Komáromi Lapok, 1920. július-december (41. évfolyam, 47-97. szám)
1920-10-09 / 74. szám
2 o -Ui. „Komáromi Li pók 132ÖL ...október 9 Uli a haszna a meteorológiának ? Az ógyallai obszervátoriumok iránt a nagy közönség érdeklődése höva-tövább mind nagyobb él n.:gvobb mérvet öli. Különböző rangu és rendű emberek jönnek megtekinteni a ludománynák ezt a nevezetes két állomását. Azonban megfigyeltem, liogy a laikusokat mi érdekli legjobban? A csillagdában a távcsőnek ára iránt érdeklődnek legtöbbször, mig a meteorológiái obszervátóíiumban a leggyakoribb kérdés: hát aztán, mi haszna van mindennek? Pedig igazán a legkevésbé gondolná a laikus közönség, hogy mi minden kasznot szolgál az, hogy néhány mászert naponta többször leolvasnak s azt feljegyzik, a számokat összeadják, tóközepelik. százalékot számítanak belőle, összeadják naponta, öinaponként Invonta s aztán évrőlévre. Néhány dolgot fogok most elmesélni csak úgy kikapva a sok-sok adatból, amiből majd megítélheti kiki, hogy bizony mi haszna is van a meteorológiának? í’.t van pld. az esömegfigyelés vagy általánosan csapadék megfigyelés. A levegőből a talajra vagy tal ajba jutó akár szilárd, akár cseppfolyós halmazállapotú vizet csapadéknak nevezzük. A csapadékot igen egyszerit módon mérjük meg. Bádogedénybe felfogjuk s mennyiségét milliméterekben fejezzük ki, ami azt jelenti, hogyha a viz a vízszintes felszínen megmaradna hány milliméter vastag vizréteg keletkeznék rajta. A csapadék mennyiségétől, annak időbeli eloszlásától s a hőmérséklettől függ valamely helynek a klímája, időjárása, éghajlata. Az éghajlattól és a geológiai képződésiöi a termőképessége, termékenysége. Tegyük fel, hogy valamely hely igen termékeny lenne, de pld. valamely folyó folytonos áradásával s az avval járó in e 11 ék kelle m éti e a s ég e i vei (kimosás, homokolás, beiszapolás stb.) teljesen bizonytalanná teszi a gazdálkodást. Á folyót szabályozni kell, hogy a gazdálkodás megbízhatóvá legyen. A közbirtokosság megállapítja, hogy a szabályozási költségek százszorosán megsérülnek a gazdálkodás megbízhatóvá tételével. Jöa a mérnök s elkezd dolgozni, de addig, amíg a szabályozandó folyó vízgyűjtő területeinek csapadék viszonyairól nem kap kimerítő, részletes és pontos adatokat a meteorológiai megfigyelések, csapadékmegfigyeléáek révén, még azt sem tudj a kiszámítani, hogy milyen magas gátakat építsen, nemhogy meg tudni állapítani, hogy mekkora áradásos ierüieset, mekkora sározó helyeket hagyjon meg? Általános vizszabályozó eivek vannak, de minden folyóra, folyamrendszerre rrieg keli állapítani a sajátlágos, különös szabályozó elveket s' ezeket csakis a csapadékviszonyok helyes és alapos ismerete mellett tudja megállapítani a mérnök. íme! A meteoroíogus összeírja a csapadékmennyiségeket, felírja, hogy hány órától, hány óráig tartott az eső vagy a hó? A hótakaró mikor kezdődik és meddig tart? Egy lúnapban hány száraz és hány csapadékos nap van ? És ezek az aprólékos adatok kellenek, hogy most csak ezt említsem — a folyami mérnököknek, hogy a vizszabályozásokat megcsinálhassák, a szabályozás által biztossá tegyenek sok-sok száz és ezerholdnyi termőföldet, értékessé lehet a mezőgazdaságra, s igy évenként sok ezer ember megélhetését biztosítja. Nagy gyárat, gyártelepet akar létesíteni az állam, vagy a város, vagy valami konsorcium. A gyárat a közlekedés miatt '„valamelyik város mellé akarják építeni. Kérik az engedélyt a várostól s meg is jelölik a helyet, hova a gyárat akarják állítani. Összeül a városi tanács, helyeslik a tervet, a polgármester pohárköszöntőszerü beszédben üdvözli a megjelent érdekkép viselőt s már-már a hely engedélyt megszavazzák, amikor feláll a városi tiszti orvos és hygienikus szempontból kifogásokat emel: közel van a gyár a városho:, hogyan oldják meg a szennyvíz elvezetést s mi lesz a kémények kiokádott füstjéből, tönkre teszi a város eddigi tiszta levegőjét? A kérdést megint csak a meteorológus tudja eldönteni. Ő feljegyzi minden nap milyen irányú szél fuj, melyik az illető város vagy helyiség uralkodó szele. A gyárat a város levegőjének veszélyeztetése nélkül felállíthatják a városnak az uralkodó széllel ellenzett irányú részében. Pl. ha keleti szél az uralkodó, akkor a nyugati oldalra építhetik, mert a keleti szél el fújja a füstöt a város fölül, úgyhogy annak a levegője nem szenved beszenynyezödést. Persze a városi tanács igy elhatározza, hogy „szakértői vélelmezés miatt az ügy kiadatik s a határozathozatalt addig felfüggesztik.“ Így a meteoroíogus karöltve az orvossal egy-egy város lakóinak egészségügyét is lelkén viseli. De igen sokszor a bíróság is megkérdezi a meteoroíogus! és perdöntő fontossága is tehet a véleménynek ár. Kassner sok példát hoz fel, hogy lokális esetekről ne tárgyaljak. Egy lakószobában tűz tört ki s vád alá helyezték annak albérlőjét, habár nem is volt a tűzesetkor odahaza. El is ítélték volna ha rá nem jönnek arra, hogy a Nap egy 3. vízzel telt üveggömbre (kancsóra) az asztalon reá süthetett s ez a vizes kancsó gömbje mini gyűjtőlencse a hősugarakat összegyűjtve az asztalterítőt felgyújthatta. Kísérletét is csináltak s mivel a meteorológiai intézet szerint a tüzeset napján a Nap hosszan sütött és élénk, derűit idő volt, bizonyossá lett a feltevés és a vádlottat a vád alól felmentették. Egy vádlott, hogy alibit igazoljon azt állította, hogy a kérdéses napon a jégpályán volt s ott korcsolyázott. A inetéorólogiái feljegyzés szerint a két napja tartó lágy idő miatt a jégpálya olvadás miatt használhatatlan volt. A vádlott aztán beismert mindent. Sőt családi ügyekben is fontos néha a meteoroíogus közbeszóiása. „Egy faluban lakott egy kisbirtokos, akinek a hajadon leánya anya lett. A leány nem akarta bevallani, hogy egy községbeli fiatal legény a gyermek atyja, hanem azt állította — talán a legény ösztökélésére, hogy egyszer estefele atyja háza előtt egy darabig a fasorban mént és hogy egy környebeli földbirtokos rajta az árokban erőszakot követett el. A megindult vizsgalat a kérdéses márciusi nap időjárásáról s különösen a hőmérsékletről meteorológiai véleményt kért. Ez úgy hangzott, hogy szigorú fagy és heves hófúvás uralkodott; már pedig ilyen időjárás melleit álig tételezhető fel, hogy valakinek kedve volna az utszéli árokban ily tettel elkövetni. Amint a leánynak ezt előadták, hazugságát megvallotia.“ Mindössze néhány esetet meséltem el a meteorológia hasznáról s annak fontos közéleti szerepéről. Az a szellemi munka, amit a csendes obszervatóriumi szobában, legfeljebb műszerhajtő ketyegéstől megzavart csöndben végez a meteorológus, vizsgálva a levegő fizikáját s tulajdonképpen laboratóriuma az egész levegő tenger igen sokféleképpen összefügg a mindennapi élettel és cok-sok értéket ment meg, vagy szabadit fei hasznossá s igy segíti elő embertársai javát, boldogulását. J.-n. Ilin mm Hüíséi cimet viselte egy Komáromból keltezett cikk, : mely a Harc cimü szocialista hetilapban jelent i meg. A cikk érthető feltűnést keltett Komároin; ban, bár annak egyik része került megvitatás * alá, az, amely Nagy Jenő főkapitány személyé- i vei foglalkozik, ( akit jobboldali cenzúrával j gyanúsít és azzal* hogy a Munkáslapot „fehér I terror“ alatt tartja. Mi akik a Munkáslapot ; néha napján elolvassuk, ezt a fehér terrort ; nem láttuk, sőt ellenkezőleg, azt észleltük, j hogy a Munkáslap cikkei és bizonyos tömegj mozgalmak között szerves összefüggés van. A pikantéria ott folytatódik, mikor a j Munkáslap a leghizelgőbb formában veszi i védelmébe a főkapitányt és siet neki olyan elégtételt szolgáltatni, amely talán sok is a főkapitánynak. De hiszen róla állmában tudott dolog, hogy a munkássággal rokonszenvez. A Munkáslap igy kireparáiva a főkapitány lesajnált cenzori működését és szétfujva a fehérterro'ri dajkamese "buborékait, néma hallgatással mellőzi a Horthy közigazgatás további fejezeteit. Ez a hélígatáá késztet bennünket a szólásra. A Horthy közigazgatás további kipécéíett alakja Soltész Pál vármegyei aljegyző és zsupán! titkár. Nem nyomtatjuk le azokat a durva és a magyar sajtó szókincséből eddig teljesen hiányzó kifejezéseket, amelyeket az emigráns újságírás honosít meg a magyar hirlápirásbaii. Soltész Pál nem a mi emberünk és Így a vele szemben elhangzott hírlapi támadás tisztán ő reá tartozik, neki keli azzal számolni, vagy leszámolni. Mi ni3gyar nacionalisták vagyunk, Soltész Pál pedig szlovák nacionalista, de ez sem zárja ki azt, hogy a támadás példátlan orcátlanságára és hazugságának hallatlan méreteire reá ne mutassunk, I amely a Munkáslap figyelmét, úgy látszik, I teljesen elkei ülte. Majd a városi közigazgatás főmesteréi, ! dr. Szijj Ferenc polgármester és Alapi Gáspár j főjegyző vannak a cikkben megemlítve, mint a : Horthy közigazgatás oszlopai, akik ennek az j ismeretlen sajtóélösdi cikke szerint a támadást S várják és behunyt szemmel, kéjesen élvezik a j propaganda hatását. Ez még mind hagyján, s mert mulatságosan ostoba a beáiiitása, azo.n| ban a slágere a cikknek mégis csak az, hogy : ezek a tisztviselők kaméleon módra a szaj cialisták felé szocialista ábrázaíoi öltenek. Meg kell mondanunk ennek a sajtc-po: loskának, hogy máskor mégis kisebbet hazui- I jék, hogy elhigyjenek belőle valamit. A varos : főtisztviselőinek van meggyőződésük, amit a ! szocialista párttal szemben sem fognak véka alá rejteni. Ahogyan a városi tanács megíst; iebbezte a zsupán törvénytelen kinevezéseit és S az ellen óvást emelt a kormány előtt, lesz bátorsága mindenkor arra is, hogy az igazságot a szocialistákkal szemben is kimondja es megvédi, ha erre szükség lesz. A halaimon levő < szakszervezet megfoszthatja őket állásaiktól erőszakos utón, de a meggyőződésüket nem veheti el tőlük és az igazság akkor is igazság marad, Az a színezés, hogy Komáromban „irridenfa plakátok“ hetekig izgatják a közvéleményt és ; az utcán az „Uj Nemzeclék“-eí árulják a fürge I rikkancsok, csak mellékesen jönnek figyelemoe I az igazmondás szempontjából. Ilyen a cikknek minden állítása. Nevetni kellene rajta, ha nem volna olyan alávaló a tendenciája: a denunciálás. ; Így inkább undorral fordulunk el tőle és meg* j mossuk a kezünket, mikor a cikket elolvastuk. A iegmüvetlenebb tömegeknél, amelyek nem tudják megkülömbözíetni a fehéret a feketétől, ; lehet ilyesmivel hatást elérni, de ott, ahova a * cikk adresszáiva van, a kormánynál, aligha, ' A Harc sajíóspiclije az ö külön erkölcseivel l nem éri fel ésszel, hogy milyen aljasság az j tisztességes embereket, akiknek ő semmiféle j elégtételt adni nem képes erkölcsi tőkéje teljes j hiányában, befeketíteni, csak azért, mert nem j olyan vörösek, mint ő és meggyőződésük van, j ami őneki nincsen szegénynek, mert arról ir, í amiért megfizetik. Komáromi levelek. Kedves Faun! No ne ijedjen meg azért túlságosan, hegy az a kisasszony és nagyságos asszony, akit maga a ködök birodalmában tartogatott, akihez sorait, intézte, aki nem volt, s akihez mégis szób, akit „ábrándok ködéből“ megalkotott, a a képzelet tündérszövetéböl felöltöztetett — most ime felelevenedik, kilép az élettelenség passivitásából ... a fantóm ir, a homunculus (vagy homuncula? avagy hornonculia? Maga bizonyára jobban ismeri a latin végeket, vagy végzeteket mint én. Én csak Balassit ismerem, az Steiner Kornél és Társa Komárom cipőkereskedése és (orihopäd) cipészműhelye, Nádor-utca 27. szám. (jfo öitilOÜ KäVOTäl S18iill2H.) Ajánlja elsőrendű tehénbőrből és boxbőrből saját műhe_ lyében készült férfi-, női- és gyermekcsizmáit.
