Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-10-20 / 77. szám
o'dt ,, Komáromi Lapok u i£20 október 20. kénytelenek ezeket a lépéseket megtenni, mert a magyarság kulturális fölényben van. A „civilizáció varázshatatma“ elől pedig nem lehet kitérni még — Rómának sem! A legyőzött Görögország nyelvet és művészetet adott Rómának, oly annyira, hogy az értelmiség körében alig lehetett a latint hallani. A perzsákkal odahaza sikeresen védekező görögök Kis-Ázsiában fegyverrel tehetetlenek voltak, de kultúrával hatékonyak olyannyira, hogy Nagy Sándor hadjárata jóformán csak katonai séta volt, mellyel ratifikálta a görög kultúra hódításai. A magyarság is letelepülése után a tőle rettegésben tartott nyugattól veszi át a műveltséget: Széchenyi mondja: „Erkölcsi felsőbbség, mely nála kulturális íelsőbbséget jelent, mindig és mindenütt győzött erőszakon. Még China félénk népe is magába olvasztá győzőjét, a hajiatlan talárt, mert nagyobb, aránylag oly csekély erkölcsi felsőbbségget birí. S így akárhány a péld a, jóllehet eddigelé úgyszólván csak a sötétség és erőszak időkorát élte az emberiség, úgy hogy ha már a múltban, az anyagi erőszak korában is győzött a lelki felsőbbségnek hatalma, alig lehet bizonyosb, miszerint annak ezeutul még könnyebben s még bizonyosabban kell uralkodnia mindenen, miután már-már kezd szürkülni azon liajnaltániadat, mikor a felszabadult gondolatnak ereje mind séríhetlenebb világba áilitandja a valót, mely,előtt valamint le fognak omlani az előítéletek bálványai ügy fog elhalaványuini minden zsarnok hatalom is okvetlen.“ Így a tóíositás előbb-utóbb zsákuicába jut. A tótositás szükséges, hogy a kulturális fölényt megszüntethessék, de veszedelmes és kárbaveszeit munka, mivel egyrészt ellenhatást vált ki, másrészt a kulturális fölény véd bennünket. Azt mondhatna valamelyik tót politikus: a tót nyelv terjesztésével mi kenyeret és kultu rát akarunk az itt maradtak számára biztosítani. A kenyéradásra azt jegyzem nleg, hogy a békeszerződés nem a tót nyelv tudásához kötötte az üt maradt kisebbségek megélhetését. Sőt a békeszerződés írásban biztosítja a kisebbségek kulturális és polgári jogaik sérthetetlenségét. De amint látszik, a gentlemanlike európai diplomáciában tért- hódítón Beihmann-Hollweg „fecni“-fe!fogása s. a macchiavelliznms elvet lettek irányadók. Ami pedig a kulturaadást illeti, megengedem e nemes szándékot. De kérdem; hát a magyar kormány mit akart a tnagyarositássa!? Nemde ugyanez voll a bevallott célja? Mindkét fél téved, mert igazi kultúrát csakis anyanyelven lehet nagy csoportok számára átadni. Prohászkák előfordul kainak, de a tömeg csak anyanyelvén művelődik. ügy tudom, a nemzetiségek szóvivői hosszú időn át megelégedtek volna azzal, hogy csak a legszükségesebb ismereteket tanítsák az anyanyelven. De evés közben jő meg az étvágy I Nem szabsd azonban felednünk, hogy a nagy evés meg gyomorrontással jár! A zsákuccábó! nem lehet másként kijutni, minthogy a vajákosok békében hagynak bennünket és minden erejüket arra fordítják, hogy saját falujukat felemeljék. De nem úgy, hogy a másik fajt elnyomoritják. Ha két egyszinten lévő ház közül az egyik lesülyed vagy összedől, a másik nem emelkedik f:i azáltal valóságban. Bár tagadhatatlan, hogy az ismeretlen és járatlan ember előtt értékesebbnek fog feltűnni. Valami értéknövekedést mi se tagadhatunk meg tőle, de ezt nem valami szerzett plusznak, hanem annak köszönheti, hogy megmaradt a régi állapotában. így nem lehet eredménnyel dolgozni. Ha olvasta valaki jászi Oszkár könyvét a nemzeti államok kialakulásáról és a nemzetiségi kérdésről az ott szépen megtalálta azokat a törvényeket, mely a beolvadásokat irányítják az egész történelem folyamán. Szerinte az egész történelem nem más, mint hatalmas asszimilációs folyamat, melynek leszűrt törvényei a következők: csak bizonyos kulturközösségen belül van asszit miláció: diadalmasabb a íejleUebb kultúra; körülbelül egyenlő vagy nem nagyon különböző kuíturíok meliett a tenger beolvasztja a szigetet: mihelyt egyszer egy nép öntudatra ébred, minden erőszakos kísérlet beolvasztására hasztalan, sőt annál hevesebben reagál azzal szemben : a történelem nem ismer egyetlen egy esetet sem, ahol valamely népet erőszakosan be olvasztotta« volna: a beolvadás öntudatlan folyamat: gyorsasága és hatékonysága egyenes arányban áll az uralkodó nemzetiség számával, gazdasági fejlettségével s a demokratikus intézmények terjedésével. Egy pillantás c törvények bármelyikére meggyőzhet minket arról, hogy a szlovákosiíás mai módja és tempója hamarosan csődöt mond. A polgárosodás és kuüura, nem pedig az elnyomás és butítás az asszimiláció útja. Jogfosztott és iskola hijján elbutult magyarság soha nem les?, az állam igazi alkotó eleme, hanem töltelék. De ettől még távol vagyunk. Összevetve a körülményeket és helyzeteket, úgy látom, nincs nagy ok a csüggedésre. Az enyészettől megment a magyarság belső ereje. Kossuth azt mondta : vegyenek el miadent j tőlünk, csak a szabad sajtót adják meg s netn- I zetem szabadsága, nemzetem boldogsága felöl j kétségbe nem esem. S én azt mondom: elve- i hetik tőlünk a szabadsajtót, elvehetíi< tőlünk | iskoláitokat, fajom boldogsága felöl ezért nem ! esem kétségbe. A viharverte magyarság itt a ! végeken nem fogja elveszteni soha faji karakterét. ; Nem vesztette ei azt a hazába való költözése idején, amin a szláv irók (Paiacky, Safarik) szerfelett csodálkoznak. „De mi nem is csodálkozunk azon — írja Hunfalvy. Mert az itt ülő szlovének se oly számosak és oly alacsony mivelíségüek nem valának, mint amaz irók képzelik.“ Egy szláv vihart kiáltunk már! Di kiáltunk egy tötök uralmat is anélkül, hogy nyelvünk elveszett volna. Ez az uralom másfélszázados volt. De kiáltunk egy sokkal, de sokkal hosszabb idegen uralmat: a latin nyelv ezeréves uralmát S egy évezred után hatalmas gesztussal életre Irivták a magyar nyelvet, melynek azonnal oly irodalma támadt, hogy a nyugoti országok tiszteidét és csodálatát vívta ki. Ezekben a hatalmas eseményekben látom a magyar faj jövőjét feltörekedni minden harden jóslat ellenére. A belső erőn kívül olt van az elsajátított kultúra. „A civilizáció varázshatalma“ bűvkört von köréiik, melyet nem lehel áttörni. Minden nép igy a magyar is, sokkal nagyobb olvadási veszélyben van, ha minőségi súllyal jő érintkezésbe, mintha egyedül a nagy számmal volna dolga, mondja Széchenyi. Mind a cseh, mind a szlovák minőségi súllyal kiálljuk a versenyt. Bízom azért is, hogy a demokratikus alapon álló nyugati hatalmak érvényt fognak szerezni az általuk aláirt szerződésnek. Bár nincsen Kossuthon«, de vannak olyanok, akik hatni tudnak azok mentalitására. Bízom azért is, mert rendületlenül hiszek a demokrácia győzelmében, melynek feladatai közé tartozik megoldani, végérvényesen, intézményesen biztosítani, hogy a tót tótul, a magyar meg magyarul kormdnyoztassék és művelődhessék. A Tusárminisztérium távozásakor az einöki leiratban igy ir Masaryk: hiszem, hogyha nem is minden nép, de egyes előrehaladottabb népek békés utón megtalálják a módját a lá'sadaimi rend mélyreható megreformálásának. Hiszem, hogy a mi nemzetünk az érett népeknek ebbe a kategóriájába tartozik. Én is hiszem vele az elsőt, de a mai kormányzó férfiak nem abból a megkívánt szórtéból valók. Ezt nem hiszem. Ezt tudom ! Bízom azért is, mert rendületlenül hiszem, hogy az emberi szabadságjogok virradata elérkezett s az utolsó vérvihar pírja tűnőben van. Wilson írja Tne New Freedom c. munkájában, melyben azok az elvek vannak kifejtve, melyek alapján az elnöki székbe került: 1 believe in human liberty as i believe in the wine of Isfei Azt mondta, hisz az emberi szabadságban. A sors egy pillanatra kezébe adta nem az Egyesült Államok, de az egész világ .népének szabadságát. M. N. HÍREK. — Klasszikus drámai esi a kultúrpalotában. Gyönyörű, felejthetetlen estben lesz része közönségünknek csütörtökön, amikor egy vérbeli színész, dr. Gara Ernő, a nagyváradi Szigligeti színház tagja, az erdélyi magyar színészet e kimagasló drámai hőse klasszikus drámai estét rendez olyan nívós műsorral, amilyennel íizéven belül nem rendeztek Komáromban drámai estét. Szeretnek, ha közönségünk sietne megragadni ez évtizedekben egyszer kínálkozó alkalmat és tömegesen látogatná az estéi. Ezzel önmagának felejthetetlen órákat szerez és egy magyar színészt iés a Jókai Egyesületet is támogatja anyagilag. Dr. Gara Ernő, e vérbeli színész, a nem mindennapi vasszorgalommal bírók közé tartozik, a színi akadémia mellett elvégezte a jogot és doktori diplomával is dicsekedhetik. A nrgyváradiaknak dédelgetett, kedvenc színésze volt Gara Ernő, akinek minden fellépését zajos sikerek kísérték, de aztán a magyar színészei lélekharangját is meghúzták Erdélyben és elhagyta sikereinek színhelyét, Nagyváradot. Most Komáromban töli par napot és ezt arra használja fel, hogy nekünk egy magas nívójú estét nyújtson. A komoly művészetek kedvelői bizonyára lelki szomjúságot éreznek ez est iránt, amikor torkig vagyunk a sok értéktelen kabaré, tingli-tanglival. A drámai est csütörtökön este 8 órakor kezdődik a kultúrpalotában a következő magas nívójú műsorral: i. Goethe: Faust, I. felv. 1. jel. (Faust-és a szélié n ) 11. Balladák, népballadák. Ili Shakespeare : jelenetek a Julius Caesarból és a Hamlaiból. IV. Wilde Üskdr. Raedingi fogház balladája. V. Ibsen. Peer Gyntböl Aa.se halála (Aase és Peer Gynt). VI. Rostand: Orr jelenét a Cyranóból. Vil. Petöjy költeményeiből. Vili. Ady költeményeiből. IX. Rosenfelcl M. A vihar és más költemények. X. Humoros népköltészet. Jegyek előre válthatók a Jókai könyvkereskedésben (Nádor-utca) és este a pénztárnál. Esti pénztárnyitás 6 órakor. Heíyárak: 1. hely 10 K, II. hely 5 K, állóhely 3 Ki. — Szinielőadás a Ddleayeziiíeüien. Az újra föléledt KomáJomi Daiegyesüiet agilis vezetősége ugyancsak tudatában van, hogy mit kell nyújtani tagjaiknak. A kellemes szórakoztató, nemesi|ő előadások sűrű láncoíd’a után a napokban megint gyönyörködhettünk a Dalegyesület műkedvelő gárdájának kellemes játékában. De legnagyobb érdeme a rendezőségnek, hogy ismét sikerült föllépésre megnyerni a mi bájos, gyönyörűséges csalogányunkat, R. Moly Margiíot, a dédelgetett primadonnát, aki á szombati és vasárnapi Vörös sipka népszínmű előadásán Jucika szerepében mindannyi százszor, most is valósággal elbűvölte a közönséget. Mesés szépen játszott, gyönyörűen énekeit és Vilii könnyedséggel táncolt. Dehát lehetne élethűen lefesteni az ő szereplését ? Csak anynvit tudunk irni, hogy még mindig a régi kedves, bájos .Moly Margit volt. Sok virágot, sok sok tapsot kapott, de' hiszen ez természetes is. Riszdorfer Maca (Örzse néni) szerepében kitünően alakította az öreg anyókát, bár sajnáltuk, hogy az ő eleven, élénk temperamentuma nem törhetett ki, mint a Tavasz operett „Ciliként“ szerepében. Sok iapsot és virágot kapott precízen megjátszott szerepéért most is. Különösen nagyon szépen megjátszotta azokat a nehéz részeket, amikor fiát vigasztalja és iéritgeti. Bájos volt és elragadó kedvességgel játszott Tóth Annuska Teréz nehéz szerepében. A sok tapsot és virágot igazán megérdemelte. Kedvesek voltak Széles Lina (Anikó). Tóth Mariska (Panni) és a bájos csöppségek : Milus Steiner Kornél és Társa Komárom m cipőkereskedésa és (orthopäd) cipészműhelye, Nádor-utca 27. szám. (b OttftM kftttŰZl} HlfliKI'.) " * Ajánlja elsőrendű íehénbőrből és boxbőrből saját miibe. -tfe* lyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit.
