Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-12-11 / 92. szám

negyvenegyedik évfolyam« 92. szám. Szombat) 1920. december II. KOMÁROMMEGYEI KÖZLÖNY Eíofüeíési ár helyben Cseb-szlovák írU-kbcu: ’Egész étre 56 K, félévre 28 K, negyedévre 14 K. Előfizetési ár vidékre postai szétküldéssel: Égéit évre 00 K, félévre 30 K, negyedévre 15 K. ____Egyes szám ára: 60 fillér.____ S ír Pártolt Aittn ai első lépés volna a magyarság egysége leié, mely nemzetétől elszakítva uj állam keretébe van utalva. Ez a politikusok kötelessége és csak sajnálhatjuk, hogy eddig nem jöhetett létre. Nekünk magya­roknak azt kell keresnünk, ami bennün­ket összekapcsol és nem azt, ami széL választ. Sem felekezeti, sem politikai küiömbségek nem lehetnek oly nagyok, hogy ezt az egységet, amelynek gyökerei évszázadok mélységeibe nyúlnak vissza, meglazíthatnák. A napi politika irányítása azután csak taktikai, tehát másodrendű kérdés. Hogy a magyarság, mint nemzeti kisebb­ség a köztársaság németségével fegyver­barátságot köt, az is érthető, mert mind­két uemzeti kisebbség a cseh centralizáló és elnyomó nemzeti politikai erők egész súlyával kell küzdenie a cseh hegemónia ellen, mely közszabadságainkat, kultúrán­kat' iskoláinkat és nyelvünket egyaránt veszélyezteti. A magyarság csak olyan politikát támogathat, amelynek kereteiben békés faji fejlődése és élete biztosítva van. Eb­ből a politikából a Stefanek féle türelmet­lenségnek és sovinizmusnak távoznia kell, mert addig, mig kultúránk és a magyar­ság állandó üldözés tárgyai, addig együtt­működésről szó sem lehet. A magyarság napi politikájában en­nek állandóan kifejezésre kell jutnia. Nem szabad apró politikai sikerekkel megelé­­gedniök. El kell utasítani még a feltevé­sét is annak, hogy a magyarság egy apró kis államtitkári állással kielégítve érezze magát akkor, amikor a magyar szót hirdetményeken tiltja el a nemzeti sovi­nizmus és a magyar újoncokat csak azért, mert magyarok, inzultálja a cseh városok polgári lakossága. Mindaddig, mig iskoláin­kat vissza nem kaptuk és a magyar kul­túra évszázados jogai birtokába nem lép, megegyezésről szó sem lehet. Mi várunk, mert várhatunk. Az idő kereke a politikában sem áll mozdulatlanul. Láttunk már nagy és egész­séges alakulásokat felőrlődni a történelem tanúsága szerint, amelyek élete örökösnek látszott. És ez mind optikai csalódás volt, mert örök élete csak a homogén fajoknak és államoknak van. Egyes fajok lehetnek ideig-óráig leigázva, mint a lengyelek és az ukránok, amelyek óriási államkolosszus tagjai voltak, de végre ezeknek is ütött az órájuk és elérték évszázados vágyaikat: politikai és kulturális függetlenitésüket. A magyarság politikája a viszonyok­hoz képest alakul. Ha a kormány szakit Politikai lap. Főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. az elnyomás politikájával és rálép arra az útra. melyet részére a saint-germaini béke kijelölt, anrely a mi kisebbségi jo­gaink tiszteletben tartását jelenti, akkor ez a politika jobbra is orientálódhatik. Addig azonban sem jobbra, sem balra, tekintenünk nem szabad, de előre nézve összeszorilott fogakkai a jövőre kell sze­gezni tekintetünket. A magyarságért. ' Szent-Ivdnyi József 1920. november 24-én a prágai képviselő házban tartott beszéde a gyors­írói jegyzetekből kivonatolva: Igen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindazok a támadások, melyek a német­séget illették, sokszorosan fordultak ellenünk. Amikor ezekről a kérdésekről s igy az -ebben az államban élő nem-cseh nemzetek el­helyezkedéséről és politikai helyzetéről beszélni kivánok, kénytelen vagyok ismét és ismét en­nek az államnak születése körülményeit elő­venni, mert ez képezi az egyedüli jogforrást, amelyre az önök államának minden része, belső berendezése, kül- és belpolitikája alapítható és amelyből önök kötelesek teljes és tisztességes nemzeti szabadságot meríteni és biztosítani minden itt élő, ide beosztott nemzetnek. Amikor a valószínűleg gaüdasági okokból keletkezett európai háború — úgy mondják- — véget ért, felosztották Európa népeit győztes és ! legyőzött népekre. Önöket több mással együtt •j maguk mellé vették az entente hatalmai és ki­­í nevezvén önöket győzteseknek, a vezető és j államalkotó náció tisztségével jutalmazták, lé- J tező vagy nem létező szolgálataikért. jogosan remélheltüli, hogy önök a béke ■ ,.nagy“ létrehozói tévedését, mellyel ezt az or­szágot létesítették, okossággal fogják ellensu­­; lyozni. Joggal hiheltük, hogy mint győzíesoek j előlépett nemzet, önök uj Ausztriájukat úgy ; fogják berendezni, ahogy azt az önök áilamá- i nak érdeke megköveteli. Jogosan hittük, hogy i esznek az cieslátásu cseh államférfiak között, akik tudni fogják, hogy a revanche politikáját ad abszurdum vinni egyenlő az ő államuk pusz­tulásával. A már nyilvánvalóvá lett harmadik memoár és az ezentúl nyilvánosságra kerülők mind azt bizonyítják, hogy önök amikcr kiint­rikálták vezető náció szerepüket, akkor soha nem hallott ígéreteket tettek az összes bekebe­lezett nemzetek boldogitására. Ehelyett önök elnyomják az itt élő többi népeket, Nem fogjuk hasonlóval viszonozni, de visszautasítjuk a támadásokat, melyeket Szlovenszkó ministere Kassán és magasállásu politikai egyéniségek egyebütt elkövettek. A minister Kassát, ezt az ősmagyar várost, cseh­szlováknak nevezte. Hivatalos és nem hivatalos maffiák a hazaáru - lási perek kigondolásával és megszervezésével foglalkvznak és plakátokon hirdetik a magyar nyelv használat minden eszközzel való meg­akadályozását. Az iskolaügyben szinmagyar köz­ségekben állítanak szlovák vagy csehszlovák iskolákat, azzal indokolva, hogy a község la­kossága szlovák typus és .dacára annak, hogy a község lakossága szlovák iskolák ellen tilta­kozik. (Közb. Melyik község volt az ?) Rima­­tamásfalva.J'Tomasovce az szlovák falu? Mézt nem beszél szlovákul?) Azért nem, mert ezen Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nátíor-u. 2Ü>, hová úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mint a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. küldendők. Kéziratokat nem adunk vissza. Megjelenik minden szerdán és szombaton. a helyen mindaddig, mig önök a jelenlegi po­litikát folytatják, megértést vagy Ioyalitás lát­szatát sem akarom mutatni. A gazdasági élet elcsehesitése is egyik, súlyos sérelme a magyarságnak. A mezőgazda­ság bilincsekbe verése elsősorban és főként a magyar földmi velőket és gazdákat érinti. A mezőgazdaság védeime (Surányi: Az agrár vámvédelem a háborút csinálta.) Nem ilyen vé­delmet értek. A mezőgazdaságnak nincs szük­sége a vámvédelemre, a szabad világkereske­delem és mellette a teljesen szabad termelés kell csak neki. A haíárok csak arra kellenek, hogy a növénytermelés és állattenyésztésben rejlő értékeket megvédje a külső egészségtelen politikai jelenségektől és a különféle növényig állati betegségek behurcolásától. A magyar kisgazdákat üldözik. Legutóbb is három embert, dacára a vizsgáló biró és a törvényszék vádtanácsa felmentő határozatának, az ügyész jogtalanul fogva tartotta 10 napig, azért, mert állítólag 4 pár ökröt uzsora áron adtak el. Bizonyosan azért, mert három magyar kisgazdáról volt szó. A szövetkezeti élet is ki van szolgáltatva az önkénynek. A szövetkezeti ideál megcsúfolása és a szövetkezeti szabadság semmibe vevése a pozsonyi Ustredne Drustvo korlátlan uralma, mely csak arra alkalmas, hogy a szövetkezeti eszméhez csatlakozott lakosságot is eltérítse attól és a szövetkezetek pusztulását okozza, amellett oly lealiíással dolgozik, hogy 500.000 K aiaptőke mellett közel másfél millió nyere­séget mer kimutatni. Ezek csak vázlatos és igen kevéssé részletezett sérelmeink, egyenjo­gúságunk ellen folyó tervszerű taktika igen sok anyagot szolgáltatna, mely azonban tekintettel a megszabott beszédidőre, foglalkoznom nem lehet és mivel beszédemre készülni módomban nem állott, az anyag egy beszédre .való részét sem szerezhetem be. Néprajzi tekintetben oly népeket vertek össze, melyeknek más a történelmük, más a nyelvük, más a vallásuk, más az erkölcsük,, más minden, egyforma semmi. Földrajzi tekintetben ez az államegység a technika, az ut és vasút építés terén művé­szeket fog teremteni, mert a transversalis épít­kezések annak bő talajt biztosítanak. Mily kiváló gazdasági központok Pozsony és Prága s mily kiváló értékes dolog, hogy ebben az országban vannak termelő helyek, melyek egy waggon szén fuvarjáért 5600 ko­ronát is fizetnek. A nagy és kis távolságok államában oly hosszú határvonal van, hogy. annak megtartása csak a vámjövedelem biztosítása céljából is óriási személyzetet és igy költséget emészt fel. Végül a stratégiai szempont sem utolsó kérdés. E tekintetben önökre, bízom a megál­lapítást, mint ahogy azt is önök bírálják el-, vájjon ilyen körülmények között lehet-e a maí tarthatatlan politikát úgy befelé, mint kifelé folytatni s vájjon az önök által oly előszere­tettel űzött vámháborut lehet-e ily viszonyok között tartani és célszerű-e, legfőképen pedig demokratikus-e ? A költségvetésben a mezőgazdaságot nem dotálják eléggé, nem segítik, pedig felszabadí­tani a mezőgazdálkodást, ez az egyedüli esz­köz a termelés emelésére. Szeretném az Obylni Ustavot beszüntetve látni és 156 milliót kitevő szükségletét a mezőgazdasági termelés emelé­sére fordítani, Különösen nem látom a költ­ségvetésben a magyar szakiskolák visszaállítá­sának előirányzott összeget.

Next

/
Thumbnails
Contents