Komáromi Lapok, 1920. január-június (41. évfolyam, 1-46. szám)
1920-02-25 / 10. szám
Hegy ven egyedik évfolyam. 10. ssécn Szerda, (SZÓ. febraár £5 KOMÁROMMEOYEI KÖZLÖNY Előfizetési ár helyben és vidékre: S|én ávr. 52 K Félévra IS K Nagysdívre S K Egy»« ssiaa ára: 4# fillér. Megjelenik mind«, sz rdán és szambáién. M éí sisjsí Mii tttlai lap. Tőszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Főmunkatársi BARANYaY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-«. 39., béré úgy a lap szellemi részét illető közlemények, mán a hirdetések, előfizetési és hirdetési dijak stb. kílfiesidfik Kéziratokat nem adunk vissza. II Hu üli Páti ki akarta bontani a zászlót, amelyre a békés munka biztosításának feltételeit és faji életünk fentartásának minden magyar ember áital érzett kívánságait irta. A Magyar Nemzeti Párt arra támaszkodott, hogy felelős kormányférfiak jelentették ki a nemzetgyűlésen, a sajtóban, küldöttségek előtt, hogy a nemzeti kisebbségek teljes jogokat élveznek és nem lesznek a demokratikus ifjú köztársaságban másodrendű polgárok. A Magyar Nemzeli Párt a világhatalmak békekonferenciáján a nemzeti kisebbségek védelméről alkotott nemzetközi szabályok ótalma alatt érezte magát, amikor életét és munkáját meg akarta kezdeni lojális fegyverekkel és eszközökkel alkalmazkodva az adott helyzethez. A Magyar Nemzeti Párt példát adva rend tiszteletéből, alkalmazkodott a szabályokhoz, minden gyűlését nletle még azokat is, ahol az előkészítő bizottságnak öt-hat tagja gyűlt össze. Minden munkája a hatóság szeme láttára foyt le, eltitkolni valója nincsen és programjával nyílt sisakkal bocsátkozik a küzdelembe. Mindezek ellenére a Magyar Nemzeli Párt mégsem bonthatta ki zászlaját. Komáromban példás rend van, amelyet a legkisebb incidens sem zavar meg. A rendet azonban korántsem a szuronytól való félelem tartja fenn, hanem a lakosság fegyelmezeltsége és rendszeretete. Itt a lakosság kulturális életet él: nézzen körül a hatóság és meglálja, hogy a munkásság rrem csapszékekbe jár, hanem szinielőadásokra, amelyet maga rendez és amelyeken maga játszik, felvilágosító oktatási előadásokon vesz részt a közönség és a polgárság a művészetet keresi a hangversenyeken. Ennek a közönségnek nem kell szuronyt szegezni: ez a békés munka hive és katonája. Hálásak vagyunk a közönség iránt, amely megérti helyzetét és vár példás béketüréssel, folytatja munkáját. Fegyelmezi magát és így tartja fenn a közrendet, a békés munka alapját. A közönség ezzel szemben joggal elvárhatja, hogy a kulturembereket megillető módon és tisztelettel kezeljék. A szurony fékevesztett embercsordák megfékezésére, a láncát tépett tömegindulat megállítására alkalmas taktikai eszköz lehet, de a béke, a munka, a haladás, a felvilágosodás céljait a szurony soha sem szolgálta. A Magyar Nemzeti Párt szárnyait azért mégis kibontja, millió magyar szive dobban meg abban a programban, amelyet zászlajára irt, osztály és felekezeti különbségek, a társadalmat széttagoló érdekellentétek korlátáit bátran eltöri és megtalálja a kapcsot, mely összefűz bennünket a jövő küzdelmeire: ez a magyar faj fentartásának nagyszerű gondolata, a magyar nyelv jogainak biztosítása és magyar voltunknak minden téren való elismerése, régi jogainkkal, közszabadságunkkal egyetemben. A Magyar Nemzeti Párt szervező gyűlése. A katonai rendőrség megakakályozta. A polgárság méltóságteljes magatartása. — Saját tudósítónktól. — A gyűlés megnyitása. Szerény falragaszok jelentek meg szombaton délelőtt az Utcasarkokon, amelyek a választások kiírásának eshetőségeivel számolva a választó közönséget értekezletre hiviák össze a Baross-utcai Vigadóba. Vasárnap fürge röpcédulák százai figyelmeztették ugyanerre az eseményre a járó-kelő polgárságot, hogy jövő sorsának intézése és megalapozása érdekében vegyen részt az uj párt szervezkedő gyűlésén. Ez volt a Magyar Nemzeti Párt szárnybontásának külsősége, amelyet napokkal előbb a fennálló kormányrendeletek gondos betartásával a politikai hatóságnál bejelentett. A hivó szóra mintegy 7-800 főből álló közönség gyűlt össze a Vigadó nagytermében és ott minden talpalatnyi helyet megtöltött. Igen sokan visszafordultak a terem ajtajából, mert oda tizenegy óra után bejutni már nem lehetett. A párt vezetőségének tagjai közül dr Gaál Gyula nyugalmazott polgármester, dr. Kamrás József törvényszéki biró és dr. Ghyczy János ügyvéd az emelvényen foglaltak helyett. Ugyanott ült Igó Aladár ügyeletes rendőrfogalmazó is, aki a politikai hatóságot képviselte, mig a teremben ott láttuk a dolgozó polgárságot, a munkásság érdeklődő százait, az ipar és kereskedelem világának tagjait és a közélet szerepvivő alakjainak, e város lakossága szinejavának ismert alakjait. Tizenegy órakor dr. Gaál Gyula magasan szárnyaló beszéd kíséretében megnyitotta a gyűlést vázolva az okokat, amelyek ennek összehívását szükségessé tették. Beszédét itt közöljük: Tisztelt értekezlet! Magyar testvéreim ! A testvéri szeretet melegségével üdvözlöm városunk itt megjelent polgárságát s magyar lelkem örvendező érzelmei közt köszönöm meg, hogy hivó szavunkra a társadalom minden rétegének képviseletében osztály és felekezet kiilömbség nélkül sereglettek össze e helyen. E megjelenésükkel bizonyságot kívánnak önök tenni erról, hogy az a cél és eszme, mely a sze-ivező bizottságot cselekedetre buzdította, visszhangot keltett s ott él az önök szivében is, de tanuságtételt szolgáltattak az iránt is, hogy mindannyiunk lelke egy akaratba forrad össze, hogy a világháborúval a magyar nemzetre rázuditott balsors által a nemzet testéből e területen kitépett másfél milliónyi magyarsággal az érintkezést, az összekötő kapcsolatot keressük faji fennmaradása, közművelődési, erkölcsi és gazdasági érdekei előmozdítása, istápolása céljából, hogy innen a magyarság határszéli végvárából kiáltsuk a Csallóköz rónáján és a felvidéken lakó fajtesívéreink érzelmi és gondolatvilágába, hogy a jövőben is magyarokul kell élnünk, hogy kiáltó szózatunk innen rázza fel s ébressze önfudatra a nemzeti létünket e helyen letört katasztrófa -okozta kábultság zsibbasztó hatása alól még fel sem ocsúdott véreink tömegeit ! Tudjuk jól, hogy a győztes - hatalmak areopagja még nem mondotta ki sorsunk felett az utolsó, döntőszót, de a tényleges helyzettel számolnunk kell. Még szőjük, fonjuk a remény himes szálait, de fajunk jövőjének előkészítése minden eshetőségre a kötelesség teljesítés munkájára utal. Uraim ! a keresett kapcsolatot a szervezkedés teremti meg; egy erős, megbonthatatlan egységbe kell tömöriteni a magyarságot, mely kötelék az erők összetételének sokszorosan meghatványozódott hatályával érvényesítse érdekeinket, minden jogos követelményeinket. Soha sem volt oly létszükség, parancsoló kötelesség minden magyar emberre nézve, hogy a magyarság erejét pártharcokkal, osztályküzdelmekkel, felekezeti ellentétek kiélesitésível szét ne forgácsolja, mint most! Életérdekünk követeli ma. hogy minden válasziófalat ledöntsünk magunk körül, mely a magyaiságban testvérek közt emelkedik, hogy azt a földet, melynek minden rögét ezerév minden öröme és bánata, vér és könny patakzása közt magunkénak tartottunk meg honfoglaló őseinktől nyert örökségkép, ezután is magyarnak érezzük lábaink alatt! Azért csak egy pártnak van most létjogo • sultsága, egyetlen egy párthoz kell mindannyiunknak tartoznia, egy egyetemes, minden általános és magán érdeket kielégítő pártba, melynek jellegét és alapgondolatát magyarvoltunknak önérzetes tudata és élniakarázuk elszántsága szabja, adja meg, mert e nélkül, máskülönben az uj állami alakulat külömböző népei közt a szétmorzsolódás, felszívódás lassú vagy gyorsabb enyészet martalék sorsa jut osztályrészül. A magyarság politikai megszervezésére a szervező bizottság nemcsak azon okból látta az időpontot elérkezettnek, mert a választások esetleges kiírása éppen a magyarságot nem találhatja politikailag felkészületlenül, mert a vele hosszú évszázadokon át együtt élt népekkel jó és balszerencséjében testvéri szeretettel osztozkodva a honfoglalás idejéből bírta ezt az országrészt, de a körülöttünk lezajlott s ma is folyamatban levő o'y pártszervezési mozgalmak nak szemlélete, melyek ép az általunk óhajtott egység rovására, osztályérdekek előtérbe állításával az erők széttördeléséhez vezetnek, a gyors cselekvés szükségességét indokolja. A szervező bizottság ez okból tevékenységét saját hatáskörében folytafhatónak nem találta, miután a szervezkedés iránti mozgalom azonnali megindítását kérő felhívását a vármegye és város minden közéleti tényezőjének megküldötte, a város közönségéhez fordult, hogy e tájékoztató értekezlet keretei közt a pártalakitás szükségességét megbeszélve, a megalakítandó Magyar Nemzeti Párt, illetve szövetség programmtervezetét előterjessze. Midőn a fennálló rendelkezések betartásával a mai napra összehívott ezen értekezletet megnyitom, a jegyzői teendők ellátásával dr. Ghyczy János ügyvéd urat megbízom, dr. Kamrás József törvényszéki biró urat pedig a prograramtervezet előadására felkérem.
