Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-03-31 / 20. szám

í i§20 március 31. ven fizesse meg, hogy földi szerény életed meg­érdemelt jutalmát élvezhessed. Búcsút mondok neked kedves halottunk a Komárom városi közkórház nevében, mely­nek le még a bölcsőjét ringattad, annak kifej­lesztésében komoly részt vettél és benne évek Ijpsszu sora óta mint osztályos főorvos csendes, de annál áldásosabb orvosi munkát végeztél. Ajkaimról vesz búcsút tőled a Komáromi Kerületi Munkásbiztositó Pénztár, melynek itt első s igy legrégibb, közszeretetben és nagyra­becsülésben élő lelkes, önfeláldozó és szerény orvos-munkása voltál. Emléked élni fog ez in­tézményekben s úgy munkatársaid, mint gond­viseltjeid áldó kegye'etlel zárj ík nevedet szi­vükbe. Most pedig még Komárom város és Ko­márom vármegye orvosi kara nevében búcsúzom tőled kedves Kartárs. Szerény, szeretetreméltó egyéniséged mindnyájunk szivét, szorgalommal gyarapitott orvosi tudásod mindnyájunk tiszte­letét és megbecsülését nyerte el. S midőn az élet küzdelmes utjain elfáradva nyugovóra térsz, mi kikre Isten akartából még munka vár, azzal bocsátunk az örökkévalóság honába, hogy iga­zán férfihoz méltó derék munkát végeztél, áld­jon, jutalmazzon meg érte a jó Isten! Emléked élni fog szivünkben — dr. Csukás István, ked­ves jó kollégánk Isten veled! 60—400% uj állami pótadó kivetése. Megadóztatja a földet, házat, a keresetet, nyil­vános számadásra kötelezett válalatokaf, a tőke kamatot, a bányákat és a jövedelmet. — Saját tudósítónktól. — — márc. 30. A pozsonyi vezérpénzügyigazgatóság most bocsátotta ki hirdetményét a hadi póiadórol, melyet az alábbiakban ismertelünk : Ezt az adónemet fizeti a föld és pedig a szőlők, kertek és erdők 400 százalék, a többi föld pedig 200 százalék pótadót. A házosztályadó marad az eddigi: 60 százalék. A III oszt. keresetadó titán 2000 K-n felül 250 százalék, 300—2000 K-ig 150 száza­lék, 60—300 K-ig 100 százalék és 60 K-ig 60 százalék hadi pótadó van kivetve. Az egyébb III. o. keresetadó alá eső jövedelmek 2Q0 szá­zalék pótadóval vannak terhelve. A nyilvános számadásra kötelezett válla­latok (részvénytársaságok, szövetkezetek, ipar­­vállalatok, pénzintézetek stb.) 60—100 százalék hadi pótadót fizetnek. A tőkekamat és járadékadó után 60 szá­zalék marad a hadi pótadó, úgyszintén a bá­nyaadónál is. A jövedelemadó a 10000 K-t meghaladó jövedelmet is adópotlékkai terheli. Ez 10000 K után a jövedelmi adónak 10 százaléka, 12000 K után 20 százalék stb. és egész 400 százalé­kig emelkedik; ez a három milliót meghaladó jövedelem után lesz kivetve. Az uj adópótlékot 1919. és 1920. évekre három részletben kell fizetni és pedig 1920 április, julius és október 1-én. Az első évne­­évnegyed alkalmával esedékes adót az adózó maga számítja ki. Az adózó közönségre uj teher hárul, olyan teher, amely a megélhetést ismét megdrágítja. Mert igaz ugyan, hogy a munkásság ez adók kivetése alól mentes, de az egyébb dolgozó társadalmi rétegek (iparos, kereskedő, lateiner elem) az uj adókat a fogyasztókra fogják át­hárítani, tehát ez ismét drágulást jelent és pe­dig minden téren. — f! polgármester betegsége. Dr. Szijj Ferenc polgármester, mint őszinte sajnálkozás­sal értesülünk, betegsége folytán a múlt hét folyamán kényt''1"" olt lakását őrizni. A pol­gármester idegen megfeszített munka viselte meg és ebből a célból orvosi rendeletből pi­henésre van szüksége, ügy értesülünk, hogy ezt a hetet polgármesterünk szabadságon tölti és az ünnepek után foglalja el hivatalát. „KeEQáromi Lapos “ — fl husuéti képkidllitás érdekes művészi , eseménye lesz városunknak. A Jókai Egyesület * modern képtára kerül bemutatásra uj ejrende- j zésben és Feszty Árpád, Komáromi Kacz Endre, j Olgyay Ferenc, Mednyánszky László, Boruth j Andor, Vastagh György, Jókay Róza, Rippl- Rónai József vásznaiban gyönyörködik újból a művészet kedvelő közönség. A kiáliiás anyagá­nak pótlásául kiállítást rendez a Komáromi- Kacz művészpár is a téli időszak alatt festett képei­ből. Kacz Endre portréi közül: dr Poloni Béla, Berzsenyi-Janosits József, Kacz Lajos, dr. Alapi Gyula, Kálmán Rudrlf, Lakatos Jenő stb. képei kerülnek kiállításra, ezenkívül a Pillangó kis­asszony témájának egy uj nagyszerű változata több kisebb kép mellett. Komáromi-Kacz Endréné most érdekes Interieur-ökkc! jelenik meg a ki­állításon ; kis lányát festette küiömböző helyze­tekben, megannyi lüktető élet és vidámság su­gárzik elő e képekből, melyeken ott csillog az anyai szeretet ragyogó visszfénye. A kiállítás megnyitásáról falragaszokon értesül a közönség. — öijászrount. Balás Lajos gyógyszerész munkás éleiének 62 évében Bátorkeszin e hó : 25-én elhunyt. A- megboldogultat, kit özvegye í sz. Lyka Mariska gyászol, március 27-én ki- j sérték az örök nyugalom helyére általános rész- j vét mellett. . — fl kőlcsonköngutárból. A kultúrpalota ; kölcsönkönyviára, amely hetenkint háromszor, hétfőn 9—12, szerdán és pénteken 2—5 van I nyitva, a húsvéti ünnepek alatt, nagypénteken i és husvét hétfőn zárva lesz. — fl komáromi cserkészek. Hetenkint több­ször van részünk kedves, lélekemelő látványban, amikor a cserkészfiuk vidám énekszóval, végig vonulnak a városon. A katonás rendben és fegyelemmel büszkén lépdelő ifjú cserkészeink láttára megcáfolni érezzük a költő kérdését, hogy „Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága ? — fl UóVai egyesület uj tagjai. Komárom kulturális éleiét mértöides lépéstkkel elóbbre­­vivő Jókai Egyesület tagjai sorába március hó folyamán belépek a köveikezők: Abonyi László Árpád, Benke Jolán, Blum Berta, Doszlál Gyula Giünfeld Kornélia, Huszljcska László,. Leheti Antal, Löbenhöfier Irma, Messinger Béla, Mo­­kos Kálmán, Olgyay Ferenc, dr. Petőcz Károly, Rafael Győző, Schnell Béla, Schnell Anna, Srenker Géza (Keszegfalva), Székely Ilus, Szé­kely Dezső, Vásárhelyi Károly, Weisz Ilonka. A Jókai Egyesület tagjai egész évre csak 5 K tagsági dijat fizetnek. Ennek ellenében az egye­sület által rendezett hangversenyeket, előadá­sokat, matinékét, felolvasásokat, kiállításokat kedvezményes belépőjeggyel látogathatják az egyesület tagjai. Ezen a télen 8 hangversenyt, 14 szabadoktatást és egy képkiállitást rendezett az egyesület. Ha ezen alkalmakkor esetenkint 1—3 K kedvezményt veszünk csak, az egyesü­let tagjai tetemes pénzt takarítottak meg az 5 K tagsági dij ellenében. Ezenkívül az egyesület tagjai nagy kedvezményt élveznek a kölcsön­­kőnyvtárnál. Évi tagdíj a kultúrpalota kölcsön­­könytárában 10 K, de a Jókai Egyesület tagjai csak felét, 5 K-át fizetnek. Mindenki, aki lel­kesedik a kultúra iránt, lépjen be a Jókai Egyesületbe. Beiratkozni lehet a kultúrpalotá­ban a könyvtárosnál. — fl komáromi csárdás. Hogy a kori­­romi báltermekben a magyar csárdást is kékvók hacacáréval járják, azon már meg se ütközünk. A komáromi inteligencia — tisztelet a kivé telnek — sose tudott gerinces lenni ennek megvédésében, ami a magyar jellegünket ki­domborítja. Hogyan képzelhetjük e>, hogy ép­pen a táncaink magyar jellegénél lesz gerinces. De fájdalmasan összeszoruit a szivünk, ami­kor a napokban egyik színdarab zenés és táncos próbája volt s ott a komáromi magyar fajnak képviselőit, magyar fiukat és leányokat boszton lépésekben láttuk csárdást táncolni kevés kivétellel. A magyar csárdáshoz úgy illik ez a hopszpolkalépés,. mint a diszmagyarhoz a bécsi cilinder. — Drágasátji segélg. A pénzügyi tisztvi­selők drágasági segélyét április l-től kezdve 100 százalékkal emelték. A rosszul fizetett pénzügyi tisztviselők helyzetének e csekély javítása annak köszönhető, hogy a pénzügyi tisztviselők szervezkedtek és mint szervezett egység léptek fel jogos kérelmeik teljesítése ér­dekében. 3 oldal — Bizottsági tagság megvonása. A zsupán­­’ kormánybiztos Palkovich Viktor gűtai esperes­­j plébános, a vármegyei közigazgatási bizottság j tagjától e megbízatásokat visszavonta, illetve ; ezek alól a tisztségek alól felmentette. — Cgyik laptársunkról. Az Őrálló, a ko­máromi kér. szociálisták heti lapjának e heti száma a sok cenzori törlés miatt nem jelen­hetett meg. — fl komáromi „szekeres gazda“ szép vi­seleté és ember típusa látható azon a nagy­szerű és művészi linoleum metszeten, amelyet Hartnos Károly festőművész készített „Az el­átkozott család“ óriási sikere alkalmából. Har­­mos e rajzát sokszorosította a Spitzer Sándor cég és ez mint képes levelező-Tap kerül for­galomba, eddig mar sok száz példányban, amit a rajz eredetisége és érdekességénél fogva csak természetesnek találunk. — Házasságok. László Dezső wieni mér­nök f. hó 28-án tartotta esküvőjét Haasz Er­zsébet urleánnyal, néhai Haasz Bertalan fa­kereskedő és Milch Ernesztin leányával. A há-I zasságkötésnél Haasz Frigyes és dr. László | Arnold a jegyesek rokonai voltak a tanuk. Sohár 0;tó nyug. őrnagy március 23-án j kötött frigyet Janesch Vilmával, néhai Janeseh ! József polgártársunk leányával. | § fiz összes konyhakerti és uirágmaguakat B e r g h o f f e r magkereskedése szállítja (Pozsony, | Vásár-tér 13) Kerjen árjegyzéket. — fl Dileggesület színpadja. Még élénk ! emlékezetünkben van a komaromi Daiegyesület kedves, csinos kis színpadja, amelyen annyi ériékes erő lépett már fel es szerzett kellemes órákat a halgatóságuak. Aztán jött a háború és a humánus Daicgyesiilet is sietett felaján- 1 mi előadó termét a szenvedő katonáknak. Az ötéves háború a korházzá alakított Dalárdát is alaposan tönkretette, a csinos színpadnak, a székeknek nyoma sincs, av beteg katonák jó­reszt elégették. A derek egyesülőt most elha­tározta, hogy a hiányokat pótolja és a színpad építését már el is kezdték — Ili tornaegylet. Örömmel értesülünk, hogy a falvak ifjúsága is érzi a torna testerö­­sitő szükségét. Ujabb2n Csaílóközaranyosróí kaptunk érlesitést, hogy ott tornaegyletet ala­kiénak — Szinielőadás Gálán. A gutái iparos if­júság április 5-en, husvét másod napján elő­adja a Gyimesi vadvirág cimu népszínművet. A úszta jövedelem a gűtai iparosisör javára esik. Az előadást, táncmulatság követi. — fi „Ltiliomfi“ Komáromban. Husvét utáni vasárnap újra szinelöadas lesz városunkban. A Legényegylet derék műkedvelő gárdája erősen készül Sz gügeti Liliomfi cirnü ö ökbecsü szín­darabjára. A próbák már annyira előre haladtak, hogy husvét utáni vasárnap színre kerülhet a Legényegylet színpadán. tánciskola Kamocsán. Tudjuk a törté­nelemből, hogy a csallóközi járás e szorgalmas falujának lakói az első magyar letelepülők kö­zül valók. A vizektől körü vett falu sokáig el ’ volt zárva a külvilágtól. A pogány magyar val­lás kultuszát is tovább üzhetiék ott titokban, éppen az elszigeteltség miatt. Még a múlt szá­zad negyedében is sok elütő, eredeti magyar vonást mutattak fel beszédjükben, ruházatuk­ban, szokásaikban. Krisztust Kirisztusnak, a drótot bizony csak derótnak tudta kiejteni. No de hát a közlekedés ezt az eredeti magyar jel­leget is kezdte megmételyezni. Kamocsa ma mar olyan elromlott magyartalan, Budapestről plántált zsargonban beszél, mint akár Komá­rom. De talán táncolni eddig magyarul táncol­tak, de már annak is befellegzett. Mint értesü­lünk Kaniocsán is megjelent egy vándor tánc­­tanitó, aki majd a kékvókra, tvuszteppre és efféle teppekre fogja megtanítani a jó kamo­­csaiekat. mi irásü, lEiiijai szrtazeii magyar és szí tpsittl italt Sitzet Sándor IráptoesMéséiea Kata. i

Next

/
Thumbnails
Contents