Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-12-01 / 89. szám

2. oldal. *Kél®áron-;! Lapuk' mert amikor a bírálatnak és a befolyásnak tág teret óhajt adni a szociális!» párt szántára is a társadalom, akkor annak egyik exponense ez elől kitér, akkor, amikor a proletariátus hely­zetén segítem üt volna az alkalom és ezen vállvetve kellene dolgozni. Mindenesetre ké­nyelmesebb a birá'at a munkánál, különösen ennél a társadalmi munkánál, amely nagyfokú önzetlenséget kíván mindenkitől. Mimi, a úmiíié lile. A szibériai kikötő, onnan kelnek utra foglyaink. — Egy amerikai pap útleírása. Látogatás a Nikalskussurski táborban. Sznioliga Béla, webfényi plébános, mint az American Relief Committee for Hungarian Sufferers megbízottja Szibériába utazott, hogy meglátogassa a magyar hadifoglyokat. Útjáról részletes beszámolót küldött, melyben érdeke­sen emlékezik meg Vladivosztokról. Szibéria egyik legnagyobb tengeri kikötőjéről, hol a foglyok hajóra szállva indulnak hazafelé. Eddig két hajó indult el és sok ezer hadifogoly várja a legközelebbi indulásnak pillanatát. Vladivosztokban — irja a megbízott — a házak nagy' része fából épült, csupán a köz­épületek tégla és kőházak. Svetionoskova és Alentokoya az egymást keresztező főutcák, ahol a volt "orosz kormány épületei láljiaíók. Vala­mikor, a háború előtt ragyogó tisztaságú házak ma romladozók, piszkosak. Nagyobbrészt ide­gen katonaság, vagy a külföld képviselői lak­ják A vasúti állomás valósággal elijesztő be­nyomást tesz az^idegenre. A piszkos falakon méteres belükkel a felírás: Óvakodjunk a zseb­tolvajoktól ! Annak dacára, hogy Vladivostok modern város képét mutatja, meglepő, hogy jaida gya­nánt dcszkapadlót használnak, mely a csatorna fö'öít van épitve és olyan rossz, rozoga álla­potban van, hogy rajta járni nyaktörő vállal­kozás. 'Az ut is rendezetlen és amikor az ember az „izvoshclün“, a kétüléses bérkocsin halad, ugyancsak meg kell kapaszkodnia, hogy ki ne röpüljön belőle, amikor a sáncszerii víz­mosásokon és gödrökön keresztül viszi a két csikó. A vízvezeték itt ismeretlen fogalom. Hor­dókban árulják a kocsikon a vizet. A vízhiány, jobban mondva a rossz, viz és a kezde’ieges egészségügyi viszonyok magyarázzák a kolera­­járvány gyakoriságát. Az utcákon a háziállatok íömkellcge látható falkákban, megnehezítvén az amúgy is körülményes közlekedést. A háború előtt a polgári lakosság száma 30—40 ezer, a katonaságé 60 ezer volt. A lakosság orosz, kínai, koreai és japán A kínai kereskedő, kézműves, cseléd, napszámos. Ál­landó és jó- munkája miatt, megbecsülik. A koreai jobbára kiköfőmunkás. Ä japán üzlet­ember. Az orosz lusta természetű és kocsis­­kodáson kívül áüg kedvel más foglalkozást. Egyik napon meglátogattuk az öt órányira levő Nikolskussuriski tábort. Az állomáson Kröll Nándor alezredes, táborparancsnok és Halik dr. főhadnagy, a jóléti bizottság elnöke fogadtak. A fogolytáborban tisztán, jó táplálko­­zás mellett élnek a katonák. Sokan panasz­kodnak azonban az egyéb fogolytáborokban töltött keserves hónapok szenvedéseiről és az orosz őrök brutalitásairól, de jelenlegi helyzetük elviselhető. Csak a honvágy emészti őket. Kü - lönösen sokat köszönnek egy holland szárma­zású amerikai urnák, Mr. Jemissennek, aki egy amerikai jótékonysági egylet titkára, jemissen rendkívül szereti a magyarokat és mindén tőle telhető segítséggel igyekszik sorsukon javítani. | „Feneketlen papzsák44 j cimmel a Mankislap november 24-iki számá­ban cikk jelent meg ellenem. Mivei szerencsétlenségemre nemcsak „bur­­zsoa“, de lelkész is vagyok, nem próbálkozom jobb véleményre téríteni a Munkáslap olvasó közönségét. De az igazság érdekében igen kérem ezen becses lap szerkesztőségét, kegyeskedjék so­raimnak helyt adni. A kamocsai ref. lelkész dijlevelének ter­ményei 1394 ben, mikor jninuemiek legaiacso­­! nyabb ára volt, akkor lettek,a gyülekezet kéré­­, sére készpénzzel megváltva. Én akkor komáromi - káplán voltam. Még pedig a búza métermázsája 12 koM- : nával, a rözse kévéje 8 fillérrel, a nád kévéje 16 fillérrel. Egy régi mázsa hús 40 kor., egy régi mázsa só 14 kor. Ezen termények meg­váltási ára összegben kitett 1534 kor. 80 fillért. Ehhez kapott a ielkész 1917 tői 400 kor. évi drágaság»- pótlékot. Az ezelőtt 25 évvel meg­váltott termények folyó ára kitenne a jelenben számítva 30 ezer koronát. Az esperest vizitátló belátta az egyházha­tóság óriási, tévedését,, mikor mindenkori folyó ár fizetés helyett engedélyezte az 1534 kor..80 fill, megváltási összeget, most az al akarta j némileg kárpótolni a lelkészt, hogy három évre t évi 6000 kor. terményválságot állapíttatott meg a lelkésznek egyházi bírósággal. Aki gondolkozni tud és akar, az tudja a különbséget az ezelőtt 25 évi 1534 kor. arany valuta és a mostani 6000 kor. papírpénz között. Egyébként a Munkáslap cikkéhe: a szám­adatokat és a tendenciát az szolgáltatta, aki Perczel főispánsága alatt már beadta nyugdíj­­kérvényét, aki háború alatt „legeink‘ küldte a hadi lisztért könyörgökeí, aki a forradalom ki­törése alatt már 3 ízben csomagolt és Érsek­újvárban járt lakás illán. Hogy én mennyit alkalmatlankodtam le­veleimmel háború alatt a hadiözvegyek, árvák és rokkanlak érdekében a hatóságoknál, tabuim lehetnek dr. Madarassy Pál árvaszéki elnök, Dávidházy János főszolgabíró urakon kívül dr. Alapi Gyula és Igó Endre urak is. Ami híveimnek kmloniba járását illeti, arra nem mondom, hogy kifogástalan, buzgó ősöknek méltó utódai mindnyájan. De az én jóságos Istenemnek köszönöm, hogy két évti­zed alatt a rontó példaadás cs a Munkáslap olvasása még eddig nem tudtak nagyöbb kárt tenni a vallásos buzgőság terén. Hálásan köszönöm nagyérdemű szerkesztő urnák szívességét. Kamocsa, 1920. nov. 27. Boross Kálmán. i magyar oiMpi Mw\i Az utóbbi hetekben nagy érdeklődés nyil­vánul meg a magyar malornérlékek iránt. A malomrészvények a budapesti tőzsdén szinte ugrásszerűen emelkedtek es az emelkedő'irány­zatot a kontremin manővare sem tudta letörni és ezt legjobban az alant következő árfolyam­jegyzések is igazolják. 1919 1920 1920 1920 X. 31. X 3. XI. 15. Xl. l§. i120 3170 4175 4675 600 2470 2925 2915 1360 4540 5300 6275 420 2025 2325 2475 1200 7500 13300 124ÜÜ A malomiparoknak tőzsdei átfolyamalaku­­lásáró! és a malomipar eseményeiről beavatott helyről most a következő érdekes felvilágo­sítást kaptuk: tfecewlter f . A malomrészvények nagyarányú emelke­dését légtöbbnyire azzal indokolják, hogy a budapesti malmok, elsősorban az Első Buda­pesti Gőzmalom és a Pesti Viktória Gőzmalom az elvesztett területeken levő malmaikat eladták Ilyen eladásokról nines kőnkre tudomásunk, ellenben tény, hogy az elvesztett területe ke« dolgozó és a budapesti nagymalmokhoz tartozó üzemek teljes erővel dolgoznak cs kapacitásu­kat tökéletesen kihasználják. Áll ez különösen a Jugoszláviába rí levő malmokra, melyeknek legnagyobbjai a magyar érdekeltek kezében van. Az Első Budapesti Gőzmalom concern jé- , kéz tartozik a zombori, panesovaij. verseht» zeníai hengermalmok, a Pes;i Viktő.fa Gőzma­lomhoz a nagyváradi, temesvári, brut*havai, szabadkai, buj-i, bajmoki, újvidéki gőzmalmok, a Concordiáé a nagykikindai, zsombolyai, az- Erzsébet Gőzmalomé a temesvári, a Hungária Egyesült Gőzmalmoké a nagybecskereki gőz­malmok, melyek a vidék legnagyobb üzemei. Ezeket a malomvállalatokat Jugoszlávia és Ro­manis nem nélkülözheti, mert hisz a nevezett államok malomipara nagyon kezdetleges. Nyil­vánvaló, hogy a külföldi leni eteken dolgozó üzemek munkáját idegen valutában fizetik, ami végeredményben a magyar anyavállalat pénz­lábába folyik be. A tőzsdei árfolyamamelkedós­­nek voltaképpen ez a m igyarázata. Mindettől eltekintve, a budapesti nagy malmok megfelelően foglalkoztatva varinak. Erősen dol­gozik az Első Budapesti-, Victoria-, Concordia-, Hungária-, Lujza-, Gizella- és Király-malom. A budapesti 13 nagy malom önőképessége 1919 ben napi 550 waggon volt, most 600 kocsirakomány és az őrlőképesség hetvenöt százalékig igénybe van véve. A magyar malom­ipar helyzetén mindenesetre azza is könnyítet' tek, hogy egyöntetű eljárások megvalósítása céljából a budapesti malmok megalakították most az Egyezményes malmok ügyviteli és leszámolási irodát, mely a malmok ügyeit kö­zösen intézi. Hangsúlyozni kívánom, hogy az újonnan létesített iroda nem kartellszervezet és az ármegállapításokra nem gyakorol befolyást. A harmadik örvendetes tény, ami a ma­gyar nnlomipirná! kedvező megítélés alá esik, áz export. Magyarországon két iparág van, amelyek a mosdani súlyos viszonyok közepédé is.exportképesek és’prdig a-malomipar, vala­mint a vas- és fémipar. M—r U—g. — Lelkészválasztás A halálozás folytán r megüresedett bátorkeszii ref. lelkészt állásra aj választás nov. 28 áu történt meg Győry Elemér ’ és Andor Aladár e. megyei kiküldöttek vezetéee alatt. Pályáztak összesen heten, kik közül Föl­des Lajos aranyosi s. lelkész 65, Makos Kál­mán komáromi s. lelkész 25, Márton Ferenc némái s. lelkész 18 szanazatot kapott. Eszerint Földes Lajos a szavazatok általános többségét elnyervén: törvényesen megválasztott rendes lelkésznek je’en ete:t ki. A batorkeszi i egyház jó készüitségü és buzgó lelkészt nyeri az ifjú timóiheusban, kinek működéséhez e helyen is sok szerencsét kívánunk ! — fframjlakodalom Perbelim Czeizel Jó­zsef és neje szüleied Papechs Róza perbetei * iékiméijí? ÍL^-n-Ő m hú 23 An ülték 50 éye? házassági évfordulójukat. Ez alkalommal meg­­jelentck a rom. k*L templomban 5 gyermekeikkel együtt, aho?*ünnepi misét hall­gattak, amely után Gyürky falván róm. kath esperes-plébános megható szép beszédet inté­zett hozzájuk és megáldotta őket. Lakisiikbe vig lakomát tartottak reggelig, ahol számos - rokon és jóbarát üdvözölte őket e ritka szépé ünnepély alkalmával. Borsod Miskolci Concordia Első Budapesti Gizella Viktória

Next

/
Thumbnails
Contents