Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)

1920-11-06 / 82. szám

1920. november 6. «Komáromi Lapok« 3. oldal. A halálraítéltek utolsó kívánságáról meg­jegyzi az emlékirat, Hogy ezek többnyire a gyomor kívánságai: a halálraítéltek ételt, italt s dohánynemüt kérnek. Van aztán az elítéltek­nek egy szinte rendszeresen visszatérő kíván­ságuk, amelyet egyáltalán nem lehet teljesíteni: a legtöbbje nő után vágyakozik elrontott éle­tének legutolsó óráiban. Lang egyébként hive a halálbüntetésnek. Sohasem volt lelkifurdalása, amikor egy gyil­koson végrehajtotta a jogos Ítéletet. A halál­büntetések közül a leghuirtánusabbnak a kötél­­általi halált tartja, azonban szakembernek s nem kontárnak kell végrehajtania a kivégzést. Lángnak az a véleménye, hogy a strangulálás nem okoz fájdalmat,' sőt kéjes, kellemes érzé­seket kelt a halál jelöltjében. Hogy megismerje ezeket az érzéseket, Lang egyszer önmagán végeztetett cl segédeivel egy akasztási kísér­letet a kivégzéseknél használatos kötéllel. A kötél meghúzása után légzési zavarok léptek fel, ezek azonban nyomban megszűntek; or­gonaszót, énekhangokat hallott. Amikor egy­szer megmentett egy öngyilkost s elvágta a kötelet, amellyel az felakasztotta magát, ön­tudatra ébredve ieszidta és megátkozta őt az. öngyilkosjelöit: minek vágta le, amikor már oly kellemes illúziók ébredeztek benne. A nők mindig különös figyelemmel tün­tették ki a hóhért, — mondja az emlékirat. Asszonyok és lányok lépten-nyomon megszól­­litotiák; a korzó gazdag szépasszonyai forró pillantásokkal, titokban átnyújtott virágokkal és levelekkel tüntették ki. Egyébként, személy szerint már nagyrészt elfelejtette a hóhér eze­ket az asszonyokat, akik imádták, mert embert ölt. Mind egyformák voltak. Nincs jó véle­ménnyel a nőkről. fi teltei iiiíiisíiií Mils Irta: Banai Tóth Púi. ~ (Folyt, és vége.) Egyetlen okot, mely kizárólag okozta volna a városunkat ért földrengéseket, meg nem je­lölhetünk, mert erre határozott támaszpontunk nincs, legfeljebb arra szorítkozhatunk, hogy a felsorolt okok közül kiselejtezzük a fent nem forgókat, a lehetségeseket pedig valószínűsé­gűk szerint rendezzük. • Az tiszta bizonyos, hogy Komárom és környéke nem vulkáni eredetű terület, vulkáni működés rncUékliatásaképen {■ hát nem kelet­kezhetik földrengés. A tenger vizének bcszürentkedése által ke­letkező földrengések igen messze a kontinens belsejébe rém terjedhetnek; 'ezeknek .hatása a tenger fenekére vagy partja.ra szóin.Rozik (Li­­szaboni földrengés). Igaz, hogy hatalmas víz­tömegek a Duna és Vágdána kéifelő! is övezik Komáromot, de a víztömegek aránylag mégis kicsinyek ahhoz, hogy lesajíolódjanak a forró rétegekig. Mindamellett bizonyos valószínűség nem tagadható meg, ha elgondoljuk, hogy ezen víztömegek nyomásból eredő hálása gyakran tetemes távolságra terjed. A talajvíz felfakadása és felemelkedése bizonyítja a folyók oldalnyo­­mását; ennél pedig tetemesebb a fenékre gya­korolt nyomásuk. Hasonló valószínűség illeti meg azt a fel­tevést, hogy a Duna vagy a Vágüuna, vagy együtt mindakeltő hatalmas üreget, vagy üre­geket mostak ki a mélyebben fekvő viz" állal oldható kőzetegből; ezen üreg, vagy üregek beonilása a felsőbb rétegek töréséi okozhatta és létrejöhetett a földrengés, a törés további zökkenései okozhatták a későbbi földrengéseket. Ezzel el is jutottunk a talán iegva!ószi­­ntíbb okhoz, a rétegek töréséhez. Az alfölde­ken végbemenő földrengések okául tényleg leg inkább ezt tekintik a geológusok. A hely, Ko­márom fekvése, törés létrejöttére teljesen meg­felelő. A Duna két ága és a Vág rengeteg mennyiségű anyagot hordtak le a nyugatra és északra fekvő hegységekből. Ezen anyag las­sanként feltöhötte a Kis-Alföld helyén valamikor elterült mély síkságot, amely valószínűleg tó, vagy tengerfenék lehetett eredetileg. A hegyek ben az alsóbb rétegekre gyakorolt nyomás ki­­, sebbedett a lehordás következtében, mig a Kis­­alfö.dön folyton nagyobbodóit, végre felborult az egyensúly, a rétegek valahol a lehordott és feltöltött terület között törést szenvedtek. Hogy pontosan hol vonul ez a törés, azt nem tud­hatjuk, mert sehol sem terjed a föld felszínéig. I Kaliforniában, amely szintén gyakori földrengé- j sek által látogatott terölet, a törés a felszínig terjed s az egész államon végigvonul 400 km. hosszúságban. Hogy merre és meddig hjrzódik, ezt is csak találgathatjuk, de mégis valószínűnek ál­lítható, hogy Komárom közvetlen közelében, vagy áltól délidé van. Ez utóbbi mellett bizo­nyítanak a tudományos kutatások, melyek sze­rint az 1763-i nagy földrengés centruma Moór környékén volt, ounan terjedtek a földhuilá­­mok a főlökés irányában, amerre a legmesz­­szebb hatolnak a hullámok és legerőteljeseb­bek is, Komárom feié. Ezen feltevés alapján nevezik az 1763- i földrengést moóri földren­gésnek is. A törés rétegei ezen idő óta min­dig hajlandók a megmozdulásra. Az 1763 i földrengést az egykori feljegy­zések alapján részint lökéses, részint liullám­­zaíosnak tarthatjuk. Nagyságára nézve köze­pesnek mondható, bár hatása borzalmas vott ; ez azonban a hely tömeges beépítettségére és lakosság sűrűségére vezethető vissza. Mi késő unokái a nagy földrengést át­­szenvedelt eiedükne-, akik ilyenben részt nem vettünk, ennek a napnak borzalmait csak képzeletünkben tudjuk átélni. Elképzelhetjük a földalatti robaj', a zúgást, mely csendes kis városunkat a nagy veszélyérzetévei eltöltőbe; halljuk a maguktól megszólaló harangok sza­vát; elképzelhetjük a rettentő lökések nyomán a hét torony és a lengeteg lakóház összedülé­­sét, az ezzel jáió hatalmas dörejekét, a por­felhőt, a haláíordilást, a sebesültek jajgatását, a hozzátartozóikat keresők szivettépő sírását. A hatalmas Duna folyam óriási hullámokkal tódult a partra, veszélybe sodorván az oda í! enekiiltcket. A földhullámok nyomán felha­sadt föld kénes fonóvizet, hamut, homokot ha; yt ki magából, még jobban megrendítvén a lakosságot, mely bizonyára azt hitte, hogy itt az utolsó ítélet napja. A városunkat ért ezen katasztrófa emléke lassan az idők homályába merül. Hála Isten­nek már jó egy emberöhő óta nem volt bajt hozó földrengés. Az 1851-i földrengésre, mely utolsó számottevő volt, nagyon kevesen emlé­kezhetnek már, azok is igen örég emberek le­helnek. De adja Isten, hogy ne is érje sziilő­­varosunkaí soha ekkora csapás. Ezzel be is fejeztem a komáromi föld­rengésekről irt eme szerény értekezésemet. Ha azon célomat, hogy a régmuilbeli ezen ese­mény felelevenítése és ismertetése által, hacsak egy szemernyivel is megnagyobbíthattam pol­gártársaim lelkében a szülőföldhöz való szere tetet és ragaszkodást, sikerült elérnem, meg­vagyok munkám eredményével elégedve. A segítségül vett munkák: Gsew: Modern geológia. Orsz. Monogr. Társ.: Komáíom vá­­rns és megye monográfiája. Rakovszky I. Ada­lékok Pozsony történetéhez. Berget A ; A föld­gomb és a légkör fizikája. Katona M: üeog-. raphia a pliysica generális. híre u A. — Jánossy liűjos esperes ünneplése. Az őszinte szeretetnek és tiszteletnek lélekemelő ünnepe folyt le október 31-én, vasárnap dél­előtt 11 órakor a helybeli evang. templomban. A reformáció évfordulója alkalmából tartott ünnepi istentisztelet végeztével a komáromi í evang. egyház közönsége szereteíének és ra | gaszkodásának adott kifejezést. Jtinossy Lajos i esperes-lelkész iránt, abból az alkalomból, hogy | e napon iöltötte be lelkészkedésének húszon­­j ötödik évfordulóját. Az egybegyült hívek je­­\ lenlétében az egyház presbitériuma élén a betegsége miatt távollevő Fcjérvúry Géza fő­felügyelő helyettese Vaskó István h. felügyelő üdvözölte közvetlen meleghangú szép beszéd­ben az érdemes lelkipásztort, ki negyedszázadon át mint Krisztus igaz hü szolgája gondozta, erősítette és felvirágoztatta egyháza!, soha el nem lankadó nemes buzgalommal, állandó sze­retettel. Az egyház hívei az ünnepeli esperes­lelkész nevére egy jótékony célt szolgáló ala­pítványt gyűjtött össze, mely eddig 2700 ko­ronát tesz ki, s melynek célja megjelölését az ünnepekre bízza. A város közönsége nevében Szijj Ferenc dr. polgármester üdvözölte lelkes hangú beszédben Jánossyt, ki mint a város törvényhatósági bizottságának közbecsülésben álló tagja, több mint két évtizeden át munkál­kodott e város közönsége érdekében. Az ün­nepelt lelkipászior mélyen meghatva köszöni meg híveinek s a város közönségének az év­forduló alkalmából kifejezett szereletét és ra­gaszkodását. A jubileum alkalmából az ünnep­lők jókívánságaihoz mi is csatoljuk legöszintébb üdvözletünket. — Kineuezés. Szvndi Púit, a komáromi 1 számú posta- és távírda-hivatal népszerű fő­nöké', posta és lávirda főfelügyelői, posta- és távírda igazgatóvá nevezték ki. — tsküuő. Hecht Lajos nov. ?-óu tartja esküvőjét Taglicht Rózsival Pozsonyban a Szarvas Szállodában. — l(Ö5ZÖnelnyili)ánltás. A Rokkant, gyesü­­let vezetősége mindazoknak, akik mindszenti gyűjtésének .sikeréhez bármely utón módon hozzájárultak, ezúton fejezi ki Ughájásabb köszönetét. A gyűjtés, összeredinénye 2487.40 K. — üázEonyi Dilmos uisszatér Magyaror­szágba. A legutóbbi bécsi hirek szerint Vá­­zsonyi Vilmos állítólag visszatér Magyaror­szágra, s visszatérését áiiitólag a magyarországi korindnyzósági körök is szívesen vennék, mert az emigránsok között Vázsomyi volt az egyet­len, ki hazája ellen hangos kirohanásokkal, Ízléstelen és valótlan támadásokkal nem dol­gozott, hanem valóban az igazságos Magyar­­ország érdekeit szolgálta. — Vázsonyi vissza­téréséhez a magyarországi magyar zsidók sok reményt fűznek. — Jegyzők gyűlése. Szombaton d úuLln tartotta'Zsolnán a városháza nagytermében a Szlovenszkói Jegyzők Szövetség« első közgyű­lését Perónyi Antal elnök tele alatt. A gyűlésem kimondották: 1. Követeljük a memorandum értelmében való fi. etésrendezést, hogy anyagi gondjaink megszűrte után teljes kedvvel és erővel szol­gálhassuk az államot. 2. Követeljük közjogi liolyz Ilink tételes törvénnyel va'ó olyan rendezését, hogy a köz ségi közigazgatás v; zetésében ré.-ziirtktv az első' ég biztosiltassék. 3 Követelünk szükséges segéderőkéi, 4. Követeljük a nyugdijak olyan re á! .zá­séi, hogy abból a nyugdíjasok lisr lesz égé :eu m égé h -ssonek s egyúttal a régi nyugdíjasok illetményeinek fölemelését. ö. Követeljük a szolgálati pragmatikát s a demokratikus fegyelmi törvéayt, végül (». a magánmuukálalok után való meg­felelő díjazási, valamint a kör , községi ét al­jegyzők közti viszony rendezését s a kedvezmé­nyes vasúti jegy elismerését úgy magunk, mint családunk részére. Majd vita indult meg akörül, hogy sztrájkba • dijának e a jegyzők, ha követeléseiket, záros határidő alatt nem tejesitik. L''tevén.-lein Antal giitai főjegyző meg­jegyzi: Vessük el karlársas. a sztrájk gondola iái. Mi mindnyájan a munka emberei voltunk és vagyunk s bizzuk inkább az ügy meg izs­­gálását az elnökségre, küldjön ki kábeléből né­hány tagot Pozsonyba és ha kell Prágába is, érdekeink védelmére. Beszélt a gy ű ésen Kürthy Győző Kürth község főjegyzője is. Végül az elnök : Indítványozom, hogy ameni yibeu a kormány november 15 ig ügyünk­ben érdemleges választ nem adna, további ma­gatartásunk megbeszélése végeit hívjuk egybe a közgyűlést. Az elnök indítványának elfogadása után a gyű cg véget érb — dr. Kenessey Kálmán mefeorologus „A höld élete“ cimen népszerű tudományos elő­adási sorozatot tart folyó évi november hó 3-án, 10-én, 17-én és 24-én szerdai napokon az ógyallai Csillagda könyvtár termében. I. elő­adás : A levegő élete. II. előadás: A száraz­föld és vizek élete. III. előadás: A Föld bel­seje. ÍV. előadás: Az élet keletkezése és elter­jedése a Földön. Az előadások kezdete pon­tosan 6 órakor. Belépődíj egy-egy előadásra 5 korona. (Egyszerre is fizethető mind a négy előadásra.) — 2000 korona jutalmat fizetők annak, ki egy modern három szobás lakást szerez, fürdő szoba, cselédszoba és előszobával, cim a kiadó­­hivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents