Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-11-10 / 83. szám
2. oldal. „Komáromi Lapok“ 1320. november 10. A helyzet megítélésében elég súlyos érvképen tekinthetjük, hogy minden osztályhoz tartozó aDgolal beszélő és más idegen ajkú nyugati lakos osztja a magyar nézetet és azt kérdi, hogy miért bűnhődjék Magyarország súlyosabban, mint bármely más legyőzött ország. Tanakodnak, vájjon a legfelső tanács eléggé figyelembe vette-c a saját megbízottjának tudósításait, és memorandumait és talán ma 5 maga is kételkedik benne. Néhány tény fe'emiitése segíteni fog, hogy legalább megértsük, mit éreznek a magyarok. A béketanács határozata megfosztotta a magyarokat területük két harmadától és lakóságától. Sokkal kevesebb említés történt volna a lakosság elvesztéséről, ha az elszakított nép mind ahhoz a nemzethez tartozna, ahova most dobta őket a sorsuk, de ez egyáltalán nem all. Tisztviselőlakások. Tisztviselők, felfigyeljetek és »vigyázó szemetek Kassára vessétek«! szóljon a figyelmeztető szó jó Bacsányi János után, szabadon. Mtért? Mitörténik Kassán? Olyasmi, arait érdemes meglátni, amin érdemes gondolkodni, arait érdemes volna utánozni. Tisztviseiőlakások építését vették tervbe. Egy építkezési vállalat megalakításának ideája kezd hatalmas kontúrodban kialakulni, hogy mielőbb reális alakot ö.tsön. E vállalat tisztviseiőlakások épité ét tűzné ki céljául s hogy ez elérhető legyen, ingyen telket kérnek a várostól, az államtól pedig legalább nyolcvan százalék olcsó amortizációs kölcsönt. A tisztviselőházak Dégy lakással épülnének, négy felé osztott kerttel s egy egy lakás építési költsége 30,000 koronánál nem tenne ki többel. Úgy gondolkoznak Kassán, hogy minden tisztviselőnek, ha már küzködnie, vergődnie kelt is, hogy legalább vegetativ életet tudjon biztosítani magának — legyen rneg a biztos hajléka, csendes, nyugodt otthona, hol összekuszált idegrendszere lesimul, hol lelke erőt gyűjt a napi robotra, a lélekölő sze lemi munkára. A terv késő ősszel vetődött fel, s a várható hosszú télen át lesz rá elég idő, hogy kisüljön, eljuthat-e a megvalósulás stádiumába, hozzásegiti-e a város, s az állam, hogy eljusson oda? Mert hiszen csak az ingyen telken, s az olcsó amortizációs kölcsönöu múlik az egész. Tisztviselők, felfigyeljetek és »vigyázó szemetek Kassára vessétek«, az életre való terv hegy-völgyes bö'csőjére. Hadd jöjjön aztán Kassa után a többi nagy város i?, hadd jöjjön surra Komárom is. Hiszen mindenütt vannak tisztviselők, s a 'tisztviselők természetrajza mindenütt egyforma. /. Az őszi és téli idényre ajánlunk férfílábravaiókat legjobb minőségű kóperból, vagy ravéc sinvatból, 3 raktári nagyságban 105, 110 és 115 cm. hosszúságban húzós lábravaló darabonként 90.— K o gombolható lábravaló francia sima pánttal, darabonként 1ÖÖ.— K Legfinomabb fehér sifoningek puha- és kemény pikémellel, szirtes french és zefiringek, 105.— koronától kezdve minden árban. — Mindennemű férfifehérnemüekről kívánatra készséggel bérmentve árjegyzékeket és minőségmintákat küldünk. Dús választék férfiöltöny- és tálikabátszövetekfeől. Kívánatra mintagyüjteménnyel szolgálunk. Tausky J. Fiai Braiislava-Fozsony Női ruhák, divatáruk és fehérnemüek gyára. A gyimesi vadvirág. A Katolikus Egyházi Énekkar műkedvelő előadása. A színház szezon óta bezárult kath. Legényegylet helyiségét zsúfolásig megtöltő érdeklődő közönség hangos tapsai között adta elő a Kath. Egyházi Énekkar műkedvelő gárdája Géczy István pályadijjal kitüntetett népszínművét: a Gymesi vadvirág ot f. hó 7-én vasárnap este. Szinte szokássá fajult már a műkedvelő előadásokról úgy megemlékezni, melyek „tekintettel a műkedvelőkre“ sikerültek jól. Ez esetben is, mint már gyakran szívesen tettük, a helybeli műkedvelő gárdák, (mert.hiszen ilyennel méltán dicsekedhetik a Ref. Énekkar is,) sok és méltán megérdemelt sikerű előadásairól, valóságos szinházi kritikát írhatunk, mert a komáromi ifjúság színpadi együttesei valahogyan már kinőttek a műkedvelői gyerekcipőkből, s ma különösen fényesen helytálló helyettesei a hivatásos szinházi ensembéknak. Amint így áll a dolog, nem kell külön szerkesztői utasítás, hogy „csak mindenkit kidicsérni“ mert nyugodt lelkiismerettel s örömmel teljesítjük krónikás feladatunkat s amint városunk művészetet kedvelő közönsége erre számit is jólélekkel tapsoljuk ki a következő előadásokat is. A darao maga is lelkes magyar népszinmü, alakjai ezer-ezer számban ott élnek ma is a csiki havasok alján, s a lelkűk mélységes titkainak keresői, iegigazibb megértői mi vagyunk, az ezer kilométeres távolságban is egyért dobbanó, magunkat velők egynek érző magyarok. Alig is érti ezt meg más, alig is lüktet hol tüzesebben, hol csendesebben, — sírva — vigadva — bánat, az öröm, a sértett önérzet, a nemes megbocsátás, a iovagias harag szive-vére másnál visszhangzóbban, mint a székelyek édes testvéreinél, s ma inkább, mint valaha. Hogy a Gyimesi vadvirág belelopja magát a szerető tetszésünkbe, a iitka itt van bennünk, s hogy a darab előadói igazi magyar népszínművet akkora sikerrel hoztak elibénk, ennek a titka ott van az ő, meg a mi magyarságunk lelki-közösségében. A játékosoké a nagy é^dem, de mégis úgy találom, hogy a rendezés elsősorban, amiért dicsérni kell valakit. Stenger Gusztáv neve közismert e téren, s nem az első eset, hogy az ő művészi és minden izében kiváló rendezői tehetsége a darab külső sikeréhez az első tapsot erőszakolja ki tőlünk. Mindenki a helyén mozog, a szerepét játsza, nincs hiba, mert tudja, mit kell a darabból a publikumnak adni, azon felül, hogy megjátszatja azt, amit az író megirt. A darab főszereplői: Benedek Erzsi, Magdolna szerepében elsőrangú volt, leány-asszony szerepében, hozzá hasonlót még nem láttunk. Könnyen mozog a színpadon, a játéka könnyed, ; meleg hangja lebilincsel, s játékában annyi a ! rutin, szinte lecsiszoija a műkedvelői darabosí ságot. Meg tudja találni a kellő hangot a szerelmes vallomáshoz, de könnyen s hatásosan illeszkedik bele a drámai lüktetésű darab sok változatú hangulataiba is. Kedves énekszámaival is viharos tapsokat aratott s jeleneteit meg kellett ismételni. Kovács Károly méltó partnere volt a gazdag, szerelemféltő lovagiasággal gondolkodó és cselekvő Balanka Imre szerepében. Ksvács Károly tudása is magasan felül jár a műkedvelői próbálgatásokon, hiszen emlékezhetünk számtalan előadásra, melyeken j neki jutott mindig a parádés, a neki való s j mindig hatásosan megjátszható szerep, s mint mindig most is úgy játszotta meg, ahogy tőle vártuk fényes tehetséggel, könnyen, olyan magától értetődően nagyon jól. Fábián Gyurka szerepében Langsádl János elsőrangú hűséggel játszotta meg a jólelkü, de intrikus anyja befolyása alatt álló vetéiy’ társát, s nagy rátermettséggel vitte a darab egy& legnehezebb szerepét, tudott víg .enni fájdalmában, s búsulni az örömében, szép hangja nagyon tetszett a közönségnek és sok tapssal honorálták mind énekét, mint játékát. A második fő női szerepben Molecz Manci gyönyörködtette a közönséget. EisÖ szereplése óta szinte hihetetlenül haladt, s vasárnap esti felléptével tanúságot tett kitűnő műkedvelő tehetségéről, szerepét átgondolva játssza, szinte tulkomoiyan a fiatalságához. Hangja behízelgő, s a sikerhez sokat adott az a kettős, melyet Benedek Erzsivel adtak elő, s melynek szépségével a közönség nem tudott betelni. Elsőrangú alakítást nyújtott Boross Géza és Molnár János, olyan két falusi harangozó volt műkedvelő, hogy különb talán még a gyimesi múzsák sem lehettek. Megjelenésük egy-egy szavuk is, s az egész szerepük tele csattanó jókedvet^ tapsot hozó móka, a darab vidám részebe gj, vitték bele a tréfák komikumot akkora tehetséggel, könnyed mozgással, hogy tanult s?;inész sem játszhatott volna küiömben. Stenger Gusztáv, mint tőle már megszoktuk, finom alakítást adott Prezsmer Péter szerepében, Czufaka Mária elsőrangú Vt?jt( a rosszmájú asszonyt hűen adta. Funiasek Lajos kitűnő kisbiró, Takács Antal, Jankovics Ltván szerepeikben jói megadták helyűket. Kisebb szerepeikben : Horváth Mária, Jakab Sándor, S/.imacsek Mária, Madarász Mária, Bokrossy Lajos és a cigányok: Kiss István, Koczián Ignác és Prasek Ferenc kitűnőek voltak, A zeneszámokat az Énekkar nagyszerű vezetője Molecz Tivadar karnagy tanította be a tőle szokásos kiváló műizléSsel és precizitással. Zenét Farkas Péter, Kovács N. szolgáltatták a közönség sok tapsát megérdemelt művészettel. (ÍS-) hé ián ipséi & nagyon szép világos faragott iölgyfahátó, szalontükör, szaloncsiltár, eredeti olajfestmények hires mesterektől s egy antik vitrinál, egy egész uj fehér gyermekágy és egy jégszekrény, valamint valódi perzsa szőnyegek. O.m Városház-utca 8 371 (1 magyar Hönyuek jöuője. Egy lipcsei könyvkiadó tanulmányútja Magyarországon. — Mit fog olvasni az elszakított területek magyarsága ? A minap Budapestre érkezett L. Weber, a lipcsei könyvkiadó cég terjesztési osztályának főnöke, aki előzőleg Erdélyben, Délvidéken és Felvidéken járt, hogy a magyar könyvkiadást és könyvterjesztést tanulmányozza. Az érdekes német embert felkereste az Uj Nemzedék munkatársa és megkérdezte, hogy mi acélja magyarországi tanulmányainak. — A magyar könyvkiadást tanulmányozom, — mondta Weber ur — mert a német töke az utóbbi időben élénken érdeklődik a magyar könyvkiadás után. Berlinben, Lipcsében, Drezdában a német könyvkiadóválialatok már régóta megfigyelőirodákat tartanak fenn, melyeknek a könyvszakértői az európai könyvpiacot tanulmányozzák. E megfigyelőirodák egyöntetű jelentése szerint egész Európában a magyar könyvkiadásra vár a legnagyobb fellendülés, ami érthető is, mert az elszakított területek magyarságának egyelőre egyéb öröme aligha lesz, mint az, hogy az anyaország magyar kultúráját élvezze, a budapesti magyar kulturközpont irodalmi termékeit olvassa. A lipcsei könyvterjesztő ezután előadta, hogy a pesti könyvkiadók soha nem értettek az üzlethez és most még kevésbé értenek. A könyvnyomdáknak éjjel-nappal üzemben kellene lenni és ontani a magyar könyveket, hogy a postaforgalom megindulásával ki lehessen elégíteni a könyvekre éhes magyarság igényeit. — Féléven belül másfélmillió könyvre van szükség az elszakított területeken. Ma pél-Steiner Kornél és Társa Komárom cipőkereskedése és (orthopäd) cipészműhelye, Nádor-utca 27. szám. (Az OttilOi) klVÉtal SZÜB1Í18I1.) ^jj Ajánlja elsőrendű tehénbőrből és boxbőrből saját muhe- 279 lyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit. ^ §> a <9 a 3 3 é X # 30 9-3» a v ti m '■it 3 a 9 »PTM A 5* a « A < JÜ "á ’S- —i 3* » 3 a «S •s J5 Sd 'O-« ■?« *«s-fi ... a a m * O A JS-o <3 Ki A a s * a m 1« flU m
