Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-12-25 / 95-96. szám

í920. december 25. ttelr, a gyűjtéshez azonnal hozzá kell fogni s jhindetíki ígérte, hogy tehetsége szerint ada­kozni .fog. Másnap a lapok hasábos cikkeket hoztak k lefolyt estélyről s annak határozatáról. A gyűjtök ezen nap együtt ebédeltek, amikor útbaigazítást adtak nekik, hogy mikép járjanak ^í. Az 5000 név közül mindennap 500 at vá­lasztottak ki, tehát mindennap egy-egy gyűj­tőnek öt egyén esett, Az első hét nap a gyűj­tőknek mástól nem volt szabad kérni, mint ákik számukra ki voltak jelölve. Az utolsó két napon azonban már bárkitől kérhettek. A gyűj­tők mindennap két lapot kaplak. Az egyiken a részletes útbaigazítás Volt, a másik lap pe­dig kötelezvény lap volt, amelyre az adakozók ráírták, hogy mennyit adnak s esetleg a fel­ajánlott összeget mily őszietekben fizetik le. A gyűjtők a központon mindennap jelen­tést tettek, a napilapokban lelkesítő cikkek jelentek meg, az adakozók neveit s adomá­nyait részletesen közölték. A város közepén hatalmas óra volt felállítva s az óraszámok helyén a 35030 dollár részekben volt felírva s az óra mutatója mindennap mutaita, hogy mennyire haladtak a gyűjtéssel. A gyűjtő cso­portok is naponként versenyeztek, hogy melyik tud nagyobb eredményt felmutatni. Az első hét -nap alatt 25 000 dollár folyt be. Az utolsó három napon pedig 13.000 doilái, összesen 38000, dollárt. Érdekes, hogy a város leggazdagabb embere egy garast sem adott, csak egy ember adott 1000 dollárt, 500—500 dollárt pedig tizennégy jómódú lakos, 100—100 dollárt pe­dig a társadalom minden rétegéből sokan ad­tak, még napszámosok is heti részlet megfize­téssel. Összesen 2800 kötelezvény volt, 2300 különböző egyénnel kiállítva, többen ugyanis kétszer is adtak. Az első általános gyűjtésnél -csak 1200 ember adakozott. A város lakosságának háromnegyed ré­sze protestáns, egynegyed része római katho­­tikus. A római katholikusok közül is száz egyén volt az adakozók közt. A városban mintegy 5000 külföldi beván­dorlód van, főképen svédek, finnek, olaszok, kevés m igyar, tót, portugáliai, kik a lakosság -/t részét képezik. Ezek nagy részét a gyárak­ban, munkahelyeiken előmunkások, igazgatóság segítségével szólították fel az adakozásra. Az épületet 1910. év december hó 15-én avatták fel s adták át rendeltetésének. Az első gyűjtésnél megajánlottak 29,000 dollárt, a másodiknál 38 ezret, összesen 67,000 -dollárt. Esen összegből befolyt 50,000 dollár készpénz, 17,000 dollárt még nem fizetlek be. Az épület a teljes berendezéssel együtt 78,000 dohárba került; az épületen 30,800 dollár 'teher van még. Az épület berendezéséi, osztályait ismer­tető kis füzet bevezetése ez volt: „Ezen egyesület különböző osztályai tel­jesen azonos föltételekkel nyitva állanak min­den embernek: római katholikusnak, protes­tánsnak, egyháztagoknak, nem egyház tagoknak, munkaadóknak, munkásoknak, mindenféle nem­zetiségűnek, hitvallásúnak. Azt az osztályt használhatja, • amelyiket -akarja. Semmi más nem kötelező, mint tisztessé­ges magaviselet. Mindazonáltal ne felejtse el főcélunkat, amely abban áll, hogy Ashtabula fiatalsága és félfiai úgy testi, mint szellemi tekintetben miinél jobban 'fejlődjenek“. Ez a bevezetés világot vet az egyesület politikájára eszméire. Egyfelől nem azonosítja magát egy felekezetid sem, semmiféle nyilat­kozat aláírását nem követeli a tagoktól; rendes, rendkívüli, pártoló tagokra való felosztásra nem •helyez súlyt, másfelöl pedig- főleg éppen azo­kon akar segíteni, azokat az elemeket akarja befolyása alá .vonni, amelyek el vannak hanya­golva, egyházaknak nem tagjai és segítségre jván szükségük, úgy testi, mint szellemi te­­•kintefben. A körülmények s a helyi' viszonyok sze­rint az egyesület-különféieképen törekszik meg­toldani problémáját. A városi intézeti .épületek- Jbén tornatermeket, uszodákat, .fürdőket, szóra­koztató játékokat, könyvtárakat, olcsó, tiszta ^éttermeket rendez be, esti iskolákat, az 'életbe vágó praktikus tanfolyamokat tart fenn, ahol tanítanak mesterségekhez szükséges rajzolást, tervek becslését, mathematikál, gépészetet, elektromosságot, chemiát, nyelveket, stb., stb. A tanítási rendszert, hogy megérthessük, figyelembe-kell venni az amerikai viszonyokat, ; Az elemi iskolák elvégzése után, ami a gyér- i mekek tizennégy éves korukig tart, a fiuk 93*/« dolgozni megy s azután nincs alkalmuk a továbbképzésre Ezeken akar segíteni az egyesület az esti iskolákkal. A tanítási módszer rendkívül prak- i tikus. Például az asthubuliai egyesület a mec­hanikai rajzolás tanítására e szakban képzett, gyárban dolgozó egyént fogadott fel. A tanfo­lyam tiz hétig tartott hetenként két órán. Minden tanuló fizet a tanfolyamért 3 dol­lárt s ebből van fedezve a tanító fizetése. A tanulók maguk vásáro’ják meg a könyveket. Tehát az egyesület megszerzi a tanítót, ingyen ad termet, fűtést, világítást. Egy tanítónak rendesen csak tiz tanítvá­nya van. Ez a módszer azért praktikus, mert a tanító mester maga is a szakjában dolgozik, a mindennapi munkához szükséges tudnivaló­kat tanítja s mert mindegyik tanulóval külön foglalkozhatni mindegyik tudását, képességét megismerheti s a szerint taníthatja. Az ilyen tanfolyam elvégzése ut'án a fiatal emberek az újonnan szerzett tudásukkal a gyárakban jobb munkához juthatnak. Ugyanis Amerikában a mesterségekhez, egyes foglalkozásokhoz szük­séges előképzés nincs úgy rendszeresítve, mint Európában, a munkásoktól igazolványokat nem kérnek, azzal nem törődnek és az elhaladás­ban a munkás egyéni tudása és szorgalma az irányadó. Vidéken p:tiig a fö'dmüvelőkkel a gaz­dálkodás legújabb módszereit, halad isit ismer­teti meg szintén szakemberek utján és a falvak szépítésére, tisztántartására s a természet tör­vényeinek alap as megismertetésére iörekszik. Vallási szempontból pedig az egyesület az egyházak előharcosa Svkan vannak íemp­­lomkerülők és a kik egyik vallásfelekezethez sem tartoznak. Némelyek azért, mivel az egy­házakkal szemben elfogullak, mások, mivel nem vallanak egyet a felekezetek hitvallásával s nem szerelik, amit az egyes egyházak a ta­goktól köveiéinek, többen, mert teljesen el vol ■ iák hanyagolva. Az ilyenek közül többeket az egyházaknak a nagy elfogultság miatt megkö­zelíteni sem lehetne s az egyesület nagy súlyt helyez arra, hogy éppen az ilyen elem k közé bevigye a keresztyén szellemei. Ashíabulában a következő módszert használják: vasárnap délután nagy vallásos összejöveteleket tartanak férfiak számára az egyesületi épületben: Bibiiát tanulmányozó csoportokat alakítanak. Az egyesületi tagok közül többen délben a gyárakba mennek, mikor a munkásoknak ebéd idejök van s midőn azok elfogyasztották ennivalójukat, ott a gyári műhelyekben zenél­nek nekik s rövid beszédet intéznek hozzájuk. Az egyes egyének lelki életéve! is foglal­koznak. A nem egyházíagga! szemben nem azt sürgetik, hogy legyen tagja valamely gyü­lekezetnek, hanem inkább arra törekednek, hogy összeköttetésbe hozzák Krisztussal. Neve­zetesen, hogy fogadja el Krisztus p ogramját, törekedjék az ő egyéniségét megismerni, tanul­mányozza munkáit és hogy keresztyén jellemű emberekkel barátkozzék s törekedjék másokért munkálkodni, ily módon azután sokán az egy­házaknak is tagjaivá lesznek. Hogy milyen eredménnyel működött az egyesület az első esztendőben Ashtabulában, arról felvilágositással szolgál 1911. év február havától 1912 február haváig szóló jelentés, melyből néhány adatot kiveszek. Az egyesület öszes osztályain, összejövetelein részt vettek 72000 Egyesületi tag volt 779. A testedző osztályra beiratkozott. 413 férfi és fiú. A val­lásos összejöveteleken jelen voltak 5010 en. Bibliát tanál mányozó osztályokba beiratkoztak 168-an. A gyárakban tartott összejöveteleken részt vetlek 2245-én. Fiatal embereknek és fiuknak személyes tanácsot adtak 265 esetben. Munkát szereztek 39 nak. 745 fiúnak fiúnak, kik az egyesületnek nem voltak’tagjai, enged­ték át időnként az uszoda s az épület haszná­latát. Az olvasó és levelező termeket 1200 nem egyesületi tag is használta. Bennlakó volt hosszabb ideig 84, átmenőben 2S6 Az épü­letben naponként átlag megfordulnák 200:an. A titkár volt szives megmutatni az egye­sület első évi bevételeit és kiadásait. Ezek meg -«Komáromii Lapos* _____ 9 oldal. muíalják, hogy miből fedezik az intézet fenn-; tartási költségeit. Mielőtt ezt közölném, szük­ségesnek tartom a következőket elmondani: Évi; tagsági dijak 18 éves és annál idősebb férfiak számára 10 dollár, 15—18 éves fiuk részére 6; dollár, 12 — 15 éveseknek 5 dollár, 11—12 esztendősöknek 1 dollár. A fiuk termei, osz­tályai a felnőttekétől külön van. — Ö íálió, idős férfiak számára az épületben külön klub­­helyiség van berendezve, dohányzó és külön fürdőkkel. Ezek tagsági dija 25 dollár. 1910. év dec. havától 1911. dcc. haváig bevétel volt; Idős férfiak klubjából befolyt 1338 dol­­ilár, felnőttek tagsági dijjábó! 3391.30 dollár, 15—18 évesekéből 445.50 dollár, fiuk tagsági dijjábó! 386 25 dollár, vallásos összejövetele­ken befolyt 43.20 dollár, társas estélyeken 824.33 dollár, a testedző osztályból 185.49 dollár, lakószobákból 2231 dollár, a fürdőknél levő ruhaszekrenyekből 174 50 dollár, torna­ruhák eladásából 843.72 tollár, különféle for­rásokból 67 64 dollár. Összesen 10345,93 dol­lár. .Eladható áru értéke 729.30 dollár, be nem fizetett tagsági dijak kötelezvényei összege 354.65 doliár. Tehát 1911. évben az összes bevétel 11429 S3 dollár. Ezzel szemben a kiadások voltak: Fize­tések 5089, 26 dollár, fűtés 551 93 dollár, vi­lágítás 300.43 dollár, viz 285.64, va’lásos dol­gokért 72.15, tanításnál kiadás 73.80, társas összejövetelek költsége 372 37, testedző osztály kiadása 112.31, irodának 66845, lakószobákra költség 337.50, ruhákért 1311.71, épületen javí­tás 71.57, különféle kiadások 300.11 dollár. Összesen 9177.22 dollár. Ehhez járul: kamat 1266.63, biztos t ás 144.10, adó 46.15 dollár. Fizetendő számlákért 270 dollár. Az összes kiadás tehát 11,203.11 dollár. Az Egyesült Államokban a keresztyén ifjúsági egyesületek 50 éves múltra tekinthetnek vissza s ;ua in ár minden számottevő városban van, sőt vidékeken, kis helyeken is munkálko­dik. Az amerikai közéletnek oly szükséges része már, mint a középiskolák. Akik, mint titkárok, tanárok akarnak működni az egyesületekben, •azoknak a kellő képzettségen kivin az egyesület által felállított két éves tanfolyamot kell elvé­gezni. Az egyesület vagyona az Egyesült Álla­mokban nriüiárdokra rúg; lapokat ad ki; általa kiadóit könyvek pedig egész irodalmat alkot­nak. Csodálatos haladását részben a: amerikai viszonyok, részben az amerikai népnek feleba­rátait, hazájuk és nemzetük iránt érzett határ­talan szeretetük magyarázzák meg. Misok ott a viszonyok^ mint nálunk, de tény az, h )gy a mi fiatalságunknak is sok baja van s a mi népünk jövője nagyon függ attól, h igy mennyire látjuk meg e bajokat és meny­nyire törekszünk azokon segíteni. k gzevír ejtésért a főszerkesztő a felelős« Lapkiadó: Spitzer Béta. Sfoaiaíoít Spiírer Sándor könyvnyomdájában Somi.rom HIRDETÉSEK. Eladó Komáromban, Gombai soron egy sarokház 3 lakheiyiséggel j * • ' * • a Szekér-utca 12. számú ház 3 szobával CSUZON a község közepén ; egy nagy belsőség, két lakrész- I szel, egy holdas házi és gyütnöl­­í esős kerttel, 20 hold külingat­­laitnal. 423 I Értekezni lehet dr. Mihola Ferenfc komáromi ügyvéddel.

Next

/
Thumbnails
Contents