezni. Figyelmeztetjük a.közönséget, hogy a kiosztási jelentkezési sorrendet tartsa be, meri a fent felsorolt napokon csakis beoltásuk szerint jelentkezők részére lesz árpa és zabkiosztás. Mivel takarmánynemüek vásárlása igy a jegyfüzet szelvényére történik, külön kiutalásokért, annál is inkább felesleges hivatalunkhoz fordulni, mert á raktáron levő érkezendő készletek a bejelentett sertések száma, szerint osztatván fel, semmi körülmények között sem fog felesleg maradni. Komárom, 1920. augusztus 31. Közélelmezési Hivatal. — Közélelmezési hivatal értesítései Lisztadag 1-7-ig. Egy személyre vásárolható: lebélyegzett „finom és fözőliszt" szelvényre: 50 dkg. finomliszt és 25 dkg. főzőliszt. „Kenyérliszt vagy kenyér“ szelvényre: 50 dkg. buzakenyérliszt és 50 dkg. rozskenyériiszt, vagy 135 dkg. kenyér. A kenyérliszt vagy kenyérszeivé-1 nyekre a közönség ietszése szerint négy részletben is akár kenyér, akár kenyérliszt vásárolható. Egy-egy negyed részre járó liszi vagy kenyér mennyiséget a kereskedők üzletében kifüggesztett „Értesítés“ tünteti föl. Minden háztartás csakis annál a kereskedőnél vásárolhat, kinek neve a Jegyfiiz-tt címlapjára rábéiyege’ztetett. Cukor nincs. Minden eddigi sürgetés dacára sem érkezett még cukor, igy a közélelmezési hivatalnak annál is inkább nincsen módjában pótcukrot kiutalni még orvosi bizonyítványra betegeknek, gyermekeknek sem, mart ily cimen a Cukorközpont cukrot hivatalnak ki sem utal, ami cukor eddig még fennmaradt, orvosi bizonyítványra adatott ki, e csekély pár SZALU fest, tisztít, plsseeroz és guivléroz; Komárom, Nádor-utca.
