Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-10-27 / 79. szám
1920. október 27. pénzügyi természetű tárgyakat vett a Icözgyüiés tárgyalás alá. . Az ínség munkákra fordított összegek fedezetten maradt részét az államkincstár áital kívánja megtéríttetni a közigazgatási bizottság, jísógyben felterjesztést tesz. A város pénzügyi helyzetére vonatkozólag » pénzügyi bizottság Javaslatot terjesztett a gyűlés elé, mely őszintén feltárja a város anyagi helyzetét. Az 1919. évi költségvetéssel kapcsolatban 80 százalék nyereség pótadót vetett ki a hadiadók után a közgyűlés, ezt a l.onnány nem hagyta Jóvá. Esnek jóváhagyását újból kérelmezi a közígyüfés. A városi munkások kérelme folytán a koííektiv szerződések érvényét 1920 junius 28-íól kezdve megállapítják, az Ínség munka órabérét 4 K-ban szabjak meg. Rendezik a városi alkalmazottak illetményeit teljesen az.állami alkalmazottak módjára, szóval a drágasági segélyeket negyedév helyett havonta járultatják ki részükre is. A nyugdíjasok' illetményeit progresszív alapon rendezi a bizottság és alapnyugdijuk 50—200 százalékban állapítja meg. Az 1920. évi pótköltségvetés ügyében a E9 százalék pótadót 200 százalékra emelik, beállítanak a Költségvetésbe reménybeli bevételű! 300000 K rendkívüli államsegélyt és a még igy is fedezetlen maradó 600000 K hiányt ■Kényszeikölcsönből fedezik progresszív aiapon, az adózók 300—1000 százalék erejéig lesznek kényszerkölcsönnel megterhelve. Ezzel az üggyel sápunk második cikke foglalkozik. Végül letárgyalták és elfogadták a közúti költségvetést stb. A város kölcsönügyében fordulat állott be, nincs kizárva a lehetősége annak, hogy a város állami kölcsönhöz jut. Ebben az ügyben adatokat kértek a kormány részéről a várostól. A tanács javaslatára elhatározta a közigazgatási közgyűlés, hogy rendkívüli államsegély érdekében felterjes ítést intéz a kormányhoz. Vitát keltett a pénzügyigazgatóság átirata, mely a befizetett állami adókat sürgeti, ez összegekből a város 250000 K-t visszatartott az elmaradt államsegélyek fedezetéül. Majdák pénziigyigazgató szólalt fel ebben a kérdésben, <áe dr. R<*ab bizottsági tag kimutatta, hogy felszólalása és érvelése alaptalan. A dunai kikötő. Széles medrü vitát keltett a dunai kikötő i ügye. Ebben a kérdésben két álláspont feküdt | a. Közgyűlés előtt: Mikasz nevű bizottsági tag j álláspontja, aki egy hosszú írást olvasott fel, j valószínűleg a folyammérnöki hivatal irTa és ' Mikasz csak fordította ezt a furcsa kis írást, ■ mélyen vörös fonálként húzódott végig a pol- i ganzester támadása. Mikász, aki különben fog- | laíkozásához képest női szabó, egész műszaki i kapacitásként mutatkozott be ebben a kérdésben s ne tt akart sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy a város ingyen adja át azonnal ! azokat a telkeket az államnak. Ezzel szemben Hacker Richard terjesztett j e!5 indítványt, hogy a város engedje át a tel- i két, melynek vételárát utólag állapítják meg. j A városi tanács az állammal szemben bizonyos garanciákat kívánt kikötni, hogy az építés csakugyan meg is kezdődik és vállalni kívánta azokat a kártéritáseket is az állam részéről, amelyek a már bérbeadott területek bérlői részéről esetleg a várossal szemben jelentkezni fognak. Egy szavazaton múlt (13 szó 12 ellen), hogy nem Mikász indítványát fogadták el, hanem Hackerét, amely a város érdekeire is gondol. Mikász indítványára szavaztak az összes -cseivszlovák bizottsági tagok. Az első nap tanácskozása itt véget ért. Második nap. A folytatólagos közgyűlést dr. Szijj Ferenc polgármester, vezette. Felemelte a kórházi ápolási dijakat julius j-töl kezdve napi 20 K-ra. A gázdijakat progresszív alapon 2 59, 3 50 és 4.50 K- ban kívánták megállapítani, de ez abszurdumokra veretett volna, áz ügyet visszaadták a számvevőségnek kidolgozás céljából. Ugyancsak levették a napirendről á vizdijak felemelését is. Felemelték á husfogyásztási dijat, a tutájkikötő diját, az 'iparigazolványok diját, a homok, kavics és gyépféglá árát stb. Teljesítette a bizottság a detektívek kátéimét és a X. fizetési osztályba sorozta e derék «Komáromi Lapok* rendőrtisztviselőket. A gázüzemi nyilvántartói állásra Miiiier Ferencet választották meg. Az iparos tanonciskola tanítóinak óradiját 8 K ban állapították meg, a városi zeneiskola tanítóinak fizetését is felemelte 1919 szeptemberétől viszszamenőleg a közgyűlés, mely több tanítónak fizetését rendezte meg. Sok kérvény került még gyorsabb tempóban tárgyalás áia. Ezek közül mint iskolapéldát ragadjuk ki HöltzI Gyula kérvényét, aki fizetési előlegért folyamodott. Mivel azonban nem párltag, a fizetési előleg helyett mázsás gorombaságokkal fizette ki a párt. Azu'án nyugdíjügyeket tárgyalt a bizottság, megállapította a Danubia Erdőipar r. t. telekbérletét és községi kötelékbe vett fel tqb: beket, egy volt magyar főhadnagy kivételével, ikit a városi bizottság nem tart kívánatos elemnek. A közönség ebből láthatja azt, hogy a Jdvánatos elfogulatlanság és a város jól felfogott érdekeinek, tehát a közérdeknek védelme hiányzik ebből a közgyűlésből, mely oda pártszempontokat, sőt aitli ennél is rosszabb, osztályszempontokat visz be, mert a polgárság vállaira való teherrakáson kívül másra alig lesz képes és a város fejlődése, meiy azonos polgárai jólétének kérdésével, közömbös előtte. fl Klapka szobor megcsúfolása. Éjjeli garázda társaság összetördöste a szobor körüli rózsafákat és diszbokrokat. — Száraz kórókat dugtak a szobor karjaiba. — Fényképész .kirakatot cipeltek a szobor talapzatára. Klapka György a magyar szabadságharc legvitézebb tábornokai közé tartozott, akinek a neve belekerült a világtörténelembe is, mert amikor a magyar ügy Világosnál elveszett, Klapka Komárom várában heteken át tartotta magát az osztrák ármádia ellenében, amely a várat bevenni nem tudta. Klapka, mint katona, minden nemzeti vonatkozástól eltekintve is, minden nemzet katonasága elé példaképül állitljató, mert az önfeláldozás, a katonai fegyelem és a liadvezéri tudásnak a megszemélyesítője. Neve annak idején bejárta a világsajtót és bevonult a történelembe. Ezt a Klapkát csúfolták meg az éj leple alatt ismeretlen tettesek, akik magyarok nem lehettek, mert ekkora elvetemültséget magyar emberekről feltennünk nem lehet, hogy saját nemzeti hősének emlékét, mely Komáromban nemzedékről-nemzedékre száll, meggyalázza. Valami rés'eg társaság szórakozott azzal szombat'ól-vasarnapra virradó éjjel, hogy üzletek cégtábláit a Baross, Nádor és Vármegye utcákon leszaggatta, a cégtáblák vasrudait elgörbítette és cégtáblákat szedett le. A leszedett cégtáblákon mind magyar volt a felirat. Pál József fényképésznek kirakatát helyéről levették és a Klapka szobor lépcsőjére vitték. Itt azután, a puszpáng bokrokat letördösték és annak ágait meg az ott talált elszáradt virágokat a szoborra felmászva, annak karjai közé, kardjára, fejére tüzködték. Hogy a járókelőket ne izgassa a látvány, a hatóság azonnal eltávolitoita a szobrot elcsúfító növényeket és kórókat. A kultúra és civilizáció megbecsüli a művészetet és annak alkotásait. Klapka szobra kinek lehet útjában? A szabadságért küzdött ő, a nép szabadságáért a reakcióval szemben. HÍREK. — epilógus a „Csak enngien uaggunk már ?“-hoz. Mivel a tisztelt „Aláírás“ (bocsánatot kérek, hogy másként rém tisztelhetem t. válaszadómat, de igazán nem tudom, „ki ő és merre van hazája“) nehezményezi múltkori hosszas megjegyzéseimet és nem védekezéseimet — mert hisz védekezni egyáltalán nem volt szükségem, — azért most csak röviden felelek újabb válaszára. Igenis, kétségbe vonom, hogy a zsidóvallásu művészekkel szemben bármifé'e szervezett boykott nyilvánult volna meg. Hogy egyesek kimondo'ták pld. Nagy Endrével szemben, ami szivünkön feküdt, hogy t. i. nem szükséges mindenféle emigráns bölcseséget meghallgatni; azt megengedem. De ehhez egyénileg mindenkinek joga van és ez. még nein jelent rendszeres boykottót. Árra sem felel válaszadó, miért nem mentek hát el 3. oldal. arra az estélyre 5 és azok a polgártársai, .akiknek nevében állítólag válaszát megírta. Hogy megjegyzéseimben miért tértem ki a jó túr Egyesületre is? Egyszerűen azért, mert az eiozp j válaszból nem igen lehetett kiérezni, vájjon a Jókai Egyesületet, vagy a publikumot vádolja-e ! boykottal. Már pedig á Jókai Egyesülethez, annak irányához nekem is csak volna néni» j szavam. A kérdést különben nem én píszTcái- i t’am fel, nem is akarom a dolgokat továbbfirtatni, mert célra a jelen viszonyok közt ügy . sem vezetne. Azt azonban ismét hangsúlyozóin, i hogy képzelt kicsiségek miatt kár duzzogni, j kár érzékenykedni, mert a duzzógásnak esetleg | épen ellenkező eredménye lehet, mint aminm i el akarnak érni vele. Az pedig kellemetlen lenne ugyebár? (Gin*) — fl főgimnázium Czuczor önképző kőre a | múlt héten tartotta tisztújító közgyűlését, A ; választás eredményeképen elnök lett Korbiity I György Vili. o. t., alelnök Herceg Rudolf VI). ! o. t., titkár Szabó Ignác Vili. o. t„ főjegyző Fuchs Károly Vili o. t., aljegyző Pazar Miklós VII. o. t., pénztáros Veleba Károly Vili. o. ellenőr Kathona Géza V1L o. t., könyvtárod Klein József VII. o. t. Azonkívül megalakult a 12 tagból álló bírálóbizottság is. A kör tagjai az önképzést tekintik céljuknak önálló munkákkal, ismertetésekkel és szavalatokkal. Figyél'niükeí kiterjesztik a tudomány, irodalom és művészet minden ágára. — fl komáromi liegéngeggesülel ugye- Mozgalom indult rneg a felnyinatása érdekébe«. Kormány intézkedést kell bevárni. Már három hónapja elmúlt annak, hogy városunkban egy számottevő egyesület ajtajára pecsétet tett a rendőrhatóság, — mű cödését beszüntette azzaS, hogy nyomozást fog indítani az ellene felhozott vádakra. Az egyesület vezetősége nyugodtan várta a megindítandó vizsgálatot. Úgy tudjuk, hogy ez nern következett be. Tehát minden alapot nélkülöző, az egyesület ellenségeinek csupán rosszakaratú vádaskodásai voltak azok, A vezetőség ezen határozat hatályon kívül helyezését kérte felebbezés alakjában a teljhatalmú miniszter úrtól, hol az még elintézést nem nyert. A napokban a zsupán-kormánybiztosi hivatalban járt küldöttség egy sürgető iratot adott át, annak Pozsonyba az illetékes helyre való eljuttatását kérte. A kormány rendelkezésére, hisszük, nem kell soká várni. Az a három hónap, amióta az ajtók becsukódtak, már nagyon is hosszú. Elsősorban a fiatalságra és a társadalomra nézve nagyon károsak az ilyen intézkedések. Kárhoztatva vannak a kávéházak:, korcsmák mindentől megfertőzött levegőjét magukba szívni. Pedig azt nem szabad elfelejteni, hogy övék a jövő. — Ünnepély Komáromban október 28-án. Vettük az alábbi ért :sitést: A köztársaság alapítási napjának, október 28-ának a nyilvánosságot érdeklő ünneplési rendje és piogrammja a következő: Az ünnepet megelőző estén, október 27-én délután 5 órakor katonai gyülekező, alakulatok elhelyezkedése aDunaparton s ugyanott az október 28-ig elesettek emlékére rövid ünnepély. Ünnepi beszédet mondja Szprusánszky tábori lelkész. Ezután ünnepélyes zenés katonai menet a főbb útvonalakon. Ugyan azoi naj) este fél 8 órakor ünnepély a tiszti pavilonbcli YMCA. helyiségeiben, ^műkedvelői előadás, szabad bemenet) 28-án reggel 7 órakor zenés ébresztő. 8 órakor a R ozália-téri helyőrségi templomban ünnepélyes isten tisztelet, melyen megjelennek az összes katonai és polgári hatóságok tagjai illetve vezetői. 9 30 perckor a dunaparton ünnepélyes katonai díszszemle, melyen a magasabb polgári hatóságok vezetői is részt vesznek ugyanekkor és ugyanitt Palaczky 12-ik orosz legioiezredbeli alezredes ünnepi beszéde a katonasághoz, 28 ágyú lövés, defiíé alakulatok elvonulása a katonai és polgári hatóságok előtt. Délelőtt 11 órakor a megyeház nágytermében ünnepélyes Matiné. Megjelenne* az összes polgári és katonai hatóságok vezetői tagjai, intézetek képviselői, nemkülönben az idegen kormányok és hadseregek reprezemtásai végül, a nagy közönség, mely ezúton is rnéghivatik az ünnepély e részéhez. A sajtó képviselőinek úgy a Matinén, mint pedig az egész napi ünnepségek bármely részénél vagy pontjánál teljes és szabad megjelenés, közlekedés biztosittaiik. A Matiné részletes műsora melyen még esetleges változások történhetnek a helyszínén lesz 'kiosztva. Dél 12 óta 30 perckor
