Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)

1920-03-17 / 16. szám

l®tt. Kiírd*!» 17.

„K«*r»á.r«?ni Lap©*:

3 ©>1<M

adásában, aki abban nemcsak a teremtő géniusz ihletését érezteti hallgatóival, de beleviszi érdekes egyéniségét, annak mozgalmasságát és düvészi lelkének egész gazdagságát. Schmidíhauer Lajosnak ,t*tán szokatlan is vált, aki templomi hangversenyeken szerepel, a tapsoknak az a vihares fergcíege, amely játéka után elétört és őt ismét és újra előhívta, ünaepelte, szereteiével átölslte.

A kis szünet után ismét a két művész lépett a dobogóra: most már ismeretes régi magyar népdalok iamata csengett-bongott a teremben: Magasan repül a daru... Kék nefelejts . . ., Kis szekeres, nagy szekeres . . . Kertünk alatt faragnak az ácsok . . .

Hangverseny teremben szokatlan hangok ezek: de ebben áz időben, ebben a formában egyenesen a szivekbe lopóznak és azt dobogtatják, ‘egyre jobban és jobban lüktet a vérünk és mikor a gyorsat halljuk, akkor a lábunkban érzünk valami bizsergést . . . Micsoda kincsek ezek a magyar népdal régi emlékei, micsoda silányságok ezekhez képest az újabb cikornyás nyakatekerí és felsujíásozotl dal-epigonok! A közönség csak nem akart velük betelni. Vége j van, dehogy van vége; újra akarja hallani őket 1 e nagy és fékevesztett zsarnok, ez ezerfejü kri I tikus: a közönség. Következne a ráadás: a j meghatóan kedves urnapi induló, talán * kömi- t veseké (kár, hogy az ácsokét nem hallattuk!) | szinte látjuk úszni az urnapi nagyszerű ünnepi délelőtt ferőfényében a gyönyörű brokát lobogókat és zászlókat a nép feje fölött ... A hangulat csak egy percig tart, felriaszt belőle a I tapsvulkán újabb kitörése. Uj ráadás: a két ! művész nem készült többre. Tudnak ugyan I százat is, de most tanácskoznak, egy pillanat \ és felhangzik a; Csak e>zy kis lány . . . mintha j selyemkendővel cirógatnák a lelkünket ... A tetszés vihara megint feltombol. Ismét megje- \ lennek a művészek: a közönség nem ereszti j őket vissza a művész-szobába, utiokat állja, j ismét játszanak és összetörve c sikertől, az iz- j galomtól kipirulva könyörögnek elnézésért, hogy már nem tudnak ma többet muzsikálni, az idő nyolcat is meghaladta: igy is egy órával nyúlt el tovább :< hangverseny! A közönség azonban hallani és újra hallani akarja őket, nem tud velük belelni és nem akar tőlük megválni .-. .

Komáromi-Kacz Endre és Schmidthauer ' Lajosnak ezt az estét okveíieu meg kell ismételniük: sőt meg kell toldaniok.

Az egyesült dalárdák egy hatalmas kart: Ábrányi Kornél dalárszózatát adták elő Molccz Tivadar mesteri vezetése alatt, ilyen nagyszerű előadást már régen hallottunk Komáromban, fegyelmezettség, a hanganyaggal való barmitudás valóságos példaképe volt a kar ezen produkciója. Lelkes ünneplés veszi körül a kitűnő dalosokat és énekük viszhangra kél szivünkben, mert a magyar dalnál szebb, nemesebb és dicsőbb nincs a földön.

*

A termet zsúfolásig 'töltötte meg a közönség: sokan kénytelenek voltak visszafordulni, mert jegyet már nem kaptak.

A Jókai Egyesület e szezonban utolsó hangversenye feltette a koronát az eddigi működés eredményeire, mert ennél szebb és fölemelőbb hangverseny, ahol ily eggyé dobbant volna a közönség és az előadó művészek szive, még eddig nem volt. -A két művész megcáfolta az a közmondást, hogy senki 3e lehet próféta saját hazájában; nekünk van két prófétánk, akiket mindig szívesen és örömmel hallgatunk.

Meleg szivvel köszöntjük őket: Komáromi Kacz Endrét és Schmidthauer Lajost.

— március <3. Most hetvenkét éve. Ma aggastyánok azok, akik akkor születtek, egy időben a magyar szabadsággal. A szabadság fájának gyökerei mélyen nyúlnak az anyaföldbe, ahonnan tápláló erejét szívja fel. Koronáját megtépdesték a szörnyű viharok, ágait leletőrdösték, de a fa mégis áll, csonkán is hatalmas. Léte gyökerein nyugszik. Mi csendben üljük meg a szabadság e nagy ünnepnapját már második e.v ‘'ndeje. Csendes imádságok szállnak e napon az ég felé s az imádság szárnyai emelik lelkeinket fel azokhoz, akik a

magyar szabadságért meg tudtak halni. Megtudtak halni azokért a gondolatokért, melyek ezen a napon születtek: jogegyenlőség, testvériség, sajtószabadság, közteherviselés, emberi szabadságjogok. Azóta ezek a gondolatok minden magyar emberrel egyszerre születnek. Legyen megáldva e nap emléke, amelynek ma van hetvenkét éve.

— íl polgármester adainsaya ft Uókai szoborra. Dr. Szíj/ Ferenc polgármester „Az elátkozott család“ cimfi drámája szerzői tisztelet dijának felét a ref. templom orgona alapja javára, felét pedig a Jókai szoborra ajánlotta fel és erről az elhatározásáról a Jókai Egyesületet értesítette. A nagysikerű színdarab eddig, hat előadásban került szinre és már 2000 K körüli bevételt biztosított a szoboralapnak, akinek ez elhatározását annak érdeme szerint lapunk más helyén találj* méltatva az olvasó.

— Alapító tagság. A Jókai Egyesület alapitó tagjai sorába Baranyay Géza, az Egyesület lemondott ügyvezető elnöke 200 K összeggel belépett.

— Halálozás. Literáti Foghtüy Miklós alezredas, a veszprémi 31-ik honvéd gyalogezr d parancsnoka, városunk szülötte a harctéren kapott sebesülése'következtében Budapesten f. hó

12-én d. e. 11 órakor rövid szenvedés után hirte en meghalt. Holttestét hozzátartozói Veszprémbe szállíttatták, hol f. hé 16-án d. u. 4 Órakor ref. egyház szertartása szerint fog örök nyugalomra helyeztetni. — Halálát özvegye L. Foghtüy Miklósáé szül. Szentkirályszabadjai Véghely Flóra, kk. gyermekei Miklós, Dénes, testvérei L. Foghtüy Margit, férj. Kalitza Sándorné, Foghtüy Jolán, sógora Kalitza Sándor ny. jegyző és kiterjedt nagyszámú rokonsága gyászolják. Emléke örökké közöttünk él.

— fi Jókai £i)ties£i!et ufobó szobadaktafási előadásai. A Xlil—XIV. szabadoktatási előadások vasárnap, március 21 én és csütörtökön március 25-eu d. u. 6 órakor lesznek a kultúrpalotában. Mindkét előadásra Berzsenyi-Janosits József, a művészeti osztály illusztris elnöke vállalkozott, aki A magyar zene történeti vázlaton cimen a magyar zenét fogja ismertetni a legrégibb felkutatott nyomoktól kezdve egészen 1867-ig. Az első előadás keretében a magyar zene úttörőit ismerteti a kiváló zenetudós, Czinka Panna, Csermák Antal, Bihari Sándor és Lavotta János egyes művei kerülnek bemutatásra kapcsolatban a magyar zenének a külföldi zeneszerzőkre tett ha ásaival Záradékul Lisztnek régi magyar motívumokból felépült nagyszerű Xíí ' rapszódiáját adja elő a kiváló mávész. Ez az előadás oly páratlan érdekességet nyuj1, hogy a zene minden barátja örömmel fog sietni annak meghallgatására a kultúrpalotába. Belépő jegyek tagok részére 2 K, nem tagoknak 3 K.

— Üjyuéclek fogadalma. Az ügyvédekíől kivánt fogadalmat a pozsonyi tábla elnökének ismertetett leirata után a helybeli öszzes ügyvédek aláírták a járásbiróságnái, mivel ellenkező esetben működésűkben meg lettek volna bénitva.

— Dókái szobrára A Jókai ku'tusz niegelevenedését tapasztaljuk városunkban. Igen helyesen a Jókai Egyesület vette fel napirendjére ismét a Jókai szobor ügyét, melyet a háború viharai eltemetlek. A szobornak öt év múlva 1925. februárjában készen keil állnia s az egyesületnek erie irányuló tevékenységét majdnem élőiről kell kezdenie, mivel az erre gyűjtött alap jórészben hadikölcsönökbe van fektetve. Ez a kezdet a siker jegyében indult meg: a főgimnázium lelkes tanári karától indult ki, mely a nagysikerű ifjúsági hangverseny jövedelmét erre a kegyeletes célra ajánlotta fel. A nyilvános főpróba és a hangverseny erre a célra 1800 K-t jövedelmezett. Csak előre a megkezdett utón.

Komárno város dohányzó férfi közönsége ismételten felhivatik, hogy dohányjegy elnyerése iránti igényét a pénzügyőrségnél (Szénatér 6. sz.) 3 nap alatt annál is inkább jelentse be, mert ellenesetben az ebbeli igények figyelembe nem fognak vétetni.

— Dr. 5zmi|0§h pénteki szeníbeszéde, melyet a szent András templomban fog elmondani, A szenvedés és fájdalom kérdését fogja tárgyalni. A neves egyházi szónok ezen beszéde is bizonyára általános érdeklődés tárgya lesz, mint eddig is volt minden beszéde.

— fiz elátkozott család kétezer nézője. í Éppen ma adják ötödször dr. Szijj Ferenc, j zseniális polgármesterünk nagysikerű darabját,| „Az elátkozott csaIád“-ot, amelyet pénteken’ Burthey parancsnok is elejétől *z utolsó függönylegördülésig végig nézett és különösen el volt ragadtatva a régi magyar viseletek szinpompájáíól. Külön megszemlélte a 100—200 eves régi, pazar hímzésű ruhákat, ötvösremek: mentekötőket és gombokat. A közönség estrőlestre szorongásig megtölti az nézőteret, igy hozzávetőleges számítással eddig kétzeer ember nézte meg a darabot vallás, rang és társadalmi különbség nélkül mindenki siet a darabban gyönyörködni. Különösen kellemessé teszi az előadásokat, hogy a színpad közelségének, ellenére a súgót sohasem lehat hallani. E siker eddig inkognitóba rejtőző hősét: Magyaríts Lujzát szintén meg kell dicsérnünk, olyan diszkréten, lehelletszeriien súg, hogy a babérokból neki is kel! juttatnunk. Különben neki

a legközelebbi darabban a „Göre Marisa lakodalmáéban jelentős szerepe lesz s akkor nyíltan is megtapsolhaja a közönség. Ugyancsak ő, továbbá Joó Leontin, Sulacsik Ilona, Fürjes Jolán, Falu Ida, Nagy Zsófi nagyon jók az előjátékban. Bóday Zoltán, mint Hampel ácsmester áíérzett játékával, a műkedvelői művét messze fölülhaladja Salamon Juliska, Luka Iloka, Fehér Mariska, Szendi Bözsike, Mokos, dr. Föidessy, Kecskés, Hegyi, Kollár, Lelkes. Töltési, Vörös, Sulacsik, Czibor, Berinkei esténkint zajos sikerrel játszanak. Aki megnézi a darabot, nemcsak önmagának szerez lelkigyönyörűséget, de nagynevű földink, Jókai Mór szellemének is áldoz, mert a zseniális szerző a neki felajánlott tiszteleídijaí a Jókai szoboralapra fogja fordítani.1

— teaest és kabaré. Szép erkölcsi és anyagi sikerrel záródott tea és kabaré estét rendezett a Zsidó Leányegyesület a napokban a Nemzeti Szálloda nagytermében, amelyet a hallgatóság szorongásig megiöltöít. Különösen zajos sikerük volt a nöszereplőknek. Biró Has két szerepben aratott zajos meleg sikert, mint szobalány a kávéról és a közéleimezésről énekelt szellemes strófákat mint saját szerzeményeit, mint fiú a szénvásárlási figurázta ki mindvégig hangos derültséget kelíve. Hermann Manci szíp hangjával alig tudott betelni a hallgatóság. Rosia Manci bájos monológja se tévesztene el derültséget keltő hatását. Klein Ferenc kellemes hangját is szívesen megtapsolták. A zongorakiséretet Rudas Rudka látta el diszkrét finomsággal. Kluger László ötletes konferanszié volt; a közönség a terített asztaloknál még sokáig maradt együtt.

— Llj hajómenelrend. A személyhajók március 17-től kezdve a tavaszi menetrend szerint fognak közlekedni és pedig ideiglenesen szé hiány miatt, úgy mint eddig, hetenként háromszor a pozsonyi éjjeiezés nélkül, közvetlen Wienbe, lefelé pedig éjjeiezés nélkül közvetlen Budapestre. Indul Budapestről Wien felé szerdán, pénteken és vasárnap este 6 órakor, érkezik Komáromba csütörtök, szombat és hétfőn reggel, 225 órakor. Wienbe pedig ugyanezen napokon este 6 órakor. Lefelé Wienböl inul szerdán, pénteken és vasárnap reggel 730 órakor, érkezik Komáromba délután 2 55 órakor. Budjpestre érkezik ugyanezen napokon este 8 órakor.

— Irodalmi pályázat uolí had foglyok részére. A Bécsben legközelebb „Vasárnap“ elmen meginduló magyar szépirodalmi hetilap szerkesztősége pályázatot hirdet hadifoglyok naplójára. Csakis olyan volt hadifoglyok pályázzanak, akik egzotikus vidéken (Albánia, Egyiptom, Kisázsía, Szibéria, Turkesztán) töltöttek hosszabb időt és följegyzéseiben a fogolyélet sajátosságain kivül az illető vidékek érdekességeit, a lakosság szokásait, erkölcseit, esetleg vallási, faj és egyéb jellegzetességeit is megörökítették. Pályázni lehet nemcsak teljes naplóval, hanem vázlatos jegyzetekkel is. A legérdekesebbnek talált teljes napló közléséért ivenkint 1500 osztrák koronát fizet a „Vasárnap“ szerkesztősége, a többi közlésre érdemes munka szerző naplóik érdekességéhez és terjegelméhez mért tiszteletdijat kapnak. Pályázati határidő: 1920. április 30. A pályaművek ajánlóit levéibea küldendők a „Vasárnap“ szerkesztőségéhez, Wien, IX. Canisiusgasse 8—10. A fel nem használt kéziratokat a szerkesztőség ajánlott levélben küldi vissza.