Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-12-15 / 93. szám
Kegyvenegyedik évfolyam S3, szám Szerd3» 1920. december 15. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY EFíi fizetési ár helyben C«eh-*zlovák értékben: Ejrés* érre 56 K, féléére 28 K, negyedévre 14 K. Előfizetési ár vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 60 K, félévre 30 K, negyedévre 15 K. __ Egyes szám_ára s 60 fillér._____ Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYDLA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. ' Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kiildeiidfik. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. A Gazdasági Egyesület ülése. — 1920 december 14-én. — A vármegyei gazdasági egyesület hosszas hallgatás után életjelt adott magáról. Kedden folyó hó 14-én igazgató választmányi ülést tartott, a kulturház emeleti tanácstermében, amelyen elhatározta, hogy az egyesület a tevékenység terére lép és a legnagyobb agilitás kifeltése mellett mindent elkövet a vármegye gazdaközönségének érdeke és boldogulása előmozdítására. Az igazgató választmányi ülés foglalkozott a megüresedett alelnöki és igazgatóválasztmányi helyek betöltésével és a legközelebb tartandó közgyűlés által való megválasztásra megejtette a jelölését. Foglalkozott továbbá az egyesület anyagi viszonyainak rendezésével és elhatározták, hogy tekintettel a rendkívüli állapotokra és az egyesület korlátolt anyagi eszközeire, a tagdijakat felemeli olyan formán, hogy a 100 holdon felüli birtokos, mint rendes tag évi 100 kor., a kisebb birtokos, mint pártoló tag évi 20 kor. tagdijat fog fizetni Elhatározta az igazgatóválasztmány, hogy az egyesületi titkár fizetésének a mai viszonyokhoz mért rendezését fogja javasolni a közgyűlésnek, amelyet január hóban szándékozik összehívni. Az ülésen Kürthy István elnökölt ás az előadói tisztet Ágoston Miklós titkár töltötte be. Segélyezési ingáiul vezetőinek szives ligyeMe. Minden nemesen érző embernek szivét megdobbanja és kezét megmozdítja a jótékonysági mozgalmak működése. De mint minden emberi cselekménynek meg van a maga árnyéka, úgy nemcsak a jótékonyság gyakorlásának, de az adománygyűjtés vezetésének is megvan a maga fogyatékossága. Jézus, isteni tanítómesterünk adta e téren is a legtökéletesebb utasítást ilyenféle kijelentéseivel: „Ne tudja a te balkezed, mit cselekszik a te jobb kezed.“ „Bizony mondom, hogy ez özvegy asszony többet vetett a perselybe, hogy nem mint a többi, mert mindenek abból vetének, amivel bővölködének.“ Gyakran olvashatjuk az újságokban, hogy erre vagy arra a jótékonycélra ezek és ezek ilyen vagy olyan szép összeget gyűjtöttek házanként. Ilyenkor nekem közvetlen tapasztalatom után mindig az a kérdés merül fel szivemben, hány titkos könycsepp vagy keserves sóhajtás állja útját annak, hogy ezen gyűjtési eredmény megnyerje az égi Atya helybenhagyó nyilatkozatát? Nem tapasztaljuk-e, hogy sokszor az adománygyűjtők úgy indulnak útjukra, mint a szenvedélyes vadászok, a minél több és minél nagyobb vadászzsákmány reményével ? Az apró verebeket, fűrjeket lenézik, Uram bocsáss, inkább a határba tévelyedett tyúkon vagy vadnak nézett ludon próbálják ki ügyességüket. Különösen a mai korban, a mostani viszonyok között a jótékonyság vezetőinek igenigen helyén kell lenni a szivének és eszének, hogy mikor könnyeket akar törülni, akkor ne fakasszon könnyeket. Igen-igen sok esetben nem azok a szegények, akik annak látszanak külsőleg vagy annak mondják magukat, hanem azok az elsárgult, összeaszott bőrű kalapos vagy úri bu-A kenyér nagy problémáját veti fel a kormány legutóbbi intézkedéseivel, amelyek ugyancsak kihívják maguk ellen a legélesebb kritikát is. Nem lehelne találóbb iskolapéldáját feláilitani a kormányzati kapkodásnak, a liszt kérdésnél. Ezt a kenyérmagvak árának megállapítása vezette be, amely lisztünket megdrágította. Majd újabb kormányrendelet látott napvilágot, amely a lisztpótlék beszedése ügyében intézkedett és soha nem sejtett fogyasztási adóval rótta meg a lakosságot. Ezen a rendeletén még a tinta sem száradhatott meg, már nyomon követi az, amely hatályon kívül helyezi és a lisztárakat emeli fel szédületes magasságra. Ezt a lisztárat a vagyonosabb elem fizeti, a munkás ez alól tehermentesítve van. Ennek a rendeletnek a végrehajtásába még bele sem kaptak, máris olvassuk a módosítását: a munkanélküliek olcsó liszthez fognak jutni és a teljesen szegények is. Mondhatjuk, nagyszerű kormányzat ez, ahol egy rendeletet háromszor kel) módosítani. Sajnos, a kormányzat minden ágában ez a szellem uralkodik. Teljesen igazuk van a munkásoknak és a munkanélkülieknek, akik tiltakoznak ezek ellen a találomra szerkesztett rendeletek ellen, amelyek nem szociális agynak a termékei. Ajánlunk olcsóbb beszerzési forrásokat. Szüntessék be a vámháborut Magyarországgal, Szlovenszko éléstárával és lesz olcsó liszt. Avagy lehet drága lisztet is venni, ha az állam pénzét nem a milliós hadsereg feneketlen zsákja nyeiné el. De ahol ezek a kiadások megelőzik a káltura kiadásait, ahol a tanítók fizetése az utolsó, ott ne várjunk a szociális gondoskodásra. A vármegyei közigazgatási bizottság dr. Tafíerner zsupáni tanácsos elnöklete alatt kedden ülést tartott, melyen az előadókon kívül alig pár bizottsági tag — azok is jobbára póttagok — vettek részt. A napirend előtt néhány interpelláció hangzott el, amelyek jobbára magánügyeket tárgyaltak. Az izsai községi képviselet és a pénztáros választás ügyében interpellált egyik szociálista földmunkás, de azt nyerte felvilágosításul, hogy pénztáros csak olyan egyén lehet, aki anyagi garanciát" tud nyújtani. Egy másik földmunkás, bizottsági tag a rekvirálásokat tette szóvá, amelyekre azt a választ kapta, hogy a rekvirálás folyamán a gazdag és szegény közt nem tesznek különbséget, a felesleget mindenkitől elviszik. Az előadók jelentései következtek ezután: Boross pénzügyi tanácsos a megyei 1921. évi költségvetést referálta, dr. Mezey főorvos a járványos betegségekről, Pazár műszaki tanácsos a közutakról tett jelentést. Mórák gazd. felügyelő a gazdasági sztrájkok romboló hatását fejtegeti jelentésében és a vetések mai állapotából következtetve a jövő évi termést katuszlrófális jellegűnek jósolja. Majd a lévai és a komáromi tanfelügyelők tesznek jelentést az iskolázási viszonyokról, melyet megnehezítenek a beiskolázási viszonyok és tankönyvek hiánya. Ezután a folyó ügyek letárgyalása folyt le a legnagyobb közöny melleit. A közigazgatási bizottság mai összetételében teljesen képtelen a működésre, ezt rövid működésével teljesen beigazolta. A Népjóléti Központ működése. Befejeződöd az ínségesek összeírása. — Közel húszezer korona gyiill össze készpénzben. —- A szétosztó bizottság ülése. — Az első segítség kiosztása. — A sztrájk hír hatása Pozsonyban. A Népjóléti Központ első ténykedése az ínséges kataszter megalkotása volt. A város huszonöt kerületre osztva, közel 50 összeíró működött, akik alapos munkát végeztek. A községi elemi és polgári iskolák és a katolikus iskola tanítói, a város öt alkalmazottja és a kerületi munkásbiztositó két hivatalnoka végezte a nagy munkát, a tanítónők lelkes gárdája pedig a gyűjtést az összeirókkal együtt. A felhívásnak eredménye nem fedi ugyan a várakozást, de a gyűjtés a legrosszabb időben indult meg. A város vagyonosabb osztályaira soha nem sejtett adók és közterhek zúdultak : a kétszáz százalékos pótadó, a városi kényszerkölcsön, a lisztadó, a most tárgyalás alatt levő kereseti adó hallatlan terhei fenyegetik a lakosság teherbírását, melyre lehangolólag hatnak az itteni társadalmi és politikai viszonyok is. A helyűit adományok a 20C00 K-t megközelítik és ebből a bizottság fűtőanyagot és élelmiszereket fog vásárolni, mert a pénz segítést mellőzni fogja. A népjóléti bizottság dr. Szijj Ferenc polgármester, utóbb Nagy Jenő főkapitány elnöklete alatt hétfőn délután fél öttől fél kilencig tárgyalta a segélyezések ügyét. Ez ülésen az összeirók csekély kivétellel résztvettek és javaslataikat megtetlék a segélyezésekre vonatkozólag a közvetlen tapasztalataik és benyomásaik alapján. A bizottság feladata most erről összeállítást készíteni és a meglevő természetbeni adományokat felosztani a segélyre szorulók között, a begyült pénzen pedig a szükséghez mérten tüzelő anyagot vásárolni, hogy a karácsonyi ünnepek előtt a szétosztás megtörténhessék. Ez már e hét folyamán megtörténik. A kormány körében is az a hangulat, hogy a segítésnek sürgősen el kell következnie. Mint'értesülünk, dr. Micsura miniszter és helyettese dr. Kállay ez ügyben Komáromba érkeznek. Pozsonyból vettük a hirt, hogy a Komáromban kiütött sztrájk hire a hivatalos körökre a legrosszabb benyomást tette és a kormányakciót keresztezéssel fenyegette. Prágában is nagy idegességet keltett e hir a hivatalos körökben, amelyeket sikerült méggyőznie, hogy a sztrájk tisztán gazdasági természetű és a komáromi ínséggel semmi vonatkozásban sincs összefüggése. A sztrájk külömbén gyorsan és eredményesen ért véget. 1 kinti;! Mim koioviilóse.
