Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-03-20 / 17. szám
4. oldal > Ko*3äsioiai .Lapok < It SO. «Iirin* 20. kel az Ozenetemel közölte, — kiérve a többiekhez, azt mondták, „a főbíró is azt telefonozta, hogy csináljunk, amit akarynk.“ Most már, hogy végre tudomást szerezhessen Puskás ur is, hogy akkor mit üzentem, elmondom ehelyütt. Tehát tiszteletes uram én a következőket mondtam Bujdosnának s nem Soókinak, aki értesülésem szerint tökrészeg volt, — „figyelmeztesse az embereket a nevemben addig, mig odaérkezhetem, hogy ilyen ostobaságokat ne csináljanak, mert a tettesek 5—10 évig terjedő börtönnel lesznek büntetve. Különben sincs szükség kétségbe esve lenni, mert az áradás már megállt, felülről mindenünnen apadást jelentenek.“ Ezek elmondása után e tárgyban minden további beszélgetést feleslegesnek tartok s amidőn még szives bocsánatát kérem alkalmatlankodásomért, maradok főszerkesztő urnák őszinte hive: Ógyalia, 1920. március 12. Csányi László főszolgabíró. — Halálozás. Amint igaz részvé tel halljuk, Kemenczky Géza csállóközaranyosi községi jegyző hosszas szenvedés után a komáromi Emberszeretet kórházban, ahol gyógyirt keresett súlyos bajára, szerdán elhunyt. Temetése holnap d. u. V23 órakor lesz a komáromi ref. temető halottas házából. Özvegyén, szül. Vörös Mariskán és Béla, Irma és Aranka árváin kívül Vörös Imre somorjai igazgató főmérnök a sógorát gyászolja. — Dedászali jog. Dunamocs község vadászterületét április 17-én adja ki bérbe. « f ÖM& - fogkrém» — Ha még nem kért mutatványszámot Jőmunktársunk, dr. Baranyay József szépirodalmi és tudományos folyóiratából, a „Vagyunkéból, siessen é mulasztását helyrehozni, a szerkesztőnek egy levelezőlapot irni. — Kölcsönköngulárt órák. A komáromi kultúrpalota nyilvávos kölcsönkönyvtára hetenkint háromszor: hétfőn d. e. 9—12., szerdán és pénteken d. u, 2—5-ig van nyitva. Beiratkozni ugyanakkor lehet. Olvasási dij félévre 5 korona. A Jókai Egyesület tagja egész évre fizetnek ugyanennyit. — Adomány. Dr. Vilkó Rezső komáromi Ügyvéd 20 koronát adott a Kiss Gyula alapra. — fl komáromi cserkészek eddig is kedvencei voltak a közönségnek, de a múltkori kultúrpalotái szereplésük óta a népszerűségük csak nőtt és a közönség sorából kivált az az óhaj, hogy mielőbb láthassa valami előadás, Cserkész avatás, hangverseny keretében a cserkész fiukat. — Disznóíoluaj. Kocsis Elemérné szül. Pethes Mária tavaly ősszel Fekete Lajosné gutái lakosnak kint legelésző disznóját elhajtotta Kamoc?ára. E tolvajlásért 3 hóra Ítélte a komáromi törvényszék — Táncmulatság A nemesócsai ref. énekkar vasárnap este jól sikerült táncmulatságot rendezett jótékony célra. Apró krónikák. fi kis piktor. Thaly Józsi barátom — Isten nyugtassa őt — a komáromi törvényszéknek volt éveken át jegyzője. Korrekt, derék úri ember volt. Csak viselkedésében és [felfogásában jelentkezett bizonyos különcködés, mely miatt baráti körben nem egyszer hullottak rá a tréfás csipkedések nyilai. Nem igen vette zokon. Rendszerint ő maga is csak mosolygott azokoa. Erősen vörösbejátszó arcbőrét, ^ugyancsak vörös bajusz és szakáll árnyékolta. Ó sem kerülhette el a vörös embereknek általában kijárni szokott tréfás megjegyzéseket. Vele történt meg e mulatságos dolog. Tőle magától hallottam. í;4i Ízben Sándor Miklóséknál, a tragikus végű egykori megyei főügyésznél volt látogatóban. A család legkisebb sarját: a kis elemista Miklós gyereket találta csak otthon, aki asztalnál ülve rajznak minősített ákom-bákomokat vetett épen papim. — Ejnye Miklóska, hát te már rajzolni is tudsz — enyelgett vele, mellé telepedve Józsi barátunk. — Tudok bizony. Már a papát, meg a mamát is lerajzoltam — szólt önérzetesen a kis piktor. — Hát akkor talán engemet is letudnál pingálni? A kis fiú nagy, bámész szemeket meresztett a kérdezőre. — Miért ne. Le bizony, de előbb hozzon a bácsi nekem — vörös plajbászt! * „Cggyen uoltak.“ Ismert alakja volt vármegyénk kereskedő világának Raditz Jakab tatai tekintélyes és vagyonos kereskedő, aki szerencsés keze mellett arról is nevezetes volt, hogy a magyar nyelvet erősen zsidó zsargonban beszélte. Egy alkalommal üzleti útjáról hazatérve, a szokásos esti „parthiera“, vagy egy kis traccsra a tatai kasinóba sietett föl, ahol egy kisebb csoportban épen vadász thémákról folyt a diskurzus. Raditz uram is belevegyült a társalgásba, mert bár épen nem tartozott a Nimródok közé, az napi egyik élményének „leadása* kapóra jött a vadász urak előtt. — Hajh, de pompás szép „tliósz madarat“ láttam én ma a kocsi határban. — Mit? — fordul felé kérdőleg az egész társaság. — Hát „thószt!“ Az egyik úriember sejteni kezdi e sejtelmes sző értelmét. — Talán túzok volt az Raditz bácsi? — Oh nem — khérern alássan, csak eggyen voltak. * ííle’sik az igazi ? A hetvenes évek vége felé Dunaszerdahelyen jártomban egy ottani kurta korcsma ajtajára láttam kiírva a következőket: Itt kapható Móri bor iccéje 20 krajcár Valódi móri bor iccéje 24 krajcár Igazi móri bor iccéje 30 krajcár. Vájjon melyik lehetett a mórt kies szöliőhogyek igazi terméke? Talán egyik sem. * „Dan-e vámolni ualó ?“ Zámory Béláról, vármegyénk e typikus, jóízű ötleteiről és gavallériájáról ország szerte ismert rokonszenves alakjáról szól az ének. Most először, de nem utoljára. Hiszen vicces dolgai, jeles mondásai, szellemes apercu-i kötetet tölthetnének meg. Néhány lapot abból majd mi is előlegezünk mutatóba. Béla bátyánknak egy ízben — estétől reggelig tartó hatalmas pezsgős muri után — az a karakán ötlete támadt, hogy Pozsonyból (az ottani hires Paltigyay-féle „Zöld fa* vendéglő volt a mulatság színhelyé) nem vasúton, hanem saját gyönyörű négyes fogatán rándul át Becsbe. Az elhatározást nyomban követte a tett. Fogatott. És az átpezsgőzölt éjszaka rózsaszínű mámorában fejében vágta be magát a kényelmes hintóba. Szinte repült a pompás „négyes“ Bécs városa felé. Béla bátyánk pityókás hangulata ködének annál kevésbbé volt ideje az elosztásra, mert Pozsonytól—Bécsig nem egy jó boráról hires uíszéli vendéglő húzódik meg, melyek legtöbbjénél jól esett bizony egy kis „statiót“ tartani. 'A bortól kissé megnehezült fejét kényelmesen a hintó ponyvájára hátrahajtva érkezett Béla bátyánk a bécsi vámhoz. — Van-e valami elvámolni való ? — e kérdéssel lép elő egy szemfüles finánc. — Van. — Micsoda ? — Bor. — Hol van ? — Keresse meg — veti oda kedélyesen. A finánc keres, katat szorgalmasan. Tűvé | tesz mindent a hintóba. Sehol semmi nyoma a bornak. Bosszús ingerültséggel tör ki végre: — Ne tartson bolonddá az úr. Itt nines semmi és ezért a félrevezetésért lakolni fog. — De igenis van ! — Bor ? — Persze ! — De hát hol van ? Béla bátyánk mosolyogva ujjával a fejér® mutat. — Itt — ni 1 Igaza volt. Ámde azért a finánc megtréfálás kellemetlen következményeitől csakis jő borravaló árán szabadulhatott bohémeskedő Béla bátyánk. Orion. k szerkesztéS'jrt a a faleié». * Lapkiadó: Spitzer Béla. SyoaiatoU Spitzer Sándor könyvnyomdájában íomárom HIRDETÉSEK. Eladó kocsik. Uj és becseréli kocsik kaphatók. 02: Gyen ti János Ikocsigyáriánái, Kesnáratn. S33/920. Árverési hirdetmény. Ö is ti j falu község alulirt elöljárósága közhírré teszi, hogy a község határán keresztül folyó Nagydunán gyakorolható s a gazdaközönség tulajdonát képező halászati jogot 1920. április hó 1-től 1923. Március hó Sl-ig terjedő 3 (három) évre haszonbérbe adják 1920. március 30-asi d. e. 8 orakor örsujfalu község házánál. Bánatpénzül a kikiáltási ár 10°/o-a teendő le. Egyéb feltételgk a jegyzői hivatalban tudhatok »tg, örsujfalu, 1920. március hó 11. Julii Henrik Honos/lay Mihály jegyző. 65 biró. A legjobb és legdíszesebb takar ék tűzhelyek egyedül CSIRKOVICS JENŐ lakatos és takaréktüzhely készítőnél Komárom, Br. Eötvös-u. 34 a. kaphatók. — Árlap kívánatra ingyen. SKABOFOBH megint kapható viezketegség, rűhesség, sömör és börtisztátlanság ellen kérjen a legközelebbi gyógyszertárban a már közismerten bevált és orvosilag ajánlott Dr. Flesch-féle eredeti „Skabotorm“ kenőcsöt — Nem piszkit, nem fest, szagtalan. Beksnes után ajánlatot a „Skaboform" púder. Kapható minden gyógyszertárban, három nagyságban: (próbatégely, nagy tégely, családi adaj$ » Vezérképviselet Cseh Szlavikla részért: Apithiki „zum Kirí IV.“ Prag-Zlskiv» W. Jk. V. Bmk. J .
